Éves tervező ÍZEMLÉKEK: Mese almás (omlós/linzer tészta) Magyar nagydíj F1 időmérő közvetítés F1 2019 mexikói nagydíj időmérő Katedra nyelviskola székesfehérvár Monacoi nagydíj Időjárás-előrejelzés Görgess tovább, ez is érdekelhet! Iratkozz fel hírlevelünkre! Ezeket is ajánljuk! Bár az időmérő előtt szinte mindenki a Ferrarit tartotta favoritnak, végül Max Verstappen szerezte meg a rajtelsőséget Mexikóban, igaz, a Q3 végén több ellenfél sem tudta befejezni utolsó gyors körét Valtteri Bottas balesete miatt. A vörösök nyár óta tartó időmérős győzelmi sorozatát megszakító Verstappen mögött pont a két Ferrari-versenyző végzett. Sebastian Vettel, Max Verstappen és Charles Leclerc (Fotó: XPB) Max Verstappen (Red Bull) – 1. hely "A csapat nagyszerű munkát végzett, és megmutattuk, hogy gyorsak vagyunk! Nem igazán számítottunk erre az eredményre, de végig nagyon keményen nyomtuk. Mexikói Nagydíj időmérőjének történései. Igyekeztünk megtalálni a legjobb egyensúlyt és a Q3-ra aztán minden összeállt. Az előző évek után furcsa lesz az első és nem a második helyről indulni, de mindent beleadok majd.
Valtteri Bottas, a Mercedes finn versenyzője nyerte a Forma-1-es Mexikói Nagydíj szombati időmérő edzését, így a vasárnapi futamon ő rajtolhat majd az élről. A 32 éves Bottasnak ez az idei harmadik és pályafutása 19. Mexikói nagydíj időmérő forma 1. pole pozíciója. Bottas mellől a címvédő és hétszeres világbajnok csapattársa, a brit Lewis Hamilton rajtolhat majd, míg a harmadik pozícióból a világbajnoki pontversenyt vezető Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője startolhat. A hazai közönség előtt szereplő Sergio Pérez, Verstappen csapattársa negyedik lett az időmérő edzésen, ötödikként pedig a Red Bull fiókcsapatának, az Alpha Taurinak a francia versenyzője, Pierre Gasly zárt. A mezőnyből öten is rajtbüntetést kaptak motor, vagy bizonyos elemek cseréje miatt, így George Russell (Williams) öt hellyel hátrébbról startol majd, míg Lando Norris (McLaren), Cunoda Juki (Alpha Tauri), Esteban Ocon (Alpine) és Lance Stroll (Aston Martin) a rajtrács végéről kénytelen elkezdeni a viadalt. A 71 körös Mexikói Nagydíj vasárnap - magyar idő szerint - 20 órakor kezdődik.
Az első hatoson kívül - a három nagycsapat versenyző - mindenki a pályán az utolsó Q1-es hajrára. Pillanatnyilag a Williamsek, a Haasok és Stroll áll kieső helyen a másik Racing Pointtal. És a nagy véghajrából az lett, hogy semmit nem változott a búcsúzó ötös személye, de még a sorrendjük sem, nem tudtak ugyanis eleget javítani az idejükön. A Q1 kiesői tehát a 16. helytől lefelé: Stroll, Magnussen, Grosjean, Russell, Kubica. Indul a Q2 a talpon (gumin? ) maradt 15 résztvevővel. A 15 perces szakasz végén újabb öt versenyzőtől veszünk érzékeny búcsút nedvesre sírt ruhazsebkendőt lobogtatva feléjük. Hm, a nagy többség közepes keverékű gumin hajtott ki. Mexikói Nagydíj, időmérő: az első hármas nyilatkozata | M4 Sport. Érdekes lesz látni, hányan váltanak a lágyakra, amelyek nagyon hamar elhasználódnak, ezért senki nem igazán preferálja őket a rajtra. Kvjat és Ricciardo tolakodtak egy kicsit egymással a bokszutcából való kihajtáskor, amit vizsgálni fognak a versenybírók az időmérő után. Nem tűnt azonban különösebben veszélyesnek az eset. Bottas hibázott a gyorskörén.
Valószínűleg nem sokan számítottak arra, hogy Valtteri Bottas fogja megszerezni a pole-pozíciót Mexikóban, mégis így történt: a Mercedes finnje közel másfél tizedet adott a csapattárs Lewis Hamiltonnak, míg Verstappen már 3, 5 tizedre volt tőle. Perez hazai pályán a negyedik helyezést szerezte meg, a harmadik rajtsorból pedig Gasly és Sainz várhatja majd a lámpák kialvását. Ricciardo a hetedik, Leclerc a nyolcadik helyen végzett, a többiekre pedig már hatással voltak a rajtbüntetések. Még több hír: Videó: Így repeszt 300 felett a Porsche Carrera GT az Autobahnon Ugyanis a Stroll, Cunoda, Norris, Ocon négyes motorcsere miatt a rajtrács végére került, Russell pedig a váltócseréje miatt csúszott vissza a 16. rajtpozícióba. Vettel a kilencedik, Raikkönen a tizedik helyről rajtolhat, Giovinazzi a 11., Alonso pedig a 12. pozícióból indul majd a 20 órakor rajtoló versenyen. Mexikói nagydíj időmérő 5. A teljes rajtrácsot alább tekinthetitek meg, a legfrissebb hírekért pedig kövessétek a!
