A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. június 11. vasárnap 09:12 Tennessee Williams A vágy villamosa című drámájának balettváltozatával világpremierre készül a Magyar Nemzeti Balett. Az amerikai író hetven éve megjelent darabja világszerte rendszeresen felbukkan a különböző teátrumok repertoárján, a Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével készült, 1951-es filmfeldolgozás szintén jelentősen hozzájárult a sikerhez, és a nyolcvanas években balettként is előadták már Németországban. De John Neumeier előadása elvetette Tennessee Williams dramaturgiáját, egy múltban és egy jelenben játszódó felvonássá osztotta fel Blanche DuBois bukásának történetét, és mindehhez Alfred Schnittke német kortárs zeneszerző műveiből válogattak zenei hátteret. Most viszont az eredeti dramaturgiát tisztelve alkalmazta balettszínpadra a művet Venekei Marianna koreográfus, a Magyar Nemzeti Balett vezető balettmestere, Harangozó-díjas balettművész és Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas jazzművész-zeneszerző.
Táncdrámával folytatódik az Opera streamingsorozata | Hí Érkezik a vágy villamosa | Magyar Idők Földi Lea: Nem az vagyok, aki vár az életre A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés László val közös vállalkozásuk. A szerzők a darabot hangulatilag, zeneileg és látványvilágában is a Tennessee Williams-mű eredeti korában és helyszínén hagyva mesélik el a modern balett eszközeivel. Az 1940-es évek New Orleansát a koreográfus és a zeneszerző mellett Zöldy Z Gergely díszlettervező, Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező és Csontos Balázs világítástervező teremtették meg. Zenei- és táncmotívumokban is a sokszínűség, a karakterek egyedi jellemzése mozgatja az előadást. Blanche DuBois bukásának története a családi szeretet, a viszonzatlan szerelem, az elfogadás és a testiség erejének soha el nem évülő drámája. A kétfelvonásos táncdráma főbb szerepeit Balaban Cristina (Blanche), Majoros Balázs (Stanley), Tarasova Kateryna (Stella) és Bajári Levente (Mitch), valamit Darab Dénes, Rónai András, Radziush Mikalai és Taravillo Carlos alakítja, közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett tánckari művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei.
Durranjon a pezsgő, szóljon hát az ének! BOLDOG ÚJ ÉVET KíVÁNOK NÉKED! * Igaz, hogy még nincs itt az év vége, De én lehet, hogy négykézláb érek a végére. Ezért hát, míg stabilan állok, Boldog Új Évet Kívánok! * Elsején mikor kigyúlnak a fények, A detoxban csak akkor kezdődik az élet. Kancsalok a szemek, a fejek kékek, Mámorosan kívánok BOLDOG ÚJ ÉVET!! * "Szilveszterkor az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdődjön. A pesszimista pedig azért, hogy az óév elmúljon. " Kristálygömbben téli álom, szertefoszlik, ha megrázom. Hópelyhek szállnak ki belőle tündérek táncolnak előtte. Csillogó szemmel rád néznek, kívánnak Boldog Újévet! Elsején, mikor kialusznak a fények, a detoxban akkor kezdődik az élet. Kancsal szemek, a fejek kékek, kómásan köszönnek boldog új évet! A szesz hatalmas istene gyújtson világosságot elborult torz agyunkban, és az alkohol fényeskedjék tévútra futott antalas életünk sötétlő csillagösvényén! 12. 346 néző 2007. szept. 692 néző 2007. aug. 18. 1136 néző 2007.
Értékelés: 5 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Jézus, a kereszténység központi figurája, a Koránban is különleges helyet foglal el. Vajon miért, milyennek ábrázolva? A "Corpus Christi" alkotói járnak ennek utána, segítségükre vannak elismert kutatók, szakértők a világ minden tájáról. Azt is vizsgálják, hogyan emelkedett fel az iszlám Mohamed korában. A Korán 4. szúrájának 156. és 158. versében esik szó a keresztre feszítésről, teljesen máshogyan, mint ahogy azt a keresztény hagyományból ismerjük. A Koránban Jézus keresztre feszítése "úgy tüntetett föl nekik". Lehetséges, hogy azok, akik tanúi voltak a keresztre feszítésnek, egy érzéki csalódás áldozatai? Lehet, hogy valaki más halt kereszthalált Jézus helyett? Vagy valóban ő halt meg a kereszten? Egyéb epizódok:
hangelika1974 - Nagypéntek - Jézus keresztre feszítése
Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának. Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a "tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap" formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti Julián-eljárás. A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát.
