Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Címkeböngésző Minden (1) Hírmagazin (1) Újpaleozoikum A devon időszaki Régi Vörös Kontinens A szilúr időszak végén, mintegy 400 millió éve gyakorlatilag befejeződött a Kaledóniai hegységrendszer fölgyűrődése. Az összenőtt Ős-Európai és Észak-Amerikai szárazulatok hatalmas kiterjedésű kontinenst alkottak,... Pedagógia 2003. május 15. Hírmagazin Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis. 1-08/1-2008-0002)
A futtatásához Java szükséges, ha ez nincs a számítógépeden, az alábbi linkre kattintva tudod letölteni a telepítőjét. A szimulációhoz kapcsolódó 20 pont értékű feladat a Google Classroomban érhető el. Kalediniai hegysegrendszer tagjai. Interaktív szimuláció - földrengések Utazás a Föld középpontja felé Projektfeladat - oknyomozó újságcikk írása A feladatot háromfős csoportban lehet elkészíteni az előzetes jelentkezést követően. Választható témák: A Vezúv kitörése - Pompeii Az 1906-os san francisco-i földrengés A Santorini kaldéra képződése Cunami Japánban 2011-ben Az Eyjafjalla kitörése 2010-ben A Krakatau kitörése 1883-ban A Mount Saint Helens 1980-ban Az Etna kitörése 1669-ben Az aleppói földrengés 1138-ban A Mount Pelée kitörése 1902-ben A Pinatubo 1991-es kitörése A Tambora 1815-ös kitörése A 2004-es víz alatti földrengés Szumátra közelében A 2010-es haiti földrengés Az 1960-as chilei földrengés Feldolgozási szempontok (tartalmi elemek): Milyen típusú kőzetlemez-mozgás okozta az eseményt? Mely kőzetlemezekhez kapcsolódik az esemény?
A prekambrium végén az összes kraton egyetlen szuperkontinenst alkotott, amelyet Rodiniának neveznek. Ennek szétesésével kezdődött meg a. kaledoniai ciklus a prekambrium végén. A kambrium során a felnyíló óceánok négy nagyobb földrészt választottak el egymástól: Laurencia és Fennoszarmácia között a Japetus-óceán, e két kontinens és Angara között az Urali-óceán, Fennoszarmácia és Gondwana között pedig a Rheic-óceán jött létre. Az ordovicium során az óceánok tovább szélesedtek, ez a folyamat bázisos tengeralatti vulkanizmussal és mélytengeri üledékek lerakódásával járt (graptolitás agyagpalák). Az ordovicium végén megindult szubdukció a Japetus-óceán összezáródásához vezetett a szilur során, amelynek eredményeként összeforrt Laurencia és Fennoszarmácia, létrehozva a Laurussia őskontinenst. A felgyűrődött üledékes kőzetekből alakult ki a Kaledóniai-hegységrendszer, amelynek lepusztult roncsai K-Grönlandon, Skóciában, Anglia és Wales északi részén valamint Norvégiában találhatók. Kaledóniai hegységrendszer tagjai vaktérképei. A hegységrendszer kiemelkedése a devon időszakban zajlott, erőteljes lepusztulásának eredményeként rakódtak le a Régi Vörös Homokkő folyami és tavi üledékei.
