Ezután a Kati és a Kerek Perec külföldi vendéglátós munkákat vállalt. Nem készíthettek több lemezt, így abba kellett hagyniuk. Tagok [szerkesztés] Még több Katiról a facebook oldalán:
1977-ben a Metronóm '77 fesztiválon is felléptek az Egy dal neked c. szerzeményükkel. Ettől az évtől már olyan sikeres rádiófelvételeik is készültek, mint a Hinta, 1978-ban pedig a Jókedvű nap. Ezekben az években két kislemezüket is kiadták. 1979-ben már három nagylemezen is szerepelnek: Kati énekli az ABBA Fernando című slágerét a Disco Party című lemezen, a Jókedvű nap a Pepita Favorit c. válogatásalbumon jelent meg, a harmadik album pedig a csapat első nagylemeze, a Kati és a Kerek Perec, amelyről a Titanic című dal az év egyik slágere lett és felkerült a Disco Party 2. c. 1981-es válogatáslemezre. 1980-tól változás következett a felállásban: Végvári Ádám és Bardóczi Gyula átigazolt a Neoton Famíliába. Két új tag érkezett: Babarik Vince és Mikulcza Sándor. 1982-ben jelent meg második, egyben utolsó nagylemezük Szerpentin címmel. Ekkoriban a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat munkatársa, Erdős Péter 1982-ben közbelépett, és azt mondta, nincs szükség két azonos stílusban játszó együttesre.
Traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel A friss lemezpályázatot nyert, sokoldalú, fiatal előadó/dalszerző, Heidi Albert elektronikus műfajban bontakoztatja tovább szárnyait. Új felvétele, a "Valahol" traumatikus gyerekkori emlékeket dolgoz fel, amelyért ma már köszönetet mond. A tehetség korábbi zeneszámai és izgalmas feldolgozásai arról árulkodtak, hogy egy igazi "zenei laboratóriumot" működtet, amiben folyamatosan kísérletezik a stílusokkal és hangszerekkel. Legutóbbi, IMRIK-kel közös szerzeménye, az "Erre születtem" készítése során érezte először, azonban hogy az elektronikus zenében látja a valós kiteljesedést. A most debütáló zene, a "Valahol" erre a vonalra erősít, amiben a mély beatek, sötét szintik és a house stílusjegyei dominálnak, miközben Heidi Albert védjegyének számító, egzotikus hangszer, a handpan is szerepet kapott. "Kolozsváron születtem, a családunk onnan származik. Apukám magára vállalva a családeltartó szerepét, vágyva arra, hogy anyagi biztonságot és jólétet teremtsen nekünk, Németországban dolgozott évekig, és küldte haza a pénzt.
Az elismeréseket B. Élthes Eszter, a tíz esztendeje elhunyt Bessenyei Ferenc özvegye, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban január 18-án. A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2008-ban alapította a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. A város díszpolgáráról elnevezett elismerést minden esztendőben az amatőr és hivatásos színjátszás, népdal, magyar nóta, instrumentális zene, kórus, néptánc, vers- és prózamondás területeiről jelöltek közül két személy, illetve csoport érdemelheti ki. Bessenyei_ferenc - A Kihagyhatatlan blog. Fogarassy Judit táncművész, balettmester, koreográfus több mint három évtizede balett és dzsessztánc stúdiójában szellemi szabadfoglalkozásúként neveli a fiatalok százait az egészséges életmód, a tánc és a művészetek iránti nyitottságra. Hódmezővásárhely és a környező települések kulturális életének és jótékonysági tevékenységeinek 35 éve aktív részese, növendékei rendszeres fellépői kulturális rendezvényeknek és képviselik a várost is külföldön.
