A kolozsvári iskola több évszázados hagyománnyal rendelkezik. A legrégibb erdélyi oktatási intézmények egyike. 1557-ben Óvári Főiskola néven indult. A későbbi nagy tekintélyű intézmény első rektora Dávid Ferenc lett, az egyetlen magyar és erdélyi gyökerű protestáns felekezet és az unitárius egyház megalapítója. Iskolánk állami iskola és az Unitárius Egyház védnöksége alatt működik. A János Zsigmond Unitárius Kollégium azon diákok jelentkezését várja – felekezetre való tekintet nélkül –, akiknek komoly a tanulási szándékuk, megfelelő erkölcsi tartással rendelkeznek, és elfogadják az iskola szellemiségét és rendszabályait. Iskolánkban az érettségizettek aránya általában 100%-os, a végzett diákok több mint 90%-a jut be felsőoktatási intézményekbe. Itt lehetőség van nemzetközileg elismert ECL-oklevelet szerezni angol és német nyelvből, a XII. osztály második félévében állami szakoklevelet lehet szerezni informatikából, angolból és vallásból. János Zsigmond Unitárius Kollégium – Kolozsvár - Unitárius Egyház Weboldala. Opcionális tárgyak: magyarságtörténet, beszédkultúra, helyesírás, matematika, fizika, kémia, honlapkészítés és internet, szövegtan, világirodalom, angol, német, néprajz, kertészet, biológia, egészséges életmód, néptánc, furulya, labdajáték.
IX. díj: Kapros Bindász Regina, Gombos Brigitta, Bodor Boglárka – János Zsigmond Unitárius Kollégium; II. díj: Mezei Rachel, Lengyel Anna – kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum; III. díj: Kiss Csilla, Németi Csilla, Székely Róbert – tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum. X. díj: Simon Csaba, Fejér Alpár – János Zsigmond Unitárius Kollégium; II. díj: Runcan Dóra, Czegely Evelin – János Zsigmond Unitárius Kollégium; III. díj: Fodor László, Kerekes Szabolcs – tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum; Dicséret: Péter Levente – Bánffyhunyadi Iskolacsoport. XI. János Zsigmond Unitárius Kollégium – Wikipédia. díj: Gere István – Bánffyhunyadi Iskolacsoport; II. díj: Toma István, Tóth Dávid – János Zsigmond Unitárius Kollégium; III. díj: Dávid Tünde, Karácsonyi Krisztina – tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum.
Szállásunk felé haladva e hosszú nap után egy teázóban melegedtünk meg, hiszen Bécs hangulatának nemcsak az épített és összegyüjtött kincsek, hanem a lépten-nyomon fellelhető kávézók és teázók is szerves részei. Köszönjük a szervezőknek, hogy lehetővé tették megéreznünk ezt a hangulatot. Élményekkel gazdagodva tértünk haza, remélve, hogy nem ez az utolsó alkalom, hogy e szép városban jártunk.
–1648) Enyedi György (1555–1597) unitárius püspök Dr. Gál Kelemen, aki negyedszázadig igazgatta a kollégiumot, s az ő igazgatósága alatt épült fel az impozáns új épülete a kollégiumnak, melynek az alap koncepciójához is nagyban hozzájárult. Gálffy Zsigmond nyelvész (görög – latin), tanügyi főtanácsos (1941–1944), az új kollégium legnehezebb korszakában, annak igazgatója.
Radnóti Miklós (1909–1944) a Nyugat harmadik generációjához tartozott. Költő, műfordító, prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet. Két halott mellől jött a világra: születésekor (Budapest, 1909. május 5. ) édesanyja, Grosz Ilona és ikertestvére meghalt. Ez a kettős tragédia is valósággal megmérgezte későbbi életét. Ikrek hava (1939) című visszaemlékezésében ott lüktet a fájdalmas önvád: "Megölted őket – beszélt a hang, megölted őket, megölted őket, megölted ő... Radnóti miklós élete röviden. " Családjától a Glatter nevet örökölte, az apa szülőhelyére emlékeztető Radnóti írói nevet a húszas évek végén kezdte használni. 1934-ben, doktori szigorlata idején szerette volna ezt hivatalossá tenni, de a belügyminiszteri okirat csak a "Radnóczi" nevet engedélyezte. Édesapja, Glatter Jakab tisztviselő – rokonai rábeszélésére – hamarosan megnősült: az új feleségben (Molnár Ilona) Miklós igazi, szerető anyára talált, aki sajátjaként, édes gyermekeként nevelte. Testvére is született: Ágnes, az Ikrek havá ban oly sok melegséggel emlegetett Ági.
Ezt a lapot a tudásmegosztás érdekében hoztam létre. Ajánlom diákjaimnak, kollégáknak, bárkinek, akinek segít a tanulásban vagy a játékban. » magyar nyelv és irodalom, ének-zene szakos tanár – Jókai Mór Református Általános Iskola Nyíregyháza » drámapedagógus » általános iskolai tanár (MA) » osztályfőnök » gyermekszínjátszás – Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza » tehetséggondozás » rendszerszemléletű személyiségfejlesztés » gyermekkórus » drámapedagógiai eljárások alkalmazása a köznevelésben » improvizációs versenyek játékmestere » innováció » tudásmegosztás
1944-ben tör fel ajkáról a hazaszeretet forró vallomása a Nem tudhatom c. versében A vers fájdalmas hitelét és szépségét az biztosítja, hogy nem nagy szavakat használ, hanem apró, személyes lírai képekben vall arról, mit jelent számára a haza. Az ellenséges repülőnek csak térkép ez a táj, amelyen elpusztítandó célpontok sorakoznak. A költő számára a nagy előd: Vörösmarty Mihály szülőhelye és apró, fájdalmasan boldog emlékek sora, amelyek ehhez a tájhoz kötik. Radnóti Miklós élete. Radnóti tudja, hogy a hatalom terrorja és az áruló urak ellenére élnek még dolgozók, tiszta emberek, költők és gyermekek - ők a jövő igazi letéteményesei és urai, a vers hitvallás a hazához, amely a költőt kitagadta, amelyhez mégis, elgyötörten is ragaszkodik. A megalázó faji megkülönböztetés ellenére is magyarnak vallja magát. A legönzetlenebb hazaszeretet bizonysága az is, hogy a hazai föld pusztulása fájt neki akkor, amikor az ellenséges bombázókötelékek az Ö személyes szabadulásáért harcoltak, egyedüli reménységet láthatott volna bennük halálos fenyegetettségében.