Ezenkívül azért irracionális, vagyis értelmetlen, mert az ÉLETNEK EGY RÉSZLETE kedvéért dobja el az EGÉSZET! Ez tehát olyasmi mint amikor egy házon valamely szélroham folytán betörnek az ablakok, s én a részletnek… Tovább » 1922. június 16. Országos Kisgazdapárt első Teleki-kormány Bethlen-kormány Daruváry Géza 1923. június 11. Bethlen-kormány Nagy Emil 1924. február 21. Egységes Párt Bethlen István, gróf 1924. március 13. Pesthy Pál 1929. január 8. 1929. február 4. Zsitvay Tibor 1932. október 1. Bethlen-kormány Károlyi Gyula-kormány Lázár Andor 1938. március 9. NEP Gömbös-kormány Darányi-kormány Mikecz Ödön 1938. november 15. Darányi-kormány Imrédy-kormány Nagy András 1939. november 9. NEP → MÉP Imrédy-kormány második Teleki-kormány Radocsay László 1944. március 22. MÉP második Teleki-kormány Bárdossy-kormány Kállay-kormány Antal István 1944. augusztus 29. Deák Ferenc bölcs mondásai. | Periszkóp. Sztójay-kormány Vladár Gábor 1944. október 16. Lakatos-kormány Budinszky László 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt Szálasi-kormány Valentiny Ágoston 1944. december 22.
Boldogságunk nem csekély részben önmagunktól függ, s boldogtalanságunkat többször okozzák önhibáink, mint mások gonoszsága. H+ összeállítás
Mezőgazdasági üzemtörténet (szerk. Zalaegerszeg, Zala Megyei Könyvtár, 1973. Göcseji Helikon (Honismereti közlemények) 6. Tanulmányok. Zalaegerszeg, Zala Megyei Könyvtár, 1973. Göcseji Helikon (Honismereti közlemények) 7. Péterffy Ida: Horváth Ádám levelezése "poetriáival" Göcseji levelek, versek, dalok, 1813-1820. Zalaegerszeg, Zala Megyei Könyvtár, 1973. Göcseji Helikon (Honismereti közlemények) 8. Gönczi Ferenc emlékezete. Tanulmányok (szerk. Fülöp István, Bogár Imre). Zalaegerszeg, Zala Megyei Könyvtár, 1976. Göcseji Helikon (Honismereti közlemények) 9. Németh István: Gépállomások Zalában. Deák Ferenc Mondásai &Middot; Deák Ferenc - Idézetek, Bölcsességek, Aforizmák. 25 év a megye mezőgazdasága szolgálatában. Zalaegerszeg, Zala Megyei Könyvtár, 1975. Háry Emma: Testvéreim a margaréták (szerk. Hules Béla és Kiss Gábor). Zalaegerszeg, DFMK; Bp., Tipotéka, (Vadamosi füzetek), 2000. 57 p. Hováth Imre Albin: Kisbucsa történeti áttekintése ([2010]) Hules Béla: Jó és rossz. Zalaegerszeg, DFMK; Bp., Tipotéka, (Vadamosi füzetek), 1999. 57 p. "Ilyen nagy dolog a szabadság... " / [szerk.
díja (1970) Neven-díj (1970) 1. díj, ohridi fesztivál (1972) 1. díj, portoroži fesztivál (1975) az Euróvízió nagydíja (1980) a pulai filmfesztivál nagydíja és első díja (1990) Vrnjačka Banja, a fesztivál 1. díja (1990) az írói-filmírói mun-kásságért odaítélt nagydíj (1990) Életmű Díj (1990) Év Gyermekkönyve díj (1993) kaposvári drámapályázat 2. díja (1996) forgatókönyv-pályázat, 1. különdíj (2000) Szabadka díszpolgára (2010) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk [ szerkesztés] Ki Kicsoda Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 72856462 OSZK: 000000001609 NEKTÁR: 97830 LCCN: n85379389 ISNI: 0000 0000 7903 7623 NKCS: xx0201267 BNF: cb12261947d
Források: Moldován István mozaikképe - Művészet, 1964 (5. évfolyam, 5. szám): (Arcanum előfizetős adatbázis)
Magyar-Román festőművész, mozaik-, grafikus művész Kolozsvár, 1911. szeptember 11. - Budapest, 2000. szeptember 8. (Kolozsváry) Moldován István [Felvett művészi előneve a Kolozsváry] (Kolozsvár, 1911. – Budapest, 2000. szeptember 8. ) magyar festőművész, mozaik-, grafikus művész. Tanulmányait 1930-ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Iskolában. 1931: Magyar Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa. 1940 -től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybányán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ban állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző.
Hangulatos akvarelljei a Balatonról, a Balaton-felvidék tájainak műemlékeiről főként a II. világháború után készültek. Az év egy részét családjával balatonfüredi nyaralójában töltötte. Tagja volt a Peremartoni Nagy Sándor által, 1926-ban alapított Balatoni Művészkolónia Egyesületnek. 1933-ig Moldován Béla néven alkotott és szignálta munkáit. Ekkor (hogy megkülönböztesse magát Moldován István kolozsvári születésű festőművésztől) fölvette édesanyja leánykori nevét, aki a tarczali Zombory-családból származott, és azontúl Zombory-Moldován Bélaként jegyezte alkotásait. Híresebb portréi: Glattfelder Gyula csanádi püspök, Thoroczkai-Wigand Ede műépítész, Bory Jenő szobrászművész, Pásztor János szobrászművész, Siklódi Lőrinc szobrászművész, Lux Elekné portréja, valamint az első sztahanovista mozdonyvezető portréja. Híresebb festményei: Keresztrakók, Dudis Tomi. Több festményét Hollandiában és Angliában vásárolták meg. Freskói: Szent István-oltárkép (Bp., Ciszterciták temploma), Szent Gellért vértanúsága (Bp., Patrona Hungariae Gimn.
Családnév szerint A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W X Y Z Keresztnév szerint Név szerint Helység szerint Z