Csakúgy, mint ahogy a halottbúcsúztató szövegformula "kipontozott" részei adnak teret az egyedi megjelenítésének, egy valójában általános vagy inkább átlagos ember esetében is. A vers bonyolult szerkezete az eltérő sorszámú versszakokban és az eltérő sorhosszúságban is megnyilvánul. Mindkettőt a gondolatritmus határozza meg, csakúgy, mint a soráthajlásokat. A vers rímei, Kosztolányira jellemzően, néhol finom (pl. "meghalt – megcsalt", "hő volt – ő volt"), néhol uralkodó jellegükkel tűnnek ki a szövegből ("nincs már – kincstár", "vegyszer – egyszer"). Allúzió: utalás a műben valamilyen meg nem nevezett fogalomra, eseményre vagy személyre; a szándékos ráutalás értelmét a megfejtéssel nyeri el. Enjambement: "áthajlás" (fr. ) szóból;, a költészetben a versmondat és a verssor határának eltérésén alapuló költői eszköz, a gondolat nem ér véget a sorvégen, hanem "áthajlik" a következő sorba vagy szakaszba. Gondolatritmus: hasonló, ellentétes vagy fokozást tartalmazó gondolatok egymást követő, tudatos szerkesztésű rendszere, a szöveg szabályosan ismétlődő ritmuskeltő megoldása.
Egyfelől az hangzik el, amit maga tud az élet értelméről és az értékekről, másfelől, amit a gondolkodó, humanista bölcs állít ugyanarról. A vers gondolati rendszerét hármas tagolás jellemzi. Az első szint a halál személyes megrendültségről árulkodó, szubjektív hangvételű értelmezése. A második szint, az előzőtől lényegesen különböző, a halált objektív tényként értelmező tudatos magatartás. A harmadik szint pedig az egyetemes értelmezés szintje. A bonyolultság ténye pedig abban áll, hogy a három gondolati rendszer nem szabályosan követi egymást, hanem ellentétező, egymást át- meg átszövő gondolatok formájában jön elő. A VERS GONDOLATI RENDSZERÉNEK TAGOLÁSA • Személyes megrendültség – megindultság (szubjektív) "Megcsalt. " • Értelem, leleplező logika – bölcsesség (objektív) "Okuljatok mindannyian e példán. " • Egyetemesség (az egyediség és az általános viszonyának megfogalmazása) "Nézzétek itt e kéz, [... ] s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. " A vers központi gondolata az ember egyedisége.
A versből azt sem tudjuk meg, hogy hol élt az elhunyt. A konkrét helyszín hiányát a "Nem leled... se itt, se Fokföldön, se Ázsiában" helyhatározókkal érzékelteti. Az sem derül ki, hogy ki az, akit temetnek, férfi volt-e vagy nő, öreg volt-e vagy fiatal. Ebből az következik, hogy az egyedi megismételhetetlen létünk, mégis általános, mert mindannyian halandóak vagyunk. A költemény alapmotívuma tehát "bármikor-bár hol-bárki" gondolata. Ennek ellentétét képezi az ember egyedisége. A költő az emberi lét megismételhetetlen és egyedi voltát a "Nem élt belőle több és most sem él, / s mint fán se nő egyforma két levél" hasonlattal érzékelteti. A kincstár- metafora az élet értékét hangsúlyozza. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki a fény-metafora is. Ez a fogalom a Boldog, szomorú dal befejező részéhez kapcsolódik, mivel itt választ kapunk arra, hogy mi az a kincs, amire vágyott. A vers befejező részében Kosztolányi a "hol volt, hol nem volt" mesei fordulatot alkalmazza. Itt az elhunyt személyét általánossá teszi, kiterjeszti a többi emberre is.
A halállal szembeni lehetséges magatartás kialakításának szándéka vezette a Marcus Aurelius sor ainak megszületését is. Az antik római filozófus császár megidézését a sztoikus, belenyugvó magatartással való azonosulás igazolása tette szükségessé. A vers ezért szólítja meg a Capitoliumon álló szobrot. Másrészt a keresztényi alázat és a megváltó halál gondolata helyett a pogány és bölcs, az igazi értékeket tisztelő "császári felséget" és "emberi nagyságot" dicséri versében a költő. A halállal szembenézni tudó "bátor" és "büszke" magatartással kíván azonosulni a költő. A lelki rokonság csak megerősíti a kiküzdött szándékot. Marcus Aurelius is író, magányos személyiség trónján és szellemében egyaránt, akárcsak XX. századi íróutódja, Kosztolányi. Léthelyzetük is hasonló: a barbárság, a közelgő veszély előtt még egyszer, talán utoljára, össze kell foglalni, mi az, amit az ésszel élő ember tudhat a világról. Mi az "igazság", mi a "hamisság" az ideológiáktól, eszméktől és hatalmaskodástól zaklatott világban.