Európa nagyszerkezeti egységei Európa domborzata változatos. Ez a változatosság a nyugati részre korlátozódik. Itt gyűrthegységek, lepusztult röghegységek, feltöltött síkságok találhatók. A nyugati részen a táj képét leginkább a Variszkuszi- és a Kaledóniai-hegységrendszer összetöredezett röghegységei és az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai határozzák meg. Szerkezeti mozgások: gyűrődés, vetődés, kapcsolatuk a rög-és lánchegységekkel (a hegységrendszerek bemutatása) - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. Keleti részét teljes egészében egy jég által formált síkvidék, a Kelet-európai-síkság tölti ki. Lepusztult röghegység Európa az ős- és előidőben Az ős- és előidőben alakult ki a kontinens legrégebbi része. A Balti-ősmasszívum (ősföld), amely Európa magját képezi hosszú folyamat eredményeképpen jött létre. A korábban hatalmas hegységek évmilliárdok alatt az alapjukig lepusztultak, a kemény kőzeteik a szerkezeti mozgásoknak ellenálltak. A Balti-ősföldön a lepusztulás eredményeképpen az ásványkincsek (vasérc, rézérc, nikkelérc) közel kerültek a felszínhez. A Balti-pajzs egy területe Európa az óidőben Az óidőben két fontos hegységképződési időszak is lezajlott, amelyek során a mai Alpoknál magasabb hegységrendszer jött létre.
A karbon időszakban jelentek meg az első szárnyas rovarok és a már teljes egészében szárazföldi életmódot folyatató hüllők. földtörténeti óidő A földtörténeti óidő 590 - 235 millió évvel ezelőttig tartott. Hat időszakra osztható: 1. kambrium, 2. ordovícium, 3. szilur, 4. devon, 5. karbon, 6. perm. A földtörténeti óidőben két nagy jelentős hegységképződés zajlott le, ekkor alakult ki a Kaledóniai- és a Variszkuszi-hegységrendszer. Kaledóniai hegységrendszer | Sulinet keresés. Az óidő végére a növényvilágban megjelennek a nyitvatermők, az állatvilágban pedig kialakulnak a gerincesek, megjelennek a hüllők. trilobiták Háromkaréjú ősrákok, a kambriumtól permig az óceánokban széles körben elterjedtek voltak. Nevüket testük hosszirányú háromosztatúságáról kapták. triász A földtörténeti középkor első időszaka, amely kb. 50 millió évig tartott 250-200 millió évvel ezelőtt. Az időszak nagy részében a földön egyetlen őskontinens a Pangea létezett. A triászban kezdődött meg az Alpi hegységképződés, jellemző a nagyfokú üledékképződés (mészkő, márga, homokkő).
79. ábra. A kambriumra erőteljes riftesedés, a Rodinia szuperkontinens feldarabolódása jellemző 80. Az ordovicium idejére jelentősen kiszélesedtek az óceánok 81. A szilur időszakban megindult az óceáni litoszféralemezek szubdukciója, a geoszinklinálisok bezáródása 82. A Japetus-óceán bezáródásával a devonra létrejött a Kaledóniai-hegységrendszer és megindult a lepusztulása
2022. március 22. 8:49 A modellváltást követő első teljes évi működési és üzleti tervéről döntött a Debreceni Egyetem Szenátusa. A márciusi ülésen egyetem tanári pályázatokról, Professor Emeritus címek, valamint egyetemi kitüntetések adományozásáról is szavazott a testület. Számos egyetemi tanári pályázatot rangsorolt, Professor Emeritus cím adományozásáról döntött, illetve módosította a Szenátus állandó bizottsági összetételét a Debreceni Egyetem legfőbb döntéshozó testülete márciusi ülésén. A Szenátus tagjai több elismerés adományozásáról – doctor honoris causa cím, Pro Universitate-díjak és címzetes egyetemi tanári cím – is határoztak, olvasható a Az elmúlt időszak jogszabályi változásai, valamint a modellváltás miatt több szervezeti szabályzatot is módosítani kellett, illetve elfogadták a Kancellária új ügyrendjét. A Szenátus ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az SzMSz 11. számú mellékletének, az "Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzat módosítását.
