Hogy szebbnek, jobbnak, kedvesebbnek és a jóég tudja még, minek kellene lennem, hogy végre megkívánj... Mások sem vettek észre nőként. Azt hittem, azért, mert valóban nem vagyok szép és kívánatos. Pedig csak boldogtalan, szexhiányos és megalázott voltam, és ezt mindenki érezte, ezért nem láttak vonzónak. Így persze a szakítás sem merült fel, hiszen arra gondoltam: kinek kellenék, ha az a férfi sem kíván, aki állítólag szeret? Hogy kellenék akkor egy idegennek?! Egyre csak vártam, hogy javuljon a dolog. Aztán egyszer valaki az arcomba vágta: "Mire vársz, ha már 6 éve nem változott semmi? " Akkor kaptam észbe, hogy milyen rettenetesen régóta hitegetem magam és reménykedek. Akkor és ott eldöntöttem: nincs még egyszer ennyi időm arra, hogy TALÁN változik valami. Családot, gyereket, normális szexuális életet akarok! Így lehet elnyújtani a férfi orgazmusát | 24.hu. Akkor elköltöztem tőled. Hogy könnyű volt-e? Egyáltalán nem. Találtam mást? Sokáig nem. Nem is kerestem, mert rájöttem, hogy először azt kell meglelnem, aki a hat év alatt elveszett bennem.
Ha ez nincs meg, hosszú távon biztos, hogy folyamatos hiányérzetet okoz majd a szexualitás valódi megélésének a hiánya. Ligeti Anna
2008. április 12., szombat, Kiscimbora Mátyás király, ahogy jött-ment az országban, egyszer meglátott egy öregembert, ahogy a kertjében fát ültetett. — Kinek ülteti azt a fát? — szól oda neki. — Hiszen maga már annak a terméséből sohasem eszik. — De remélem — válaszolta a szegény ember —, ha megsegít az Isten, még én is ehetek belőle. Aztán meg jó lesz az unokáimnak. — No, szeretném én azt látni! — mondta Mátyás király. — Ha megéri az első termést, hozzon kóstolót nekem is Budára, a palotámba. Akkor ismert rá az öregember, hogy ez maga Mátyás király volt. Hát lekapta hamar a süvegét, de akkorra a király már messze járt. Telt-múlt az idő, szép fává fejlődött, meghozta az első termést. Az öreg kiválasztott három szép körtét, és felvitte a királynak. Ahogy odaért, az őr nem akarta beengedni. Mondta neki, hogy a királynak ígérte a három szép körtét, azt akarja bevinni. A strázsa erre azt felelte, hogy jól van. Ezért biztosan kap majd valami nagy borravalót. Hát beengedi, ha megfelezi vele.
Mátyás király, ahogy jött-ment az országban, egyszer meglátott egy öregembert, ahogy a kertjében fát ültetett. – Kinek ülteti azt a fát? – szól oda neki. – Hiszen maga már annak a terméséből sohasem eszik. – De remélem – válaszolta a szegény ember -, ha megsegít az Isten, még én is ehetek belőle. Aztán meg jó lesz az unokáimnak. – No, szeretném én azt látni! – mondta Mátyás király. – Ha megéri az első termést, hozzon kóstolót nekem is Budára, a palotámba. Akkor ismert rá az öregember, hogy ez maga Mátyás király volt. Hát lekapta hamar a süvegét, de akkora a király már messze járt. Telt-múlt az idő, szép fává fejlődött, meghozta az első termést. Az öreg kiválasztott három szép körtét, és felvitte a királynak. Ahogy odaér, az őr nem akarta beengedni. Mondta neki, hogy a királynak ígérte a három szép körtét, azt akarja bevinni. A strázsa erre azt felelte, hogy jól van. Ezért biztosan kap majd valami nagy borravalót. Hát beengedi, ha megfelezi vele. Mit volt mit tenni, a szegény ember beleegyezett.
Hát beengedi, ha megfelezi vele. Mit volt mit tenni, a szegény ember beleegyezett. Mátyás király pedig meghallotta belülről, hogy mit beszélnek odakint. Megköszönte szépen az ajándékot, aztán adott érte három kis pofont azzal, hogy ezt jó erősen felezze meg az őrrel. Az öreg lement, aztán két akkora pofont kevert le a strázsának, hogy még a kalap is leröpült a fejéről. Mátyás király jót nevetett az ablakban, visszahívta az öreget, és dupla borravalót adott neki. Profilkép Archívum Naptár << Július / 2022 >> Statisztika Online: 1 Összes: 229708 Hónap: 1199 Nap: 33
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Mátyás király és a fát ültető öregember 2010. 10. 13 Mátyás király, ahogy jött-ment az országban, egyszer meglátott egy öregembert, ahogy a kertjében fát ültetett. - Kinek ülteti azt a fát? - szól oda neki. - Hiszen maga már annak a terméséből sohasem eszik. - De remélem - válaszolta a szegény ember -, ha megsegít az Isten, még én is ehetek belőle. Aztán meg jó lesz az unokáimnak. - No, szeretném én azt látni! - mondta Mátyás király. - Ha megéri az első termést, hozzon kóstolót nekem is Budára, a palotámba. Akkor ismert rá az öregember, hogy ez maga Mátyás király volt. Hát lekapta hamar a süvegét, de akkora a király már messze járt. Telt-múlt az idő, szép fává fejlődött, meghozta az első termést. Az öreg kiválasztott három szép körtét, és felvitte a királynak. Ahogy odaér, az őr nem akarta beengedni. Mondta neki, hogy a királynak ígérte a három szép körtét, azt akarja bevinni. A strázsa erre azt felelte, hogy jól van. Ezért biztosan kap majd valami nagy borravalót.