A Halotti beszéd tipikus eszköze az intertextualitás. A kötet jellegzetes költői képeihez tartozik az ég és az álom. Halotti beszéd: A költemény címe és első mondata az első szövegemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgés című művet idézi. De itt a közös emberi sors helyett, az ember egyszeriségét, egyediségét és megismételhetetlenségét állítja. Az idő végtelenségére utal a "nagy időn", a "jövőben" kifejezésekkel. Ennek az ellentét képzi a maga konkrétságával a "soha" időhatározó szó. Ugyanez az ellentét – a konkrét és az általános szembeállítása – az elhunyt életének bemutatásában is megnyilvánul. Ebben az életében "örök embernek" nevezhető a mulandóság, az ember halandósága. Többször is utal az egyediségre: "Ilyen az ember. Egyedüli példány", "homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlen egy". Legnagyobb hatást az ékírás metafora kelti: " rá ékírással van karcolva ritka, / egyetlen életének ősi titka". A modern időkre utal a záró gondolat: "Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer".
Bókay-kert - 2014-01-17 Ismét várja a téli sportok kedvelőit a korcsolya pálya a a Bókay-kertben Újra megnyitotta kapuit a jégpálya a Bókay-kertben! Minden korcsolyázni vágyó vendéget várunk sok szeretettel! A várhatóan február közepéig működő korcsolya pálya nyitva a nagyközönség számára hétköznap: 15. Jóga stúdiók - Budapest 18. kerület (Pestszentlőrinc-Pestszentimre). 00-tól 21. 00-ig, hétvégén: 08. 00-ig (14. 00-15. 00-ig pálya karbantartás). Részletekért érdeklődhet telefonon: +36-1-290-2849
0. 2 APK by Sipos Gyula Details Dim ker Jégpályák - Budapest - XVIII. kerület (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) Budapest 18. kerületi jégpályák listája. A jégpálya olyan fagyott vízfelület vagy megszilárdított vegyi bevonat, amelyek korcsolyázni vagy egyéb téli sportokat lehet űzni. A jégpályát létre lehet hozni víz megfagyasztásával, de műanyagből készült pályák is léteznek. További találatok más kerületekből: Hiányzik innen valamelyik 18. kerületben működő jégpálya? Ha tud ilyen helyet, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken. A 450 m²-es fedett műjégpályát hétköznap délelőttönként az óvódások és iskolások uralják, délután és a hétvégén azonban a közönségkorcsolyázóké a főszerep. A korcsolyapálya mellett hétvégenként programok is szórakoztatják a közönséget. Korcsolyázás a Bókay-kertben | Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt.. A műjégpályára vásárolt belépőjegyünk egy teljes délutánra vagy teljes napra szól, ami azt jelenti, hogy elmehetünk a büféhez, ha elfáradtunk, vagy megebédelhetünk valahol, megvehetjük a nagyi karácsonyi ajándékát, és ezt követően a korábban megváltott jegyünkkel nyugodtan visszamehetünk a pályára korizni, akár egészen a zárásig.
Ünnepi hangulat, sztárfellépők, kézműves árusok, finom ételek és forró italok várnak mindenkit a kerületi adventi vásáron november 26. és december 23. között a Bókay-kertben. Nyitvatartási napok: november 26-27-28. 18 kerületi jégpálya szeged. péntek, szombat vasárnap december 03-04-05. péntek, szombat, vasárnap december 10-11-12. péntek, szombat, vasárnap december 17-18-19. péntek, szombat, vasárnap péntekenként 14:00-20:00 óráig szombatonként 10:00-20:00 óráig vasárnaponként 10:00-20:00 óráig November 27-én, december 4-én, 11-én és 18-án, szombati napokon DJ Lotters zenél 18:00-20:00 óráig. November 28., vasárnap 17:00 Felekezeti gyertyagyújtás 17:30 Kerületi általános iskolák műsora 18:00 Csondor Kata 18:30 Király Viktor 18:00 Auth Csilla 18:30 Pál Dénes 18:00 Vastag Tamás 18:30 Wolf Kati 18:00 Biga 18:30 Radics Gigi A 450 négyzetméteres fedett jégpálya az adventi vásárral együtt nyitja meg a kapuit, és egészen február 13-ig várja a korizni vágyókat. Hétköznap délelőttönként óvodai és iskolai csoportok használhatják a pályát, hétköznap délutánonként és hétvégente pedig bárki igénybe veheti.