Alfred Brehm. Az állatok világa. 1-18. kötet. Budapest, [1929-1933]. Christensen ésTársa – Gutenberg Könyvkiadóvállalat. 1. Emlősök. Első kötet. Főemlősök – Majmok. 1 t. + [2] + 399 + [1] p. + 40 t. (többnyire kétoldalas; 1-63. számozva). 2. Második kötet. Majmok – félmajmok – párosujjú patások. + 443 + [1] p. + 56 t. (többnyire kétoldalas; 1-100. számozva). 3. Harmadik kötet. Párosujjú patások – páratlanujjú patások – talponjáró emlősök – szirénák. + 404 p. (többnyire kétoldalas; 1-64. számozva). 4. Negyedik kötet. Ormányos emlősök – cetek – ragadozó emlősök. + 448 p. + 36 t. (többnyire kétoldalas; 1-56. számozva). 5. Ötödik kötet. Ragadozó emlősök – úszólábúak – rágcsálók. + 411 + [1] p. + 39 t. számozva). 6. Rágcsálók. Brehm az állatok világa - CENWEB. + 364 p. + 38 t. (többnyire kétoldalas; 1-61. számozva). 7. Újvilági foghíjasok – Pikkelyesek – csövesfogúak – denevérek – rovarevők – erszényesek – csőrös emlősök. + 360 p. + 24 t. (kétoldalasak; 1-48. számozva). 8. Madarak. Tarajos mellcsontúak – verébszerű madarak.
Tartalom [ szerkesztés] A magyar első, fő kiadás köteteinek tartalma: Kötetszám Kötetcím Kiadási év I. Emlősök I. 1901 II. Emlősök II. 1902 III. Emlősök III. 1903 IV. Madarak I. V. Madarak II. VI. Madarak III. 1904 VII. Csúszómászók 1905 VIII. Halak IX. Rovarok 1906 X. Alsóbbrendű állatok 1907 Források [ szerkesztés] a mű kötetei További információk [ szerkesztés] Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 373-374. Brehm Alfréd: Az állatok világa egy kötetben - KönyvErdő / könyv. o. Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók: egy magyar könyvkiadó emlékiratai, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1920, I. kötet Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Az Osztrák–Magyar Monarchia díszművei
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy kócsag témájú médiaállományokat és Nagy kócsag témájú kategóriát. A nagy kócsag (Ardea alba) régebben (herodias alba) [1] a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Brehm állatok világa. Régies neve nemes kócsag. A magyar természetvédelem címermadara. Előfordulása [ szerkesztés] A világ nagy részén – Észak-Amerikában (Ardea alba egretta), Afrikában (Ardea alba melanorhynchos), Ázsiában és Ausztráliában (Ardea alba modesta), valamint ritkábban Európa déli részén (Ardea alba alba) – előfordul. Megjelenése [ szerkesztés] Testhossza 85-100 centiméter, szárnyfesztávolsága a 140-170 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, bár tömegét tekintve a hím kissé nagyobb, 1030 gramm körüli, míg a tojó mintegy 960 grammot nyom. A nagy kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes.
(Ez utóbbi az osztrák résszel együttvéve viszont már jelentős állománynak tekinthető. ) Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország déli és keleti régióiban ritkának mondható. Ez azonban nem volt mindig így. Az 1940-es, 1950-es években még csak két telep volt az országban, a Kis-Balaton és a Velencei-tó nádrengetegében. Brehm állatok vilaga . Ennyi maradt a hajdan bizonyára sokkal nagyobb fészkelő állományból, amely felett a folyószabályozások, a mocsarak lecsapolása, és a dísztollaik miatt történő vadászat kongatták meg a vészharangot. Jellemző, hogy a múlt század elején külön kócsagőrt alkalmaztak, melynek feladata az volt, hogy a töredékére zsugorodott állományt megvédje. Majd az 1970-es években a nagy kócsag hazai állománya erős növekedésnek indult. Az 1996-ban végzett számláláskor 1425 pár fészkelt Magyarországon. Védettsége [ szerkesztés] A kócsagállományt a 19. században tizedelte meg a kócsagtoll viselésének divatja, azóta az állomány regenerálódik. A brit Királyi Madárvédelmi Egyesület [1], mely ma Európa legnagyobb közhasznú természetvédelmi szervezete, 1889 -ben alapvetően a kócsagirtás (pontosabban a dísztollkereskedelem) megfékezésére jött létre.
