Eddig tartott egy több mint harmincéves történet: az 1989-ben megnyílt pécsi Rácz Aladár Közösségi Ház bármikor bezárhatja kapuit. A civil szervezet úgy döntött, eladja a belvárosi ingatlanát, mert azt nem tudja tovább fenntartani. A baloldali önkormányzat nemzetiségi tanácsnoka nem reagált a megkeresésünkre. A főtér közelében eladó egy 500 négyzetméter alapterületű, háromszintes közösségi épület, mely több funkcióra is alkalmas lehet. Az 1998-ban felhúzott ház tetőteréből gyönyörű kilátás nyílik a Havihegyre – ez olvasható a Rácz Aladár Közösségi Ház ingatlanhirdetésében, amelyben meg is jelölik az eladási árat: a házért 189 milliót szeretnének kapni értékesítői. Az egyesület azért árulja, mert nem tudják tovább fenntartani a tetemes rezsiköltségek miatt, inkább egy kisebb épületbe költöznének és így az értékesítésből befolyó pénzt is fel tudnák használni a szervezet céljaira. Dr. Kosztics István, a közösségi házat működtető Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke szerinte a közelmúltban azért döntöttek az eladás mellett, mert az elmúlt években már nagyon kevés olyan elérhető nyilvános pályázat volt, amelyiken a rezsiköltségekre lehetett nyerni forrást, az uniós kiírásokon nem lehetett rezsire pályázni, a Nemzeti Együttműködési Alap ilyen célú pályázatán pedig nem igazán voltak sikeresek.
Pécsett is emlékeztek a holokauszt áldozataira a nemzetközi évfordulón | Rácz Aladár Közösségi Ház - 7621 Pécs, József utca 4 Rácz Aladár Közösségi Ház információk Pécsett 1989. március 29. -én alakult meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, akkor még csupán 36 fővel, azonban mára már 800 tagot számlál az egyesület létszáma és a Dél-Dunántúli régióban közel 100 településsel áll kapcsolatban. Az egyesület legfőbb célja, hogy megszervezze a Pécs-Baranyai és a Dél-Dunántúli régió cigányságának közművelődési, kulturális és politikai érdekképviseletét. A megalakulásuk óta nagyon nagy hangsúlyt fektettek a cigány kultúra, művészetek és a hagyományok ápolására. Az egyesület kitartó és alázatos munkájának köszönhető, hogy létrejött az a kulturális centrum, amely a régió cigányságának lett a szellemi, kulturális és módszertani bázisa, ez a Rácz Aladár Közösségi Ház. A pécsi József utca 4. szám alatti épület 1989-ben nyílt meg, melyet 1998. októberére gyönyörűen felújítottak. Az épületben 1998. májusában nyitották meg az Erdős Kamill Cigány Múzeum állandó kiállítását, amely főként a Baranya megyei cigányság életét mutatja be a látogatóknak.
Mit üzennek a szobordöntések, és amit üzennek, azt meghalljuk-e itt, Kelet-Európában? A Ház tervei közé tartozik egy Padlásszínház működtetése, színjátszó csoport kialakításával. Az Egyesület azért Rácz Aladárt választotta a Közösségi Ház névadójának, mert ő nem csak egy cimbalmos volt, hanem a cimbalom muzsika komolyzenei megteremtője is, zenepedagógus, Kossuth-díjjal elsőnek elismert cigány művész, aki méltán volt úttörője a cigány kultúra újszerű, magas szintű értelmezésének. A Közösségi Ház tevékenysége során e szintet tekinti mércéjének is. 1995 végén a Közösségi Házat rossz műszaki állapota miatt le kellett bontani. Szerencsére a megyében már több civil beruházást támogató Együttműködő Holland Alapítványok - megismerve a Ház eddigi tevékenységét és újabb célkitűzéseit - a Közösségi Ház újjáépítését támogatásban részesítette. 1996-1998 között átmenetileg az Angol Központ és több más intézmény (Ifjúsági Ház, Művészetek Háza) adott helyet a Közösségi Ház programjainak. 1998. október 09-én került sor az új épület ünnepélyes átadására.
A levél névtelen volt, de János abbé felismerte írásáról a feladót, ezért ezt a rövid választ küldte neki: "Nagyon szeretett és igen tisztelt testvérem! Milyen sok okom van rá, hogy szeressem önt! Ön az egyetlen, aki igazat mondott nekem. És ha már volt annyira jó és szeretetre méltó, hogy szegény lelkemet a gondjaiba fogadta, kérem, segítsen nekem abban, hogy elnyerhessem a rég vágyott kegyelmet: nagyon szeretnék e helyről, amelyre tudatlanságomnál fogva teljesen alkalmatlan vagyok, elmenni valahová, és egy sarokban meghúzódva csak siratni életem bűneit. " A püspök, akihez eljutottak a plébános elleni áskálódások, megjelent Ars-ban. Vizsgálatot rendelt el, de semmit nem talált, ami miatt Jánost elmarasztalhatta volna. És akkor a püspök is beállt a sorba, és ugyanúgy várt sorára a gyóntatószék előtt, mint mások. Papságának pedig ezt kívánta: "Bárcsak egy morzsányi volna bennetek az arsi plébános ostobaságából! " Vianney Szent János emberszeretete és szociális érzéke legendás volt. Mindenét szétosztotta a szegények között, s amije volt, az ő javukra eladta.
