2018-08-19 Az idei Esztör Napokon ismét a Babits Mihály Kamaraszínház társulata eleveníti meg - két dramatikus játék keretében - Szent Istvánt és korát. A két előadás színlapja: DIADAL KOPPÁNY SEREGE FELETT 2018. Szent istván király koronázása. 08. 18. 16:00, Vármúzeum udvara István fejedelem: Szakács Tibor Esztergomi érsek: Viczián Ottó Jászai-díjas Koppány: Ótott Ferenc Vencellin: Báhner Péter Gizella fejedelemné: Kéner Gabi Sirató: Maronka Csilla SZENT ISTVÁN KORONÁZÁSA 2018. 19. 18:00, Vármúzeum udvara István király: Szakács Tibor Veszprémi érsek: Báhner Péter Gizella királyné: Kéner Gabi Helena: Maronka Csilla Magyar vitéz: Ótott Ferenc Közreműködik: Ars Musica, Zsolt Nándor Zeneiskola Zene: Ágoston Máté Videós stáb: Mudrák Tamás, Steindl Ábel Rendező munkatársa: Vereckei Kata Író-rendező: Kaj Ádám
Gyulafehérváron főiskolát alapított és európai uralkodóhoz illően az udvara az ország tudományos és művészeti életének fellegvára lett. Erős államot szervezett a rendekkel szemben, és felállította a fejedelemség történetének első állandó hadseregét, miközben rendkívül aktív külpolitikát folytatott. Bethlen legfőbb feladataként a három részre szakadt Magyarország újraegyesítését tűzte ki. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét Forrás: Wikimedia Commons A hamarosan kirobbant a harmincéves háború is a fejedelem javára változtatta meg az erőviszonyokat. Bethlen a protestáns cseh rendekkel a Habsburgok ellen szövetkezett, majd 1619-ben a magyarországi nemesség teljes támogatásával elfoglalta a Felvidéket és az Észak-Dunántúlt. Szent István koronázása, Mani áldása - előadó: Várai Róbert - YouTube. Később Bécset is ostrom alá vette, ám váratlanul elvonult a császárváros falai alól. Protestáns szövetségesként a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette és a Szent Koronát is megszerezte.
Bethlen Gábor fejdelem uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, amelynek tizenhat éve alatt alatt nem taposták idegen hadseregek "Tündérország" földjét. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége az uralkodása alatt megszilárdította és felvirágoztatta Erdélyt. Bethlen Gábor pontosan négyszáz éve, 1620. január 9-én fogadta el a "Magyarország fejedelme" titulust, amivel elutasította, hogy király legyen. "Az önálló Erdélynek több fejedelme volt, mint évtizede [... ] mikor azonban különleges hangsúllyal ejtjük ki, hogy "a fejedelem", minden erdélyi egyre, Bethlen Gáborra gondol. " (Makkai László) Már igen fiatalon fejedelemmé választották A köznemesi felmenőkkel rendelkező Bethlen Gábor feltehetően 1580. Szent istván királlyá koronázása. november 15-én született a Hunyad megyei Marosillyén. Noha írni-olvasni is megtanult a szülői háznál, oktatásában elsősorban a gyakorlati és katonai tudnivalókra helyezték a hangsúlyt. Erdély későbbi fejedelme már tizenhárom évesen apródnak szegődött, tizenöt éves korától pedig katonáskodott, a latint is csak később sajátította el.
A végrehajtó csupán hatósági jogkörében cselekszik, végzi a munkáját. Kérte a Díjtörvény szerinti eljárásra kötelezni a földhivatalt, azaz arra, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlanra. Becsatolta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2012. március 3. napján megtartott kollokviumán született állásfoglalást. A törvényszék a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. törvény (a továbbiakban: Vht. ) 2011. CCCI törvény 84. § /1/ bekezdésével módosított és 2012. január 1. napjától hatályos és jelen ügyben alkalmazandó 138. § /1/ bekezdésére, 138/A. §-ára, valamint a Díjtörvény 32/E. § /1/ bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Hangsúlyozta, a Vht. Földhivatali Portál - Tájékoztató az Inytv. változásairól. § /1/ módosított bekezdése a 138/A. §-ban meghatározott eljárások köréből kiemelte az ingatlan lefoglalására (azaz a végrehajtási jog bejegyzésére) irányuló eljárást és erre speciális szabályokat rendelt alkalmazni. Az ingatlan lefoglalására abban az esetben kerülhet sor, így a földhivatal felé megkeresést a végrehajtó akkor intézhet, ha a végrehajtást kérő nem csak a végrehajtási költségeket előlegezi, hanem az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját is megfizeti a végrehajtónak.
2007. február 28. Tájékoztató az ingatlan-nyilvántartást érintõ jogszabályi változásokról Az ingatlan-nyilvántartást érintõ jogszabályok körében a közelmúltban két alkalommal került sor jelentõs módosításra. 2006. január 1-én hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv. ) módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény, amely érintette az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényt (a továbbiakban: Díjtörvény) is. Az említett törvényi módosítások végrehajtásával összefüggésben került megalkotásra az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29. ) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr. ) módosításáról szóló 117/2005. 19. ) FVM rendelet, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 118/2005. ) FVM rendelet. A 2007. február 4-én hatályba lépett 2006. törvénnyel pedig ismételten módosításra kerültek a Díjtörvény egyes rendelkezései.