Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, és vagyok asztalod lapja, Én vagyok az ágy, amelyben fekszel, A deszka, amelyből csónakod építed. Én vagyok házad ajtaja Bölcsőd fája...... Koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, Hallgasd meg kérésem: NE BÁNTS! Akác Lombján fehéren ring a virág, alatta csendes, puha a világ, felette méhek donganak, a kasba mézet róla szednek, virágján néha megpihennek, s ha jó vagy: mesét mondanak. Ágán sok csúnya, hosszú tövis, eldugva fészek - néha öt is, s a fészekben dalos madár... Fekete István- versek - Együtt a Természettel. Hozzá ne nyúlj, mert kerted járja, fiait férgekkel táplálja, s nélküle üres a határ. Akácból készül kocsi, szerszám, ajtóküszöb és télre kis szán. Mindenre jó a világon. Kályhátokból ő zümmög éjjel, a nyár melegét hinti széjjel, ha szemedre száll az álom. " A FÖLD Aranykalászoknak áldott, puha ágya, eke nyomán omló, barna földhasáb, zengő csalitoknak puha televénye, szemem simogatva tekint most le rád, Meleg, puha álom tebenned az élet, zúghatnak feletted fagyos viharok, magadhoz öleled tavasszal a rétet, s virágba szökkented az elhullt magot.
Tisztán érezte, hogy ebben a réti világban nem ölelkeznek az emberek. Legfeljebb gondolatban, ám ebben is lehet annyi szeretet, és talán maradandóbb is, mint amelyekhez furcsa mozdulatok vannak kötve. Minden álomból lehet valóság, s a múlt valóságai lassan elmerülnek az idő és a messzeség álomszerű ködében. Sötétség nélkül semmi jelentősége nem lenne a világosságnak. Ott suhog felettük kérlelhetetlen, fásult egykedvűséggel, aki átlép mindenen, akit át nem lép senki, akit sem elhagyni, sem megelőzni nem lehet, aki nem kérdez, de nem is válaszol, nem nevet, de nem is sír, aki nem született, de nem is hal meg, aki végtelen és örök, s ez az úr: az Idő. Nem mozdult semmi, csak az Idő ballagott időtlen útján a végtelenségnek, maga mögött hagyva a perceket, napokat, éveket. Újra nőttek a fák, virágzott a rét, zsongott az erdő. Fekete istván idézetek fiuknak. Visszajött a pinty ezüstciterájával, nevetett a falu száz csillogó ablakszeme, nevettek az emberek a téli estéken, amikor mindent betakart a hó, békésen pipáltak a kémények, mert az erdő úgy is adott, amit adhatott.
Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet. Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet. Fekete istván idézetek. A magány is - mint minden más - csak addig csábító, amíg nem kényszer. Ahhoz, hogy az ember vidám gyalogos legyen, okvetlen szükséges egy pár jó ló vagy autó a háttérben, s ahhoz, hogy vidám magányban éljen, okvetlenül szükséges a lehetősége, hogy akkor lép ki belőle, amikor akar. Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben - megtaláltam a Hazámat.
Ugyanis a regényben számukra nem sok hely jutott. Az a pillanat azért, amint Alice átlép a tükrön, gyönyörűen megidézi a kötetet, amit inkább eszközkészletnek tekintettek a film alkotói, amiből kedvükre válogattak, hagytak ki és gondoltak tovább részeket, majd fontak össze az Alice Csodaországban történetéből átvezetett szálakkal. Ezzel a hozzáállással nincs is baj, de tény, hogy több, az alapot idéző kifordítom-befordítom játék jobban mutatott volna egyes instant lineáris megoldások helyett. Egészen váratlan új szereplőt mutat fel azonban a film a Sacha Baron Cohen által remekül megformált Idő képében. Kétségtelenül izgalmas felvetés. Habár a történet csak nagyon felszínesen játszik el a témával kapcsolatos lehetőségekkel, nagyon szórakoztató és látványos módon építi fel az Alice Tükörországban az erős német akcentussal bíró, jégkék szemű Idő birodalmát. Egy-egy kép szimbólumok sokaságát vonultatja fel, gyakran önmagában egy történetet mond el. Például az idő világának egy részében elnémult zsebórák gyűlnek a felhőkből lógó láncokon – jól érthető, látványos, mégis egészen költői szimbólum, ami a film egyik kiemelt tanulságához, az elengedés jelentőségéhez kapcsolódik.