Vianney Szent János, könyörögj érettünk!
Amikor odaért a plébánia határához, letérdelt az út porába, és imádkozott. "Dolgozzunk, gyermekeim, dolgozzunk! Eljön a nap, amikor úgy találjuk, hogy semmi sem volt túl sok a mennyországért. " Vianney Szent János Később közelről és távolról özönlöttek hozzá az emberek. A legtöbb azzal az elhatározással jött, hogy csak akkor távozik, ha meg tudott gyónni, ám ehhez néha napokon át kellett várakozni. A templom állandóan nyitva állt, és szüntelenül – éjjel kettőkor éppúgy mint délben – tele volt emberekkel. Hosszú sorban álltak a plébános gyóntatószéke előtt, és vártak. János abbé pedig tíz, tizenkét, sőt olykor tizennyolc órán át egyhuzamban gyóntatott, télen is, a hideg templomban. Kabátja nem volt, mert ha ajándékba kapott egyet, azonnal továbbajándékozta a szegényeknek. Egyszer csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy mindenszentektől húsvétig nem érezte a lábait. És a gyóntatószék sebesre dörzsölte a hátát. Arra azonban gondosan ügyelt, hogy a várakozók tartsák a sorrendet, és senki ne furakodjék mások elé.
Majd tollat ragadott, és így írt püspökének: "Kegyelmes Püspök Úr! A gallér, amelyet olyan jóságosan nekem ajándékozott, igen nagy örömet szerzett nekem. Egy alapítványhoz éppen ez az összeg hiányzott, amit érte kaptam: ötven frankért sikerült eladnom! Ezzel az összeggel nagyon meg vagyok elégedve! " Ugyanígy tett, amikor megtudta, hogy kinevezték lovaggá. Csak annyit kérdezett: "Jár a lovagi kereszttel valami jövedelem? Jelent ez valami pénzt a szegényeimnek? Mert ha nem, akkor mondjátok meg a császárnak, hogy hallani sem akarok a lovagságról! " Vianney Szent János felajánló imája Jézusom, neked szentelem szívemet, zárd a tiédbe! Szívedben akarok lakni, szíveddel akarok szeretni, szívedben akarok élni. Szívedből akarom meríteni az igazi szeretetet, mely felemészti szívemet: benne erőt, világosságot, kedvet és igazi vigasztalást fogok találni. Jézusom, szívem a te szíved szeretetének oltára legyen, oltár, amelyen magamat neked áldozom. Szemem mindenkor szent sebeidre tekintsen, elmém mindig irgalmadra gondoljon.
IGAZ: Szívesen imádkozott a bűnösök megtéréséért., A nála gyónó embereket Isten felé irányította., Sokat küzdött azért, hogy pap lehessen., HAMIS: Nem örült az Arsba érkező rengeteg zarándoknak., Életét leginkább evéssel és alvással töltötte., Azért nem járt iskolába, mert jobban szeretett játszani., Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Az első komoly kísértés 1827-ben érte. Kilenc év munka után kimerültség környékezte. Sokat betegeskedett, állandó láz és migrénes fejfájások gyötörték. Elkeserítette, hogy képtelen kiirtani a bűnöket, amelyek megölik az emberek lelkét. Belefáradt az általa alapított árvaház és leányiskola fenntartásának napi küzdelmeibe. Legnehezebb volt elviselnie azok ellenkezését és rágalmait, akik rossz szemmel nézték munkáját. Úgy döntött: neki is, másoknak is jobb lesz, ha távozik. Engedélyt kért hát Devie püspöktől, hogy elvonulhasson egy trappista kolostorba, és teljesen az imádságnak és az engesztelésnek szentelhesse életét. A püspök nagyra becsülte és nem akarta elveszíteni, ezért cserét ajánlott. Az Arsnál ötször nagyobb Fareins-be helyezné, ahol a janzenista eretnekségbe esett híveket kellene visszatérítenie a szentség útjára. János atya, kissé csalódottan, hogy nem válthatja fel a lelkipásztori szolgálatot a szerzetesélettel, elfogadta az ajánlatot. Később azonban, átimádkozva a dolgot, mégis azt kérte, hadd maradjon Arsban.