Kézikönyvtár Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai SZATMÁR VÁRMEGYE SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan Teljes szövegű keresés 566 SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. Irta ifj. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan A honfoglalás, az első letelepedés korszakában, a mai Szatmár vármegyének csak nagyon csekély része volt alkalmas lovas-nép befogadására; a Szamostól keletre eső területet, a nemzeti királyság első századaiban is, hatalmas erdőség borította, a Szamostól nyugatra eső vidék mocsaras volt és csak gyér népességnek adhatott lakóhelyet. Első szent királyunk uralkodása alatt is, Olcsvától Erdőszádáig, még a Szamos volt az ország határa, a mit igazolnak a Tisza mentén, valamint a mai Szatmár vármegye nyugati határán található helynevek, mint Őrmező, a Vaja melletti Őr (Eőr) falu, valamint Pátroha, melynek egy részét Őr-Pátrohának nevezték. E területen tehát eredetileg királyi határőrök laktak és az ősi nemzetségek, Szent István király idejében is, csak az Ecsedi láptól délre és nyugatra eső területet szálhatták meg.
Területét 1920 -ban a trianoni békeszerződéssel Magyarország, Románia és Csehszlovákia között osztották fel. Területe 1910-ben 6287 km², ebből Romániához 4505 km² (71, 7%) került, Csehszlovákiához pedig Nagypalád község (0, 4%). Szatmár vármegye nemes családjai Bilkei Gorzó Bertalan olvasás online - clemetzono. 1920-ban a magyarországi részhez csatolták Ugocsa vármegye Magyarországon maradt néhány négyzetméternyi lakatlan területét, majd 1923-ban egyesítették Bereg vármegye Magyarországon maradt területével Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven. 1940-45 között teljes korábbi területét ismét Magyarország birtokolta, és ezekben az években ismét önállóan működött. 1945-ben a trianoni határok helyreállítása miatt lényegében az 1923-ban kialakult állapot állt helyre azzal a különbséggel, hogy az egyesített megyét most Szatmár-Bereg megyének hívták. Az 1950-es megyerendezés során Szatmár-Bereg megye egyesült Szabolcs megyével Szabolcs-Szatmár megye néven, amit 1990-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére változtattak. Romániai részének története Szatmár megye néven folytatódik, valamint néhány település Ukrajnához került, a Nagyszőlősi járáshoz.
könyv Vilmos és Kate avagy őfelsége, a szerelem Robin Polakowsky Katalin Cambridge-i hercegnő szépségétől tíz évvel ezelőtt újra felfénylett a brit korona. Napjainkban pedig, a trónörökösök érkezésével, már nem csak az az érdekes, hogy honnan jött és miért vetek...
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
A Felvidéki családok II. kötete követi az 1. kötetnél alkalmazott elveket és az ott alkalmazott gyakorlatot. Ennek megfelelően az ott hangoztatottak jelentős része jelen kötetre is érvényes. Szerző szeretné ugyanis közkinccsé tenni az eddigi, a Felvidék családjainak körében végzett kutató munkáját. Ez természetesen nem terjed ki minden családra. Az egyes családok kutatása sem teljesen befejezett. Alapot kíván adni viszont az érdeklődők számára a további, hiteles adatokra támaszkodó kutatáshoz. Napjainkig természetesen csak ott terjednek a családfák, ahol ezt a család tagjaitól megszerezni sikerült. Lehetőséget kínálnak viszont azoknak, akik az adott család hiteles leszármazottai, hogy a kapcsolatot megkeressék. A Heraldika Kiadónál eddig megjelent genealógiai művek egy-egy megye teljes levéltári anyagát igyekeztek feldolgozni, vagyis a megyében nemesi státusban élt minden család ismertetésére kiterjedtek. Természetesen az ismertetés mértéke a genealógiai irodalomtól, a szaktudomány ismereteitől, a család általános ismertségétől és a levéltári anyag terjedelmétől egyaránt függött.
Juhász Ákos képgalériája! A Városháza és a Megyeháza között felállított Kisszínpadon 2 órától a Langaléta Garabonciások szórakoztatták a közönséget, legyen szó akár gyermekekről, akár felnőttekről. Őket követte a Kalap Jakab Együttes gyermekműsora, majd 5 órától a Számadó Táncház vette birtokba a színpadot. Este 7 után pedig az Illés Emlékzenekar koncertjét hallgathatta meg a miskolci közönség. –Mi ma a Harmadik zenekar miatt jöttünk – mondja Bárdos Marianna. Miskolc augusztus 20 mars. – Kolozsvár mellé járunk néptánctáborba, és onnan ismerjük őket most már személyesen is. Ha van valamilyen népzenei vagy néptáncos program a város rendezvényein, akkor mi biztos, hogy kijövünk – sorolja. Ma nemcsak a két színpad kínált megannyi szórakozási lehetőséget, hanem a Termelői nap is – rendhagyó módon – délután 4 óráig várta a kézműves termékek iránt érdeklődőket. A sátrak között nézelődve találkoztunk Kiss Évával, aki kérdésünkre elmondta, nem kifejezetten a termelői nap miatt érkezett a Szent István térre, sokkal inkább az augusztus 20-ai ünnepi műsor vonzotta.
2016. 08. 20 19:59 Ma, az államalapítás ünnepén kiemelten fontos az összetartozást hangsúlyozni. Két oktatónk is kitüntetést kapott augusztus 20. alkalmából | News - University of Miskolc. Csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is fel tudtuk emelni, ha képesek voltunk élni a lehetőségeinkkel, belátva, hogy a siker, a győzelem csak azt várja, aki előrelátó, tervez, majd bátor és okos tettekkel, sajátjaival összefogva maga lát hozzá álmai megvalósításához – fogalmazott Kriza Ákos ünnepi beszédében szombat délután a Szent István téren. A Városháza régi bejáratától az Avasi református templom harangjátéka után indult az ünnepi menet a nemzeti lobogóval, Miskolc zászlajával, a város kenyerével és az aratókoszorúval. A népviseletbe öltözött leányokat és legényeket városi, megyei és egyetemi vezetők, a történelmi egyházak képviselői, önkormányzati képviselők és városi intézmények vezetői követték. Miután az ünneplő tömeg a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon kórusával és a Kolozsvári Református Kollégium vegyes karával elénekelte a Himnuszt, Miskolc polgármestere átvette az új kenyeret.
Csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is fel tudtuk emelni, ha képesek voltunk élni a lehetőségeinkkel, belátva, hogy a siker, a győzelem csak azt várja, aki előrelátó, tervez, majd bátor és okos tettekkel, sajátjaival összefogva maga lát hozzá álmai megvalósításához – fogalmazott Kriza Ákos. Miskolc polgármestere aláhúzta: amikor első királyunk műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezünk, akik az elmúlt ezer esztendőben – a túlerő ellen, sokszor súlyos veszteségek árán – reménytelennek tűnő helyzetekben is újra tudták alapítani a magyar államot. Miskolc augusztus 20 mai. És ezt az otthont sokszor rombolták porig – gondoljunk csak Trianonra, a világháború pusztításaira –, de már 1956-ban is újra megfogalmaztuk: szabad, önálló, európai magyar államot akarunk. És ez segített minket ahhoz, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat. 2011-ben pedig az Alaptörvény új fejezetet nyitott az ország történetében: a kommunista alkotmányt olyan alaptörvény váltotta fel, amelyet a nemzeti és az európai értékek iránt elkötelezett Magyarország maga írt.