A BBC World Service Heart and Soul sorozatának "Black Jesus " c. rádióadásában december 18-án a műsorvezető Robert Beckford azt állította, hogy Jézus palesztin volt. (Az angol "Palestinian" szó palesztínai és palesztin értelemben is használható. ) Rembrandt: Fiatal zsidó férfi, mint Krisztus Tette ezt annak ellenére, hogy a "Palesztina" elnevezés mintegy száz évvel a Jézus halála után keletkezett, azt követően, hogy a rómaiak leverték a Bar Kohba vezette felkelést. Az adásban Beckford helyesen utalt arra, hogy a művészi ábrázolásokon Jézust helytelenül ábrázolják szőkén és európaiként, amikor azonban az identitás került szóba, "első századi palesztin zsidónak" nevezte. Korábban, december 13-án a BBC Radio Scotland Sunday Morning c. műsorában is elhangzott, hogy Jézus 'palesztin' volt, és zsidóságára semmi utalás nem történt. A Committee for Accuracy in Middle East Reporting in America (CAMERA) nevű szervezet az év elején kritikával illette The New York Times -t, annak hasonló pontatlanságáért: "Jézus idejében Betlehem és Jeruzsálem Júdea, Názáret pedig Galilea része volt.
Ezután felosztották ruháit egymás között, és sorsot vetettek varrat nélküli köntöséért, János evangéliuma szerint. A János evangéliuma is kimondja, hogy Jézus halála után, az egyik katona (megnevezett extra bibliai hagyomány Longinus) átszúrta az oldalát egy lándzsával lenni abban, hogy ő meghalt, akkor vér és víz ömlött a sebből. A Biblia hét kijelentést ír le, amelyeket Jézus mondott, amikor a kereszten volt, valamint számos természetfölötti eseményt. A továbbiakban együttesen: a szenvedély, Jézus szenvedése és megváltó halála által keresztre feszítésének a központi kérdéseiről keresztény teológia vonatkozó tanait üdvösség és vezeklés. A Jézus haláláról szóló legkorábbi részletes beszámolókat a négy kánoni evangélium tartalmazza. [9] Az újszövetségi levelekben vannak más, implicit utalások is. A szinoptikus evangéliumokban Jézus három külön helyen jósolja meg halálát. [10] Mind a négy evangélium kiterjedt elbeszéléssel zárul Jézus letartóztatásáról, az első tárgyalásról a Szanhedrinben és a végső tárgyalásról Pilátus udvarában, ahol Jézust megkorbácsolják, halálra ítélik, és a keresztre feszítés helyére vezetik, amely kezdetben római előtt viszi keresztjét.
Olybá tűnik, Alliata atya hívőként megbékélt azzal, amit a régészet kideríthet a kereszténység központi alakjáról, de tisztában van a korlátokkal is. "Ritka és felettébb különös fejlemény lenne, ha a régészek lelettel igazolhatnák egy kétezer éve élt ember létezését – ismeri el karba tett kézzel ülve, székében hátradőlve. – Azonban azt semmiképpen nem állíthatjuk, hogy Jézus nem hagyott nyomot maga után a történelemben. " Az evangéliumok szerint Jézus néhány órával elfogatása és keresztre feszítése előtt a Gecsemáné-kertben imádkozott. A kert neve alighanem az olajprés arámi elnevezéséből ered. Ma sok zarándok keresi fel a Jeruzsálem falain kívül álló olajfaligetet, hogy felidézze Jézus életének legnyomasztóbb éjszakáját. A messze legfontosabb és alighanem legtöbbet vitatott nyomok az Újszövetség szövegei, elsősorban az első négy könyv: Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma. De vajon hogyan függenek össze ezek az i. sz. 1. század második felében keletkezett írások és az általuk megteremtett hagyományok a régészeti feltárásokkal?