A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin legismertebb, legtöbbször kiadott mesekönyve, Réber László szellemes, játékosan groteszk illusztrációival. Számos színpadi és filmes feldolgozása készült. Egymástól független elbeszélések füzére, ám az állandó helyszín és szereplők révén meseregényként olvasható. A Négyszögletű Kerek Erdő előzménye, tematikus és poétikai szempontból is, Lázár Ervin első meseregénye, A kisfiú és az oroszlánok (1964). Az egyik mesefigura, a kiöregedett cirkuszi oroszlán, Bruckner Szigfrid már ebben feltűnik, s a korai meseregényben a pajta zárt világa nyújt olyan biztonságos, belátható teret a gyermeki fantáziának, mint A Négyszögletű Kerek Erdő ben az erdő. Irodalom ∙ Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő. A főhős, Mikkamakka pedig a Hétfejű Tündér (1973) kötetből lép át az új meseregénybe. A Négyszögletű Kerek Erdő egy részét már az 1979-es Bikfi-bukfenc-bukferenc tartalmazta, a Gyere haza, Mikkamakka! 1980-ban önállóan is megjelent. A A Négyszögletű Kerek Erdő nyelvileg hármas rétegzettségű: nagyobbrészt a gyermeknyelv játékos elszólásaiból, szóalkotásaiból építkezik, felidézve az élőszóban előadott népmesék fordulatait és szórványosan a tájnyelv elemeit.
Fővezeték leágazó sorkapocs Ahogy Lázár Ervin monográfusa fogalmazott, Lázár Ervin itt a "hagyományos népmesei etikát saját világtapasztalatából fakadó morálra cseréli: a szemet szemért értékrendjét felváltja a szeresd felebarátodat, mint magadat éthosza, a Rossz is megváltozhat, és Jóvá lehet" (Pompor Zoltán). A kötet Dömdödöm megjegyzésével zárul, s az újra előlépő narrátor megjegyzésével: "És ez igaz volt. " Mert legvégül csak a szeretet nyelve lehet igaz. Könyv: A Négyszögletű Kerek Erdő (Lázár Ervin). A helyzetkomikumot minduntalan a nyelvi humor változatai kísérik, és találó hasonlatok ("Ropogott a cipőnk talpa, mint a géppuska"), valamint az ismétlések sokasága teszi szemléletessé. Lázár Ervin a szinonimák halmozásával ébreszti rá olvasóit a nyelv kimeríthetetlen gazdagságára: "Azonnal takarodj, hordd el magad, pucolj, lépj olajra, tűnj el! " A Négyszögletű Kerek Erdő mitikus tér. Az oxymoront alkotó jelzők már eleve a mese világába vezetnek, autopoietikus (önértelmező) jelleget adva a helyszínnek: a lehetetlen, a különös, végeredményben a minden lehetséges világában járunk.
Megtiltotta nekik a bukfencet, mert nevetni látta őket. Azt gondolták, hogy könnyű lesz betartani, de nem. Megbánták. Majd a fák azt tanácsolták, hogy bukfencezzenek. Úgy történt ahogy mondták és kikergették Kisfejű Nagyfejű Zordonbordont a Négyszögletű kerek erdőből. Gyere haza, Mikkamakka! Mikkamakka elment az erdőből egy kis ideig. Kihasználta ezt az időt Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon és becsapta az erdő lakóit, csak Dömdödöm nem hitt neki. Azt mondta nekik, hogy jönnek a pomogácsok, amikor nem is léteznek. Felkészítette őket a harcra, de cserébe kincset kért, amikor nekik nincsen kincsük. Dömdödömöt felkötözték a fára, csak Szörnyeteg Lajos akarta leszedni onnan őt. Majd eljött Mikkamakka és megmutatta nekik, hogy nem léteznek pomogácsok. Lazar ervin negyszogletu kerek erdo. Bruckner Szigfrid elkergette az erdőből. A kincsük pedig a saját képességük volt, azt elveszíthették volna, ha nem jön hamarabb Mikkamakka.
1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1. Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő. ), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász). 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
A katonaruhát csak 1926-ban vethette le végleg. 1923-ban felvették a debreceni Gazdasági Akadémiára, ám az Alföldön nem érezte jól magát, visszavágyott a Dunántúlra, 1924 januárjától Mosonmagyaróvárott folytatta tanulmányait. Az iskola elvégzése után, 1926-ban Bakócán lett gazdatiszt. Itt szeretett bele a helyi belgyógyász-főorvos leányába, Piller Editbe, akivel 1929-ben házasságot is kötött. Az esküvő után Ajkára költöztek, ahol gazdatiszt lett a holland származású földbirtokos, Nirnsee Ferenc birtokán, 1930-ban lányuk, két évvel később fiuk született. Fekete István tehetsége, szakmai felkészültsége, gyakorlati érzéke és tenni akarása nyomán hamarosan fellendült a birtok: tejüzemet szervezett, búzavetőmagot nemesített, az irányításával tenyésztett merinói kosok számos díjat nyertek. Mindeme tevékenység és a család mellett igazán ekkor jutott ideje az írásra is. Még diákéveiben, mint oly sok kamasz, ő is verselgetett, rövidebb prózával kísérletezett, de kiforrott, egyéni stílusú íróvá ezekben az években érett.
