Egy okos ötlet és sok munka árán egy újabb pécsi nevezetességig. Fokozottan védett A mésztufabarlang, mint fokozottan védett természeti érték, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van. A 2006-ban kezdődött kiépítés révén alakították ki a bejárható szakaszokat. Megmaradt az eredeti bejárat, tekintélye terméskő támfalat építettek köré. A lezárást kovácsoltvas kapuval oldották meg. Mögötte, már a mésztufába mélyítve alakították ki a fogadórészt. A barlang kiépítésénél fontos szempont volt, hogy a mozgáskorlátozottak számára is látogatható legyen. Collection: Tettyei Mésztufa-barlang. A járatok padozatát olyan mértékig süllyesztették, hogy kényelmes legyen a körséta. A könnyebb túravezetés érdekében a két északi irányú járatot egy új mesterséges vágattal kötötték össze. Ott, ahol tartani lehetett a kőzetpotyogástól, megerősítették a boltozatot. A barlang termeit, folyosóit végigjárva földtani, helytörténeti kiállítás fogadja a látogatókat. Kellemes hőmérsékletben egy érdekes, talán ha egyórás séta. Nagyon megéri.
században. Nyitva tartás: október 1. –április 30: 10–18 óráig, május 1. –szeptember 30. : 10–19 óráig. Vezetések félóránként indulnak, az utolsó vezetés zárás előtt 30 perccel kezdődik. Belépő: felnőtt 600 Ft, 18 éves korig 400 Ft, 2 éves kor alatt ingyenes. Mától ismét nyitva a Tettyei Mésztufa-barlang - Hírnavigátor. A sárkányszobor a régi, mutatványos barlangot idézi - az új kiállítás már a természeti és történeti különlegességekről szól --> Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A barlang kiépítésénél fontos szempont volt, hogy mozgáskorlátozottak számára is látogatható legyen. A járatok padozatát oly mértékben süllyesztették, hogy a látogatók kényelmesen tudjanak a barlangban közlekedni. A könnyebb túravezetés érdekében a két északi irányú járatot egy új mesterséges vágattal összekötötték. Látványosságok a barlangban Látványelemek: Sárkány Tettye- és barlangtörténeti animáció Barlanglakás Kőbemutató – mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek A karszt működése – működő makett Mésztufa-kukucskáló Tablók: A Tettye a magyar irodalomban Reéh György (1862-1932) – "A Tettye koronázatlan királya" A Tettye eredeti, természetes állapotában és az ókorban A Tettye a középkorban és a török-korban Tettye a XIX- XX. században A Tettye régen és ma Cím: Pécs, Tettye Nyitva tartás: május 1-szeptember 30. : 10. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. 00-19. 00, október 1-április 30. 00-18. 00 Belépő: felnőtt: 600 Ft, 18 éves korig 400 Ft, két éves kor alatt ingyenes Információ: 72/517-200
Ezt a látványosságot a 1920-as években felszámolták, és a barlang nyílásait lezárták. Évtizedekig feledésbe merült a barlang, majd 2008 tavaszán újból megnyílt a nagyközönség előtt, immár nem az ijesztgetést, hanem az ismeretterjesztést szem előtt tartva. A barlangban akkor létrehozott kiállítás a megnyitás után eltelt évtized alatt részben elavult, illetve tönkrement, ezért 2018-ban egy új kiállítás épült, amely a mai kor elvárásainak megfelelve áttekinthető, egyedülálló élményeket adva, hanghatásokkal, filmbejátszásokkal vonzza a látogatókat. A megújult kiállítás gerincét a múltból a jelen felé haladó "időutazás" adja. Az első részt főként a természettudományos megközelítés jellemzi, amely látványos animációkkal, grafikákkal, installációkkal mutatja be az alsó-triásztól napjainkig terjedő időszakot. Ezáltal a látogatók megismerik a barlang és közvetlen környezete keletkezéséhez vezető folyamatokat, illetve a barlang természeti adottságait, betekintést nyernek a mésztufa keletkezésének folyamatába.
Fantasztikusan gazdag a Mecsek barlangokban, s a tettyei nem is tartozik a nagyok közé. "A 2004. évi térképezés során hossza 243, 8 méternek adódott. " – olvasom Havasi Ildikó egyik tanulmányában. Ám nem akármilyen séta ez. Pazarul megcsinálták, hogy a turisták, a nagyközönség, helyi ritka értékeit megbecsülő pécsi látogatói számára bejárhatóvá tegyék. Ha nem is végérvényesen, de vezető nélkül – másként nem is indulatunk neki – könnyen belezavarodhat a fülkék, természetes és mesterséges járatok első pillantásra átláthatatlannak tűnő labirintusába ezt a föld alatti világot megnézni akaró. És nem csak látni lehet a barlangban. Érezni is, túl 13-14 fokos hőmérsékletén. Valami más közeg, talán az Idő is megfogalmaz néhány halk mondatot. Az egyik, a boltozat felől a felszín felé törekvő kürtőbe két jókora malomkő ékelődik. Triász korú vörös homokkőből – ez a Mecsekben nem, de itt "idegen elem" – faragottak. Vélhetően éppen a Tettye-patakra felfűzött hajdani malmok valamelyikében feleslegessé vált őrlőkövek jutottak ilyen különös sorsra.