A földrajzi Északi-sark az a hely, ahol a Föld forgástengelye találkozik a felszínnel. Helyzete nem állandó, hanem 435 napos ciklusban mozgást végez, melyet Chandler-ingásnak nevezünk. A mágneses Északi-sark az a pont, ahol a Föld mágneses mezeje lefelé mutat. Sir William Gilbert 1600-ban dolgozta ki ezzel kapcsolatos elméletét, amely a mai napig megállja a helyét. Ez a pont is vándorol. A sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék által keltett fényjelenség. A kibocsátott fény a légkörbe becsapódó atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős. A narvál az egyetlen ismert tengeri emlős, mely szarvat visel. A cetek rendjéhez, a fehérdelfinfélék (beluga) családjához tartozó faj. Az északi-sarki vizekben, Észak-Oroszország, Észak-Alaszka és Észak-Kanada partjai előtt, valamint Grönland és a Spitzbergák közelében élnek.
Hangos ismeretterjesztő cikk Földünk pólusain, az Északi és a Déli-sarkon különleges, érdekes légköri jelenséget figyelhetünk meg. Nagyon ritkán nálunk is előfordul, hogy éjszaka zöldesen felfénylik az égbolt. E tünemény neve északi fény (aurora borealis), illetve déli-sarki fény (aurora australis). Latin nevét Aurora, a hajnal római istennője után kapta. Mi okozza ezt a gyönyörű sarki fényt? A Nap működése közben elektromos részecskéket bocsát ki. Ezeket a részecskéket a Föld mágneses tere általában eltéríti. A sarkokon viszont a mágneses tér olyan, mint egy tölcsér, és nem eltéríti ezeket a részecskéket, hanem összegyűjti és a talaj felé irányítja őket. A légkörben található gázok az elektromos részecskék hatására fényleni kezdenek. Ilyenkor az ég zöld, arany, bíbor színekben pompázik. Ez a jelenség 80 és 1000 km-es magasság között fordulhat elő, de leggyakrabban a 100 km szinten figyelhető meg. Formái változatosak, és állandóan változnak, lehetnek sugaras szerkezetűek, emlékeztethetnek bennünket függönyre, ívelt szalagokra.
A napszél protonjai és elektronjai itt találkoznak a légkör részecskéivel, az ez által felszabaduló energia következtében jön létre a sarki fény. Sokkal szebb, mint egy üveg kóla, nem? Shutterstock Rázd fel! A jelenséget könnyen megérthetjük, ha elképzeljük, hogy felrázunk egy üveg szénsavas üdítőt. Ezáltal sok energia kerül a palackba, és amikor kinyitjuk, az energia buborékok formájában távozik. Ugyanez történik, amikor a Napból származó protonok és elektronok "felrázzák" a légkörben lévő részecskéket, melyek ezután – buborék helyett – fény formájában bocsátják ki a felszabadult energiát. A különböző részecskék más és más színű fényt eredményeznek, az oxigén például vörös és zöld fényt, míg a nitrogén kékes színű fényt ad. A szemünk a zöld színt képes a leginkább érzékelni, ezért általában ilyen színűnek látjuk a sarki fényeket. A legnagyobb eséllyel télen, éjszaka láthatjuk a jelenséget, és minél távolabb megyünk a város fényeitől, annál valószínűbb, hogy részesei lehetünk ennek a csodának.
A sarki fény természet mágikus fényjátéka, amit ha egyszer megpillant a szerencsés turista, sosem felejti el. Ám bolygón állandó változásai miatt, felmerült a kérdés: vajon nem fog ez is eltűnni? A sarki fény tudományos magyarázata szerint az nem más, mint a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék által keltett időleges fényjelenség. A laikus számára, viszont egyszerűen csak a természet pazar csodája. A jelenség nevét a római hajnalistennő Auroráról kapta (aurora borealis és aurora australis- borealis jelentése északi, az australis pedig déli), de északi fény néven is ismert. Főként késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Látni kevés helyszínről lehet, leginkább a sark közeli régióból, illetve néha az Egyesült Királyság területéről is. Ám nemrégiben napvilágot látott egy brit tanulmány, ami arról számolt be, hogy a sarki fény a bolygó bizonyos pontjairól egyre kevésbé lesz látható, és néhány évtized múlva csak az Északi-sarkról lesz majd megfigyelhető.
Tények az éghajlatról Az éghajlat természetes változása azt mutatja, hogy azt külső tényezők befolyásolják: például a Napból a Földre érkező energia mennyisége. Azt is tudjuk azonban, hogy a Föld felszínének átlagos hőmérséklete a valóságosnál alacsonyabbnak adódik, ha csak a Napból a Földre érkező energia mennyiségének és a Föld által az űrbe kisugárzott hőnek az arányát vesszük figyelembe. A Föld látképe a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről A NASA szíves hozzájárulásával A Föld légkörének köszönhető üvegházhatás miatt a Föld felszíni hőmérséklete körülbelül 30oC-kal magasabb, mint amennyi az energia-egyensúly alapján várható lenne. Honnan tudjuk ezt? Főként a fizikai törvényekből, amelyek más körülmények között helyesnek bizonyulnak, és amelyek alapján kiszámítható, hogy a Föld a Napból fény formájában ~1370 W/m 2 teljesítményhez jut, ezt napállandónak nevezzük. Ha a bolygó nem melegszik fel vagy hűl le, az azt jelenti, hogy egyensúly áll fönn a Napból érkező és a Föld által kisugárzott energia között.
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!