Zrínyi dala: 1830-ban keletkezett, A válaszadó kiléte nem egyértelmű, Dicső múlt emlékeit és alakjait idézi meg, Zrínyi kérdezőként jelenik meg, Vándor állj meg! korcs volt anyja vére/Más faj állott a kihúnyt helyére, ", Zrínyi második éneke: A válaszadó a sors, 1838-ban keletkezett, Zrínyi könyörgése a nemzet fennmaradásáért, "Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, // És marja, rágja kebelét., Mindkettő: Fő témája: nemzethalál víziója, nemzeti megmaradás kérdésköre, A lírai én: Zrínyi alakja, Meghatározó beszédhelyzet a párbeszéd, Indulat, keserűség érezhető belőle., Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Témája A XIX. század második felének magyar lírája. Vajda János | A Zrínyi dala című költemény Kölcsey érett költészetének egyik legismertebb darabja – párverse, a Zrínyi második éneke, kései alkotás. A két vers keletkezési ideje között nyolc év a különbség. A Zrínyi dalá nak keltezése 1830. július 30., eredeti címe Szobránci dal (itt írta a költő a verset), a Zrínyi második éneke 1838-ban, a költő halála előtt nem sokkal született. A versek címében szereplő műfaji fogalmak nem a művek műfaját jelölik. A két vers a költő életének két korszakához tartozik. Az első vers születésekor Kölcsey még javában készül arra a politikai szerepre, mely országgyűlési képviselőségében teljesedik ki. A második versnél már ismert költő, esztéta és politizáló értelmiségi, akinek tapasztalatai is vannak a jelenbeli politikai életről (megyei hivatalnok), és jól ismeri a kor uralkodó eszméit is. Politikai, eszmei nézetrendszere ekkorra már kialakult, letisztultak történelmi tapasztalatai és tisztában van a kor és a korban élő ember feladataival.
A népet keresi a kérdező, azt a népet, mely évszázadokon át küzdött, legyőzve minden akadályt, mely fenn tudott maradni, melynek volt múltja és jövője is. A kérdés szövegmódosulása és az általánosság felé irányuló mozzanata nem változtatja meg a mondatok formáját, logikai felépítését. Ugyanúgy, mint az előző két szakaszban (1., 3. versszak), az első három sor kérdése kiegészül egy kapcsolatos mellérendeléssel, kérdéssel. A válasz azonban lényegesen eltér az előző két válaszversszaktól mondattani szempontból is. A válaszadó – kilépve eddigi szerepéből és beszédmódjából – felkiált: " Vándor állj meg!... ", s a felkiáltást követő felsorolásban a kérdés első felének szavai szó szerint ismétlődnek a válasz végén. Az utolsó szakasz válasza érzelmi telítettsége, indulata, erőteljes jelentésű szavai (pl. korcs) okán emocionális értelemben a kérdések szintjére emelkedik. A kérdező és válaszoló lélekállapota azonossá válik, s a válasz az utolsó sorokban szinte ítéletté erősödik. Az ítélet véglegesnek tűnik és mély kiábrándultságot tanúsít: "... A dicső nép, mely tanúlt izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen. "
Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt? Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár. Hol van a bérc, és a vár fölette, Szondi melynek sáncait védlette, Tékozolva híven életét; Honnan a hír felszáll, s arculatja Lángsugárit távol ragyogtatja, S fényt a késő századokra vét? Itt van a bérc, s omladék fölette, Mely a hőst és hírét eltemette, Bús feledség hamván, s néma hant; Völgyben űl a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant. És hol a nép, mely pályát izzadni, S izzad s közt hősi bért aratni Ősz atyáknak nyomdokin tanúlt; S szenvedett bár, s bajról bajra hága, Hervadatlan volt szép ifjusága, A jelenben múlt s jövő virúlt? Vándor állj meg! korcs volt anyja vére, Más faj állott a kihúnyt helyére, Gyönge fővel, romlott, szívtelen; A dicső nép, mely tanúlt izzadni, S izzad s közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen.