2021. 09. 17. Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és TudásmenedzsmentIntézete, a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésével, 2022 májusában "Maróti Andor emlékkonferenciát" rendez - tisztelegve Prof. Dr. Maróti Andor (1927-2021) címzetes egyetemi tanár, művelődéskutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kifejtett több évtizedes iskolateremtő munkássága előtt. A konferencia kitekint a kultúrakutatás és művelődés, a közösségszervezés hazai trendjeire, a kultúraközvetítés fél évszázados tartalmi és módszertani változásaira, a felnőttoktatás elméletére és módszertanára. Prof. Maróti Andor temetésére 2021. szeptember 20-án 11:15 órakor kerül sor a Farkasréti Temető Makovecz Ravalozójában. Kép forrása: Nemzeti Művelődési Intézet
Összeállította a néprajzi gyűjtőmunka kérdőívét. A Bodrogköz halászatának feldolgozása halászati kérdőívek összeállításával jelentős forrásanyag a kutatók számára. Múzeumi kiállításokkal, előadásokkal szervezte a vidék kulturális életét. Ismeretterjesztő előadásaival felkeltette az érdeklődést a múzeum iránt. Dankó Imre nevéhez fűződik a rendszeresen megjelenő múzeumi kiadvány, a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei sorozat beindítása. Első köteteként Dankó Imre munkája 1955-ben a Sajó–Hernád-melléki hajdútelepek címmel látott napvilágot. A sárospataki múzeumból 3 aktív év után, 1957-ben Bajára távozott. 2000. december 7-én írt levelében így emlékezett vissza a Sárospatakon töltött évekre: "A Múzeumnak nehéz időkben, a kezdeti időszakban 1954-57 között az igazgatója voltam. Sárospatakról való távozásom után sem szakadtak meg kapcsolataim sem a várossal, sem a Múzeummal. Ezer és ezer szál köt Sárospatakhoz ma is. Rendszeresen visszajárok Patakra, a Múzeum által rendezett számos tudományos és közművelődési konferencián, tanácskozáson vettem részt és bekapcsolódtam a Múzeum oly értékes közművelődési tevékenységébe. "
Nyugdíjba vonulásáig (2014) még további 32 cikke jelent meg az általa 2001-ben kezdett, "robbantott és zsugorított számok" témaköréből a nemzetközi szakirodalomban. (A robbantott számok, a valós számok olyan bővítése, amelyekre az egyenlőtlenség fogalma kiterjeszthető, úgy, hogy algebrai struktúrájuk a valós számokkal izomorf testet alkossanak. ) Kutatásainak addigi eredményeit az Exploded and compressed numbers című könyvében (2016, Saarbrücken, Germany) könyvében foglalta össze. Nyugdíjba vonulása után eddig 14 cikke jelent meg, amelyekben a robbantott számok alkalmazásaként a ponthalmazokként felfogott Multiverzum modellezését tűzte ki célul. A Klebelsberg-díjat a 2001 óta folytatott kutatások összegzésének magyar nyelvű összefoglalójának publikálására kapta, amelynek kiadása megtörtént. (A tavalyi elmaradt díjátadást az idén pótolták az Egyetem Napján. ) Gratulálunk!
A pécsi felsőoktatás történetét nem ismerők számára jubileumunk kapcsán egy fiatal, mindössze 20 éves kar léte tudatosul. Formailag igazuk van, hiszen a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar alapítási időpontja 1992. január 1-je. A kar gyökerei azonban ennél lényegesen hosszabb múltra nyúlnak vissza. Jogelődjei részben a Nagy Lajos által 1367-ben alapított első magyar egyetem, illetve a pozsonyi Erzsébet Egyetem, amelyet 1921-ben helyeztek át Pécsre. Fejlődésében, 20. századi történetében a Pécsi Pedagógiai Főiskola (1948-1962), majd Tanárképző Főiskola (1962-1982) jelentett meghatározó időszakot. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara fogta össze Pécsett a természettudományos (tanár)képzéseket. Az egyre inkább szerteágazó képzések, a kar nagysága és mindezekből következően irányíthatósága, napi szervezése alapján megérett a helyzet a kar átszervezésére, amelyet az egyetem vezetése, illetve a kormányzat is támogatott. A TTK első Kari Tanácsa alakuló ülését 1992. január 9-én tartotta, amelyen a minisztérium képviselője ismertette a Kormány 1064/91.