Móricz nagy reményeket fűzött az őszirózsás forradalomhoz, és eleinte a Tanácsköztársasággal is szimpatizált – újságokban is publikált a kommün alatt –, mielőtt kiábrándult volna a proletárforradalomból. A Horthy-rendszerben emiatt sokáig mellőzték az írót, akinek 1919. augusztusi letartóztatása és egy csűrben történő fogvatartása volt a regény ihletője, amely felett elmondása szerint olyan naiv és gyermeki fájdalmat érzett, hogy azt csak egy gyermek szenvedésein keresztül tudta megírni. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (idézetek). De nem csak emiatt nem tartja a szakirodalom gyerekregénynek a Légy jó mindhalálig-ot. Éles társadalomkritikája és a felnőttvilágban csalódó gyermek belső világának árnyalatokban gazdag megrajzolása az egyik legszebb magyar fejlődésregénnyé avatja Móricz művét. Filmre először Székely István, a Hyppolit, a lakáj rendezője vitte 1936-ban, aki sok tekintetben eltért a regénytől. Ranódy László adaptációja hűbb az eredetihez, de azt már a korabeli kritikusok is megjegyezték, hogy Móricz Zsigmond legdrámaiabb regényéből egy lírai szépségű film született, amely Nyilas Misi belső vívódásai helyett a társadalomkritikára helyez nagyobb hangsúlyokat.
A Békéscsabai Jókai Színház augusztus 5-én harmadszor mutatkozik be a Tokaj Fesztiválkatlan színpadán, ezúttal az idén 25 éves jubileumát ünneplő Légy jó mindhalálig című darabbal érkezünk. A közel száz éve született Móricz-regény musical változatát Seregi Zoltán rendezésében, élő zenekari kísérettel láthatják. | A Békéscsabai Jókai Színház a Légy jó mindhalálig című darabbal érkezik a tokaji katlanba, amely ez évben fesztivált is befogad. ►Tovább Viharsarkikanape | Ahogy azt hallani, a Békéscsabai Jókai Színház mostani évadában főként gondolkodásra késztető, komoly darabok kerülnek a színpadra, amelyek egyben a szívünket is megérintik. Légy jó mindhalálig. 2016-ban ehhez nyújtott remek bemelegítést Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változata, amelyet 24 év után Seregi Zoltán, a színház direktora állított a színpadra. ► Tovább Kommunikációsan akadálymentesített előadásra vártuk látás- és hallássérült nézőinket a Légy jó mindhalálig című musical utolsó előadására, február 3-án. Számos akadályozottsággal élő néző számára a színházi élmény lényeges eleme az interaktív kulisszabejárás.
Egy hajdani személyes élménnyel kezdem, ami azóta is elevenen él bennem. Valamikor régen, 12 évesen, iskolai szervezésben nézhettem meg Móricz Zsigmond, Légy jó mindhalálig című regénye nyomán, 1960-ban készült, azonos című filmet. Mélyen megérintett a gyermeki lélek kínjairól szóló történet, benne a Nyilas Misit alakító kisfiú játéka. Olyannyira, hogy zokogva hagytam el a nézőteret. Azt mondták rám akkor az osztálytársaim, hogy hisztériás vagyok. Nem tudtam megvédeni magam, mert sokkal érzékenyebben érintett meg az élmény, minthogy beszélni tudtam volna róla. Zsidov Magdolna írása Az elmúlt évad hatalmas sikere után, engedve a közönség nyomásának, ismét műsorra tűzte színházunk Móricz örökérvényű klasszikusát, a Légy jó mindhaláligot. Légy jó mindhalálig tanulsága. A közel száz éve született regény musical változatát pénteken este Seregi Zoltán rendezésében mutatta be a Jókai Színház felnőtt bérletben, Kocsák Tibor zenéjével és Miklós Tibor szövegkönyvével. A kortárs, de már klasszikusnak számító darab élő zenekarral, szcenikai újítások mellett szólalt meg teátrumunkban és újra hatalmas sikert aratott.
Természetes játéka a film kisebb-nagyobb hibáit is áthidalja. Ranódy László ebben a filmjében is kamatoztatja kiváló hangulatteremtési képességeit, és a debreceni kollégium zárt miliőjével Misi kiábrándulásának körülményeit, motivációit is érzékletesen jeleníti meg. A forgatókönyvet író Darvas József úgy oldja meg a kisfiú belső világának filmre vitelét, hogy társat ad neki: egy törött szárnyú csókát, akivel meg tudja osztani a gondolatait, és így elkerülhetik a filmszerűtlen narráció használatát. Ranódy a későbbi irodalmi adaptációihoz, a Pacsirtához és az Árvácskához hasonlóan itt is megnyerő érzékkel osztja ki a szerepeket. Légy jó mindhalálig 2. fejezet. Törőcsik Mari a Körhinta után ismét ifjú és szabadságra vágyó szerelmesként lép elénk, de emlékezetes Bessenyei Ferenc is a félelmetes, de diákjait foggal-körömmel védő igazgató szerepében. Az egyik legszebb magyar fejlődésregény Hogyan született? Móricz Zsigmond regénye 1920-ban jelent meg folytatásokban a Nyugat című folyóiratban. Csak jóval később, az író magánlevelezéséből derült ki, hogy a Tanácsköztársaság bukása utáni meghurcoltatása ihlette Nyilas Misi történetét.
Cookie beállítások Oldalunk sütit használ, hogy biztosítsuk Neked az Ünnepek Áruháza® teljes funkcionalitását, informatívvá és felhasználóbaráttá tegyük az oldalt. Kérünk, engedélyezd a sütiket, hogy élménnyé tehessük számodra a látogatásodat! Ezzel elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat. Engedélyezem
Habár a családfő a két kislánya mellé harmadiknak egy kisfiút szeretett volna, lassan kiderült, hogy a család legkisebb leánya olyan tüzes temperamentummal született, hogy az három viharsarki fiúval is felért. Ráadásul okos volt, mint a nap: így történhetett, hogy egy Békés megyei tanyáról, azaz szinte a semmiből indulva 1975-ben programtervező matematikusként diplomázott az egyetemen. Igaz, szerencséje is volt, mert a tanára lehetett a szentesi Szilassi Lajos matematikus, a Szilassi-poliéder felfedezője; másrészt az egyetemen megismerkedett későbbi párjával, akivel 1972 óta élnek boldog házasságban. Hát nem szép? 60 születésnapra vers w. De! A Derült Égből pedig igyanak, ha Gyulán járnak!