Motívumok: sírás és sírásra képtelenség, a fájdalom kifejeződése, boldogság hiánya, vágy és kérés. A vers 4 mondatból áll. Retorikai elemek: k-i kérdés, felkiáltás, hasonlatok, jelzők Indulatszó: "Ó" "Ah" A költő romantikus eszközökkel fejezi ki a fájdalmat. /ismétlés, fokozás, szóhasználat/ II. Költői korszakában 1823-1832 A közösségi versek időszaka. Himnusz A múlton való töprengés folytatása a Huszt című epigrammájában (1831) már biztatóbb külső körülmények közepette. Itt már megnevezi a teendőket: "Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül! " Zrínyi dala A költemény tárgya a jelen és a múlt szembeállítása. A páratlan strófákban a kérdések, a páros strófákban a válaszok hangzanak el. => párbeszéd formájúvá teszi a verset. A vándor egy messzeföldről ide érkezett idegen, aki a magyarságot csak régi nagyságának, dicső hőstetteinek híréről ismeri. A vándor keresi a régiek legendás honszeretetét, a szép hazát, az önfeláldozó hősök harcainak színtereit. A válaszok kiábrándítóak, elutasítóak, leverők.
Karrierje során kétszer jelölték Oscar-díjra A mindenség elmélete, valamint a Sicario – A bérgyilkos zenéje miatt, a 2010-es évek végén azonban egy sorozatos mélyrepülés, illetve több nagyszabású projekt párhuzamos elvesztése közvetetten a halálához vezetett. Tanulmány, 2018. november 28. – írta Hubai Gergely Szászszorszörnyek – Szász János filmjeiről Akár életének egyes évtizedeit is jelképezhetnék Szász János filmjei, aki hatodik nagyjátékfilmjével rukkolt elő idén. A mozgóképei mellett több itthoni és külföldi színpadi rendezést jegyző életmű íve gyorsan rákanyarodott a karcos, darabjaira tört álomképek univerzumából a szinte "akadémikus" letisztultságú pszichologizálásba, a sors elvont drámaiságának ábrázolásába. A szép, a rossz és a csúf – Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű Ha létezik easternes elemeket is felvillantó noir/expresszionista kamaradráma, akkor A hentes, a kurva és a félszemű erre a példa. Szász János leporolta a két világháború közötti időszak egyik leghírhedtebb magyarországi bűnügyét, és egy izgalmas, bár inkább stiláris-formanyelvi szempontból érdekes alkotást készített belőle.
A hentes, a kurva és a félszemű című filmben Nagy Zsolt prostitúcióra kényszeríti Gryllus Dorkát, de az egészet a húsz kilót felszedett Hegedűs D. Géza szívja meg – mindezt egy húszas évekbeli, megtörtént eset alapján. Szász Jánosnak az Oscar-versenyben is sokáig jutó A nagy füzet után öt évvel jelenik meg újra filmje, és újabb nagyszerű színészekkel dolgozott együtt, akik jelentős átalakuláson mentek át A hentes, a kurva és a félszemű című mozi kedvéért. A történet főszereplője a Tanácsköztársaság bukása utáni fehérterrorban is részt vevő Léderer Gusztáv (Nagy Zsolt), aki prostituáltként kínálta fel feleségét (Gryllus Dorka) egy tehetős hentesnek (Hegedűs D. Géza), majd miután minden pénzt kizsaroltak belőle, úgy döntöttek, elteszik láb alól. Hegedűs D. Géza húsz kilót szedett fel Kodelka szerepének kedvéért, Nagy Zsolt pedig egy elcsúfított maszkban jelenik meg. A forgatókönyvet Bodzsár Márkkal (Isteni műszak) közösen jegyzi Szász. Az egykor Sóhajok hídja címen ismert film 2018 januárjában érkezik a magyar mozikba, premierjét a genti filmfesztiválon tartják október 18-án.
Film 2017. november 24. 15:28, péntek Szekeres Viktor Magyar előzetest kapott Szász János új filmje. Szász János új filmje, A hentes, a kurva és a félszemű végre magyar előzetest is kapott a nemzetközi trailer után. A Gryllus Dorka, Nagy Zsolt és Hegedűs D. Géza főszereplésével készített alkotás a genti filmfesztiválon debütált októberben, a magyar mozis premierre pedig január 25-én fog sor kerülni. A film a húszas évek hírhedt bűncselekményének történetét dolgozza fel: Léderer Gusztáv egykori csendőr prostitúcióra kényszerítette feleségét, Schwartz Micit, egészen pontosan hagyta, hogy pénzért lefeküdjön a tehetős hentessel, Kodelka Ferenccel. Aztán amikor a pénz már nem volt elég, úgy döntöttek, hogy elteszik láb alól Kodelkát. A hivatalos szinopszis mindezt így írja le: " A jómódú HENTES kiskirályként él az első világháború utáni Magyarországon. Egy nap régi üzlettársa, a kegyvesztett FÉLSZEMŰ csendőrtiszt egy nővel menekül a falujába. Az idegen asszony jelenléte feltüzeli a mészárszék életunt tulajdonosát, aki munkát ad mindkettőjüknek.