Vannak olyan érdekes elméletek, melyek azt tárgyalják, hogyan lehet bejutni a fekete lyukba és mi történik odabent. Egy kicsi néhány tíz Naptömegű fekete lyuk eseményhorizontja erősen görbült, ellenben egy olyané, mint amely a Tejút közepén van (4 millió Naptömeg) vagy az M87 galaxis közepén (3 milliárd Naptömeg) eseményhorizontja olyan kis ívben görbült, hogy elméletben, kényelmesen át lehet rajta haladni. A belépő anyag persze fénysebességre gyorsul, majd átlépve a horizontot, a szingularitás felé zuhan (ha nincs a fekete lyukban anyag), és egyszerűen átesik rajta. A másik oldalon kilép – ez a fehér lyuk. Ha a fekete lyukban van anyag, akkor az belül hevesen örvénylik, és a belépő anyag ütközik vele, így nem valósulhat meg, hogy átesik. Hogy igaz lehet-e ez nem tudjuk. Tetszetős elmélet. Az eseményhorizonton belül egyfajta tükörvilág van. A fénysugár útja körré hajlik, és az eseményhorizonton belül örvénylik. Ezen elmélet kiegészítője az Einsein-Rosen híd, mely azt taglalja, hogy a fekete lyukakban az anyag nem egy ponttá zsugorodik, hanem egy gyűrűvé, mint egy fánk, melynek igen érdekes tulajdonságai vannak.
Az egymillió dolláros kérdés az, hogy miért. " Szakértők szerint a kérdés helyes megválaszolása segíthet megérteni, hogyan keletkeznek a szupermasszív fekete lyukak és a hasonló jelenségek. Az eddigi legészszerűbb elmélet alapján két kisebb fekete lyuk ütközéséből alakulnak ki ezek az óriások, majd — mivel ellenkező irányokba húzzák egymást — a keletkező szupermasszív fekete lyuk lassabban kezd forogni. Ezzel szemben a kisebb jelenségek úgy fejlődnek ki, hogy anyagot halmoznak fel az őket körülvevő gázkorongból, ami egyetlen irányba táplálja a pörgésüket, ezzel egyidejűleg lehetővé teszi a sebességük növelését. Amennyiben a hipotézis igaz, akkor a fiatalabbak gyakran lassabb pörgési sebességet mutatnának, míg az idősebbek — melyeknek volt idejük sebességük növelésére — gyorsabbak lennének. A tanulmány folytatásaként a szakértők megpróbálják kiszámolni a H1821+643 forgási sebességét, ami közelebb viheti majd őket a rejtély megfejtéséhez. Bár a munka nagyon körülményes, mégsem elég minden kérdés megválaszolására.
Közvetlen mérési módszerekkel még sosem kaptak olyan nagy tömeget egy fekete lyukra, mint most egy elliptikus galaxisnál. Az Amerikai Csillagászati Szövetség Seattle-ben zajló konferenciáján jelentették be az eredményt, eszerint a vizsgált objektum tömege közel 6, 6 milliárdszor nagyobb a Napénál. Karl Gebhardt (University of Texas, Austin) és kollégái az 50 millió fényéve lévő M87 jelű óriás elliptikus galaxis belső térségében keringő csillagok mozgását tanulmányozták a 8 méteres Északi Gemini-távcsővel. Emellett egy kisebb texasi teleszkóppal a csillagváros peremvidékén lévő objektumok mozgását is megfigyelték, ahol a láthatatlan tömeg egy sötét halonak nevezett térrészt alkot. A galaxis centrumában lévő fekete lyuk jellemzőire a két megfigyelés együttes elemzése alapján következtettek. A fekete lyuk becsült tömege a Napénak 6, 6 milliárdszorosa. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy saját galaxisunk, a Tejútrendszer centrumában lévő fekete lyuk 4-5 millió naptömegű lehet. A most vizsgált objektumnak nemcsak tömege, de mérete is hatalmas: igazi "feketelyuk-szörnyeteg" lehet.
"A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen hatalmas tömegű fekete lyukak nem is létezhetnének a galaxisunkban" – mondta. A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb, csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegűek, akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy csillag összeomlik. A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig ismeretlen. A kutatók azonban úgy vélték, hogy a Tejútrendszerre jellemző csillagok gázaikat kiárasztják a csillagszéllel, emiatt nem alakulhatnak ki akkora fekete lyukak, mint az LB-1 – mondta Liu Csi-feng. A fekete lyukak a világegyetem legizgalmasabb és egyben legrejtélyesebb objektumai. Az őket leíró fizika rendkívül bonyolult, és tele van feltevésekkel. Az egyes fekete lyukakról szinte semmit nem tudunk, különösen azt nem mi rejtőzik az eseményhorizont mögött. Még csak nem is láthatjuk őket. A fekete lyukak tömegét akkor tudjuk pontosan meghatározni, ha a körülötte keringő csillagközi anyagfelhők, csillaghalmazok vagy csillagok mozgása, azaz pályamérete és sebessége is megmérhető.
Fotó: Peter (illusztráció) Az LB-1 jelű fekete lyuk 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege 70-szer nagyobb a Napénál – olvasható a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányban. A Tejútrendszer a becslések szerint 100 millió steláris fekete lyukat tartalmaz, de az LB-1 kétszer akkora tömegű, mint amekkora a tudósok szerint egyáltalán elképzelhető lenne – mondta Liu Csi-feng, a Kínai Nemzeti Csillagvizsgáló professzora, a kutatás vezetője. "A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen hatalmas tömegű fekete lyukak nem is létezhetnének a galaxisunkban" – mondta. A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb, csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegűek, akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy csillag összeomlik. A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig ismeretlen. A kutatók azonban úgy vélték, hogy a Tejútrendszerre jellemző csillagok gázaikat kiárasztják a csillagszéllel, emiatt nem alakulhatnak ki akkora fekete lyukak, mint az LB-1 – mondta Liu Csi-feng.