Úgy érzem, magához nem illenek a színészportréknál szokásos, bennfentességről árulkodó szubjektív minősítések. Életéről, pályájáról szeretném kérdezni; különösen azért, mert ennek kiteljesedése Debrecenhez fűződik. Nem Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színművész leánya, hanem Bessenyei Zsófia színésznő érdekel, bár a családi háttér alighanem befolyásolta sorsának alakulását... (Forrás: Csokonai Színház) – Tagadhatatlan. Színészcsaládban nőttem fel, természetesnek tűnt, hogy magam is ezt a pályát választom, apám minden ellenkezése ellenére. Háromszor próbálkoztam a főiskolán, mindannyiszor az utolsó vizsgán buktam el. Bessenyei ferenc utolsó interjú videa. Közben Kaposvárra szerződtem segédszínésznek három évre, majd néhány évet a Déryné Színháznál dolgoztam. Onnan hívott Debrecenbe 1975-ben Kertész Gyula, a Csokonai Színház akkori igazgatója. Bevallom, kicsit meglep, hogy nem végzett színművészeti főiskolát. – Sokan vannak, akik iskola nélkül lesznek színészek, mások meg diplomával hagyják ott a pályát. Számomra a Déryné Színház volt az iskola, ahol szerepek során, estéről estére más színpadon szereztem meg a szükséges gyakorlatot.
Maga hogyan értékeli a debreceni éveket? – Nem vagyok elégedetlen, de játszhattam volna többet is. Az idei évad rettenetes volt. Az elején és a végén kaptam egy-egy szerepet, s ez az én energiámhoz, munkabíró képességemhez kevés. Vidéken pedig rádió, tévé, film, szinkron sincs, ami a fölös energiákat levezetné. – Haknizni lehetne, de én nem csinálom. Versmondást sem vállalok: rettenetesen izgulós vagyok. A pénz nem érdekel, inkább az foglalkoztat, hogy még 10-15 évem van az alkotó létszakaszbóls minden elvesztegetett perc helyrehozhatatlan kiesés. Egy-két éve még azt tervezte, itt hagyja Debrecent. Bessenyei ferenc utolsó interjú istennel. – Aztán mégis maradtam. Nemcsak rajtam múlik: nem vagyok vándorló típus, de ez attól függ, szükség van-e rám. Ha az ember nem kap megfelelő feladatokat, mozdulnia kell, mert különben eltékozolja az életét. És számomra a munka a legfontosabb. És mennyire fontos magának ez a színház? – Borzasztóan. Itt dolgozom, itt élek, fontos, hogy jó előadások szülessenek. Sok a jó színész Debrecenben, jó érzés itt lenni.
Azt mondja például Ábrányi Emil. "Ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged ajkára vőn, többé nem dobhat el! Szentség gyanánt hogy befogadja éked, őrző oltárrá válik a kebel…" (…) Folytatást itt talál. Kérdezett: Filip Gabriella Az interjú teljes terjedelmében a Nemzeti Magazin nyári számában jelenik meg.
Nem tudok elképzelni más színházat, ahol szívesebben lennék. Beleértve a pestieket is? – Igen. Pedig hívtak. De én öntudatos vidéki színész vagyok. Szeretek vidéki színész lenni. Ebben némi iróniát érzek… – Nem én találtam ki ezt a kategóriát. Régebben kétségtelenül bizonyos megkülönböztetést takart, de ma már kezd önmaga ellentétébe fordulni, mert vidéken több a jó előadás. De azért, ha valaki a Vígszínház tagja, öntudatosan nyilatkozik, még ha hárommondatos szerepekben játszik is. Hát én is öntudatosan mondom, hogy a debreceni színház tagja vagyok. Bessenyei ferenc utolsó interjú a farkassal. Nem is menne Pestre? Hisz' odavaló. – Csak akkor mennék, ha szükség volna rám Éppen mehetnék tűnek a szénásszekérre. De mi értelme lenne? Ez a vállalás kapcsolatban van-e a Csokonai Színház törekvéseivel, helyzetével? – Engem inkább a saját dolgom foglalkoztat. Hogy aztán ebből egy jó évad kerekedik ki, az más ügy. Mivel nincs rálátásom, és nem kérdeznek meg, nem szólunk bele ezekbe a dolgokba. Persze, azt azért látjuk, hogy az utóbbi másfél évben felfelé ível a színház, végre alakul valami.