Tartalom A Disney Alice Tükörországban című kalandjában ismét életre kelnek Lewis Carroll felejthetetlen figurái. Alice visszatér Csodaországba, ahol ráadásul még időutazóvá is kell válnia, hogy megmenthesse a bolond Kalapost. Alice Kingsleigh az elmúlt években édesapja nyomdokaiba akart lépni, ezért a tengeren hajózott. Miután visszatér Londonba, egy mágikus nagyító birtokába jut, amelynek segítségével visszatér Csodaországban megismert barátaihoz, a Fehér nyúlhoz, a Bölcselőhöz, a Cheshire macskához és persze a bolond Kalaposhoz, aki azonban, mintha nem lenne önmaga. Ezért Mirana elküldi Alice-t, hogy kérje kölcsön a titokzatos Kronoszférát, ezt a fémből készült gömböt, amely magát az időt működteti. Ahogy visszatér a múltba, a lány számos barátjával és ellenségével találkozik, miközben veszedelmes küldetésének próbál a végére járni és megmenteni a Kalapost.
(2016) Walt Disney Pictures | Team Todd | Tim Burton Productions | Kaland | Családi | Fantasy | 6. 6 IMDb A film tartalma Alice Tükörországban (2016) 113 perc hosszú, 10/6. 6 értékelésű Kaland film, Mia Wasikowska főszereplésével, Alice Kingsleigh szerepében a filmet rendezte Tim Burton, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Alice visszatér Csodaországba, ahol ráadásul még időutazóvá is kell válnia, hogy megmenthesse a bolond Kalapost. Alice Kingsleigh az elmúlt években édesapja nyomdokaiba akart lépni, ezért a tengeren hajózott. Miután visszatér Londonba, egy mágikus nagyító birtokába jut, amelynek segítségével visszatér Csodaországban megismert barátaihoz, a Fehér nyúlhoz, a Bölcselőhöz, a Cheshire macskához és persze a bolond Kalaposhoz, aki azonban, mintha nem lenne önmaga. Ezért Mirana elküldi Alice-t, hogy kérje kölcsön a titokzatos Kronoszférát, ezt a fémből készült gömböt, amely magát az időt működteti.
Szemkápráztató, szimbólumokkal ügyesen játszó vizualitás, és fájdalmasan hollywoodira hangolt történet jellemzi az Alice Tükörországban t, aminek a címe félrevezető: meglehetősen kevés köze van az ugyanezzel a címmel megjelent eredeti regényhez, illetve meglehetősen kevés tükör van ebben az országban. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Az első ismert, 1903-as adaptáció óta számtalan filmet ihlettek Lewis Carroll Alice történetei. (A legmeglepőbb talán a playmate Kristen De Bellel a főszerepben forgatott felnőtteknek szóló 1976-os musical komédia. ) A történet rajongói valószínűleg felkapták a fejüket, amikor felröppent a hír, hogy Tim Burton rendezi majd az Alice Csodaországban legújabb változatát – sokan érezték úgy, hogy a történet megtalálta korunk legmegfelelőbb filmesét. Életművük alapján azt gondolom, hogy Tim Burtonnél és Terry Gilliamnél valóban kevés filmesnek van több köze a Carroll által megálmodott világhoz. Egy biztos, sokan várták izgatottan ezt a változatot, ám sajnos sokaknak is kellett csalódniuk.
(Valóban nem sok női hajóskapitányt tud felmutatni a 19. század, ám például a korszak egyik leghírhedtebb kalóza a kínai Csen Ji-sao volt, aki óriási hajóhadnak és körülbelül százezer férfinak parancsolt. ) Ám egy nőnek sincsen könnyű dolga, akinek önérvényesülésének útjába saját anyja áll. Alice pedig életének egy újabb meghatározó állomásán ismét egy másik világba megy megtalálni a maga válaszait. A lány egy különleges tükrön keresztül jut át Tükörországba. És nagyjából a tükrök kiemelt jelentősége itt véget is ér. Kap ugyan Alice egy könnyes, saját életének némiképp tükörképeként értelmezhető történetet. A nézők érzésvilágára ágyúkkal lövöldöző hatásvadász drámát a szegény kalapos családi tragédiájáról, ami egyben a film egyik fő narratív szervezőeleme is. Miközben fájó hiányossága a filmnek, hogy Tükörországban lehangolóan alulreprezentáltak a tükrök, illetve a metaforák és szimbólumok, amik azokhoz kapcsolódnak. Pedig Carroll műve tárháza ezeknek. Ehelyett igazi, jól megszokott folytatást kap a néző, ahol feltűnnek az Alice Csodaoszág banból már ismert szereplők, ami végképp az a pont, ahol a regényre emlékező nézőnek el kell búcsúznia a cím alapján jogosan kialakult prekoncepcióitól.