Spanyolországi körútja után 1858-ban Lipcsében telepedett le, ahol földrajzot és természettudományt tanított 1862-ig. 1863-tól három éven keresztül a hamburgi állatkert igazgatója volt, majd 1867-ben a berlini Aquarium létrehozásával bízták meg, amelyet 1874-ig igazgatott. Akkor súlyos agyhártyagyulladása miatt lemondott posztjáról. 1862-ben II. Ernő coburg-gothai herceget elkísérte Eritreába, 1876-ban a Német Sarkutazó Egyesület megbízásából bejárta Turkesztánt és Nyugat-Szibériát. 1878-ban elkísérte Rudolf osztrák-magyar trónörököst al-dunai, majd 1879-ben spanyol és portugál útjára is. Brehm - Az állatok világa [antikvár]. Felesége, majd legkisebb gyermekének halála súlyosan megviselte. 1883-ban, észak-amerikai felolvasókörútja után súlyos vesebaj támadta meg, majd 1884. november 11-én agyszélhűdést kapott. "A madarak általában világpolgárok. A Föld ismert vidékein mindenütt találták őket; a sarkok körül fekvő szigeteken csakúgy, mint az egyenlítő alatt, a tengeren, valamint a legmagasabb hegycsúcsokon és azok fölött, a termékeny vidéken, valamint a sivatagban, az őserdőkben, úgyszintén a tengerből közvetlenül felmeredő kopár sziklakúpokon. "
Klebelsberg Kunó; átdolg., az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kieg. új kiad. ; Gutenberg, Bp., 1929–1933 1. Főemlősök, majmok; szerk. Éhik Gyula; 1929 2. Majmok, félmajmok, párosujjú patások; szerk. Éhik Gyula; 1929 3. Párosujjú patások, páratlanujjú patások, talponjáró emlősök, szirénák; szerk. Éhik Gyula; 1929 4. Ormányos emlősök, cetek, ragadozó emlősök; szerk. Éhik Gyula; 1929 5. Ragadozó emlősök, úszólábúak, rágcsálók; szerk. Éhik Gyula; 1929 6. Rágcsálók; szerk. Éhik Gyula; 1929 7. Újvilági foghíjasok, pikkelyesek, csövesfogúak, denevérek, rovarevők, erszényesek, csőrös emlősök; szerk. Éhik Gyula; 1929 8. Tarajos mellcsontúak, verébszerű madarak; szerk. Schenk Jakab; 1933 9. Veréb-szerű madarak, szalakóta-szerű, kakuk-szerű, lile-szerű madarak; szerk. Schenk Jakab; 1933 10. Daruszerű, tyúkszerű madarak; szerk. Schenk Jakab; 1933 11. Hüllők; átdolg. Werner Ferenc, szerk. Soós Lajos; 1933 12. Hüllők és kétéltűek; átdolg. Soós Lajos; 1933 13. Halak; átdolg. Franz Viktor, Steche Otto, szerk., átdolg.
Az SZTE Informatika Doktori Iskola posztgraduális képzést folytat, melynek eredményeként PhD fokozat szerezhető az informatikai tudományok területén. Az Iskola az SZTE Informatikai Intézet keretein belül működik. A Doktori Iskola kutatási programja hat főbb kutatási területre osztható: elméleti számítástudomány, operációkutatás és kombinatorikus optimalizálás, szoftverfejlesztés, mesterséges intelligencia, képfeldolgozás, és műszaki informatika. Doktori iskola szeged teljes film. Név: SZTE Informatika Doktori Iskola Tudományterület: Műszaki tudományok Tudományág: Informatikai Tudományok Kiadott fokozat: PhD (Informatika) A doktori képzés alapját adó mesterszakok: programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus Működési hely: Szegedi Tudományegyetem TTIK, Informatikai Intézet 6720 Szeged, Árpád tér 2. Postacím: Szegedi Tudományegyetem Informatika Doktori Iskola 6701 Szeged, Postafiók 652 Telefon: +36 62 546 715 Email: Az Iskola vezetője: Dr. Jelasity Márk egyetemi tanár (SZTE Informatikai Intézet).
Az SZTE Közgazdaságtani Doktori Iskolában a szervezett képzésben 2016. szeptember 1-től részt vevő hallgatóknak 8 aktív félév során 240 kreditet, a képzést 2016. szeptember előtt megkezdő hallgatóknak 6 aktív félév során 180 kreditet kell megszerezniük. Krediteket elméleti kurzusok teljesítéséért, önálló kutatói és publikációs tevékenységért, valamint oktatásért lehet szerezni. A Doktori Iskolában a megszerezhető kreditek kisebb része a teljesített elméleti kurzusokhoz, nagyobb része a kutatási és publikációs tevékenységhez kötődik. SzTE - Gyógyszertudományok Doktori Iskola. A képzés során a hallgatók először képzési programok, majd kutatóműhelyek szerint szakosodnak. A Közgazdaságtani Doktori Iskola képzési programjai: Gazdaságpolitika Program (vezeti: Prof. Dr. Voszka Éva), Gazdálkodástudományi Program (vezeti: Prof. Hetesi Erzsébet) Regionális gazdaság- és vállalkozásfejlesztési Program (vezeti: Prof. Lengyel Imre) A Doktori Iskola oktatói A Doktori Iskolába munkájában a Szegedi Tudományegyetem vezetőoktatói mellett más egyetemek és kutatóintézetek kiemelkedő szakemberei is részt vesznek.
Rakonczai János egyetemi docens, kandidátus) e, Városi környezet szennyezés-terhelésének értékelése (Dr. ) f. Környezetszennyezés feltárása távérzékelési technikával (Dr. Mucsi László egyetemi docens, Ph. ) e. Tájökológiai vizsgálatok környezetérzékeny tájtípusokon (Dr. habil. A doktori iskola tagjai | Neveléstudományi Doktori Iskola. Kevei Ferencné egyetemi docens, akadémiai doktor) e1, A karsztok geoökológiai rendszerének vizsgálata, különös tekintettel a klima-talaj-növényzet rendszerre. A karsztok környezetérzékenységének vizsgálata. e2. Tájökológiai értékelések (tájmintázat, tájökologiai regenerációs potenciál, tájhasználat változások szerepe a tájfejlődésben, stb. ) Környezetföldtan (vezető: Dr. Hetényi Magdolna egyetemi tanár, akadémikus) a, Környezeti geokémia és hidrogeokémia (Dr. Hetényi Magdolna egyetemi tanár, akadémikus) a1, Szerves anyag formák a talajban és a recens üledékekben, szerepük a globális szénciklusban. Hetényi Magdolna) a2, Vízkémia és vízmozgás kapcsolata a felszín alatti vizekben. Varsányi Zoltánné) a3, Fiatal tavi üledékek környezetföldtani kutatása (Dr. Pál Molnár Elemér) a4, Hazai fosszilis energiahordozóink felhasználásának környezeti hatásai.