Kérések - Kérdések Hozzászólások (8) 11 éve, 9 hónapja, 20 napja és 12 órája Sziasztok! Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című művének olvasónaplóját keresem. Tud valaki segíteni nekem? Előre is köszönöm! 11 éve, 5 hónapja, 20 napja és 1 órája Nagy segítségemre lenne, ha valaki el tudná nekem küldeni Fekete István: Bogáncs c. olvasónaplóját. Szorít az idő, és már nem tudok mást kitalálni. Köszönöm szépen! 11 éve, 4 hónapja, 11 napja és 12 órája Sziasztok! Sűrgössen kellene A Kőbaltás ember olvasónaploja vagy tartalma!!! Elöre is köszike Máté 10 éve, 10 hónapja, 16 napja és 17 órája Kedves Mindenki, Nagy szükségem lenne Csukás István Keménykalap és krumpliorr című művének olvasónaplójára. Előre is köszönöm a segítséget. Üdv: Zolo61 9 éve, 7 hónapja, 28 napja és 13 órája Sziasztok! Fekete István Lutra, vagy Csí olvasónaplója kellene! akinek megvan léci küldje át e-mailom: Előre is köszi:) 8 éve, 5 hónapja, 20 napja és 13 órája Sziasztok, Valaki át tudná küldeni nekem a Kőbaltás ember olvasónaplóját?!???
Bogáncs (könyv) - Fekete István | Juhászné Vadász Emese: Olvasónapló a 4. évfolyam számára (Apáczai Kiadó Kft., 2011) - Fekete István regényének hőse Bogáncs, a filmről is ismert, hányatott életű juhászkutya. Bogáncs szülőhazája a puszta, az öreg Galamb Máté számadó birodalma, ahol a kis puli nagy becsületet szerez magának mint a falka terelője. Egy napon azonban nyoma vész…. Kalandos útja előbb egy cirkusz porondjára vezet: terelőkutyából rövidesen "csodakutya" lesz. De a dicsőség nem tart örökké, a kiskutyát ellopják, s egyre messzebb kerül a falkától, az otthontól, míg végre vándorútja visszakanyarodik a szülőföldhöz, s Bogáncs újra meghallja a kolomp hívó szavát. Megszökik ideiglenes tulajdonosától, hogy visszatérhessen egyetlen igazi, ősi gazdájához: az öreg juhászhoz. 9900 Ft alatt a szállítás egységesen 1290 Ft. A személyes átvétel lehetősége megszűnt. A postára adás ajánlott küldeményként, a vételár és a szállítási díj beérkeztét követő munkanapon történik. Amennyiben Önnek kényelmesebb, küldeménye Posta Pontra, vagy Csomagautomatába is kérhető.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Darabanth Aukciósház aukció dátuma 2022. 06. 02. 19:00 aukció címe Fair Partner ✔ 419. Gyorsárverés aukció kiállítás ideje 2022. május 30. és június 2. között | H-Sz: 10-17 Cs: 10-19 aukció elérhetőségek 317-4757, és 266-4154 | | aukció linkje 17484. tétel Fekete István: Kele. Bp., 1964, Magvető. Negyedik kiadás. A borító Reich Károly grafikus munkája. Kiadói félvászon kötésben, kiadói szakadt, kopott papír védőborítóban. Fekete István: Kele. Kiadói félvászon kötésben, kiadói szakadt, kopott papír védőborítóban.
A második világháború után állása megmaradt, két könyve is megjelenhetett, de egyes állítások szerint a rettegett államvédelem, az ÁVO megkínozta. Amikor 1949 tavaszán a minisztériumot "megtisztították a reakciós elemektől", Fekete Istvánt is nyugdíjazták. Ezt követően a nélkülözés évei következtek: könyveit nem adták ki, állandó foglalkoztatást sehol sem kapott, alkalmi munkákból jutott némi jövedelemhez, volt uszálykísérő, patkányirtó, napszámos. 1951 őszétől oktató volt a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában, majd leszázalékoltatta magát. 1955-ben Bölöni György (író, újságíró, 1957-től az Élet és Irodalom főszerkesztője) segítségével térhetett vissza az irodalomba, Halászat című munkáját tankönyvként adták ki, majd a Kele, később a Lutra című regényeket jelentette meg a Magvető Kiadó. 1957-től sorra arattak sikert máig is népszerű ifjúsági regényei, mint a Bogáncs, a Tüskevár, a Téli berek, a Hu és a Vuk, valamint életrajzi könyvet is írt a híres Afrika-kutatóról Kittenberger Kálmán élete címmel.
1937-ben A koppányi aga testamentuma című művével megnyerte a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját, majd két évvel később a Zsellérek című regénye aratott sikert az Egyetemi Nyomda pályázatán. 1966-os portré az íróról (kép forrása: Fortepan/ Hunyady József) 1940-ben a Kisfaludy Társaság tagjai sorába választotta, és ebben az évben jelent meg Hajnalodik című színdarabja, amelyet csaknem százszor játszottak a Magyar Színházban és a Kamaraszínházban, mindannyiszor telt ház előtt. 1940-ben Bánki Viktor filmrendező forgatókönyv készítésére kérte fel, s így született meg a Doktor Kovács István, amely ismét sikert hozott számára. Az uradalmi munkát ekkor már egyre terhesebbnek, írói munkája akadályozójának érezte. 1941-ben végül elhatározta magát, családjával Pestre költözött, és a Földművelésügyi Minisztérium vadászati előadója lett. Sorra jelentek meg művei, regényei és novelláskötetei, de tanult szakmáját sem hanyagolta el, oktatófilmek forgatókönyveit írta a földművelés, az állattenyésztés, a gazdálkodás témakörében.