Az önálló egyházközség és plébánia 1919-ben alakul meg. A plébániai lakás és iroda a Telep u. 1. szám alatti iskolában kap helyet. A Bosnyák téren 1923-ban ideiglenes templomot emelnek, amelyet 1957-ben építészeti okokból (bauxit-beton) lebontanak. Ekkor azonban már áll mellette a hatalmas (1620 m2), Rimanóczy Gyula terve szerint 1941–1946 között épült templom. Szentélyét Kontuly Béla Páduai Szent Antal élettörténetét ábrázoló freskói díszítik. Az új oltárt 1980-ban Dr. Bagi István segédpüspök szentelte fel. 2013-ban megkezdődött, majd 2014-ben befejeződött a templom főhomlokzatának felújítása. A jelenlegi, 58 méter magas, kilenctonnás toronysisakot 2014. januárjában áldotta meg Erdő Péter bíboros. Ma a toronyban négy – három új és egy régi – harang lakik. A teljes rekonstrukciónak köszönhetően közösségi és rendezvénytér jött létre az egykor rendkívül elhanyagolt területen. Az új torony első emeletén kapott helyet az orgonához kapcsolódó próbaterem, a második szinten múzeumot nyitottak, mely a templom építésének tárgyi emlékeit és képi dokumentációját mutatja be, a negyedik és az ötödik szint kerengői kilátóként is várják a látogatókat.
Plébánia Cím: 1145 Budapest, Bosnyák u. 26. Telefon: 1/383-0550 E-mail: Weboldal: Anyakönyvek: 1919-től A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Gyarmat u. – Nyugati pu. –Kőbánya alsó vm. vasútvonal – Egressy út – Róna u. – Fogarasi út – Nagy Lajos király útja – Bonyhádi út – Vezér u. – Rákospatak u. Területi beosztás: Pesti-Középső Espereskerület Plébániatemplom Címe: 1145 Budapest, Bosnyák u. Búcsú: június 13., ill. utáni vasárnap.. Szentségimádás: január 8. és október 14. Történet A török idő előtt Párdi vagy Párdió falut találjuk e területen, amelyet részben a szigeti premontreiek birtokolnak. – Századunk elején még gyéren lakott vidék. Lakossága nagyrészt kertészkedéssel foglalkozik és Erzsébetvároshoz tartozik. A plébániatemplomtól messzire esô hívek számára 1903-tól az Angol utcai iskolában miséznek a domonkosok és az itt tanító hitoktatók. A Páduai Szent Antalról nevezett zuglói Kápolna Egyesület vezetôsége a Zugló u. 13. sz. alatti vendéglőt alakítja át kápolnává. Az egyházi főhatóság 1917-tôl Barkóczy Sándor hitoktatóra bízza a hívek gondozását és a plébánia szervezését.
Szent Antal-templom kolumbiai nemzeti műemlék Vallás római katolikus Egyházmegye Cali főegyházmegye Védőszent Páduai Szent Antal Építési adatok Építése 1746–1747 Rekonstrukciók évei 1951, 1964, 1972, 2008 Stílus barokk Elérhetőség Település Cali Elhelyezkedése Szent Antal-templom Pozíció Cali térképén é. sz. 3° 26′ 51″, ny. h. 76° 32′ 31″ Koordináták: é. 76° 32′ 31″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Antal-templom témájú médiaállományokat. A kolumbiai Caliban található Szent Antal-templom (vagy kápolna) a város egyik régi műemléke, kedvelt turisztikai célpont. Szombatonként és vasárnaponként gyakran tartanak itt esküvőket is. [1] Az épület [ szerkesztés] A kis templom a város nyugati részén, a San Antonio nevű városrészben, egy alacsony dombon áll, ahonnan jó kilátás nyílik a városra. A nyeregtetős épület vályogfalai vastagok, felületük többnyire sima, fehér, a homlokzattal szemben állva bal oldalon emelkedő torony téglából készült, ahogy a félköríves záródású, téglaíves főkapu körüli falrész is.
A padovai Szent Antal-bazilika előtti tér, a Piazza del Santo ma sokkal tágasabb, mint eredetileg volt. A szentélyt kőkerítés veszi körül, melynek közvetlen közelében áll Erasmo da Narni a Gattamelata emlékműve, akinek sírját a Bazilikában találhatjuk. A Serenissima neves kapitánya tiszteletére emelt emlékmű sírboltot idéző talapzaton áll, melynek két kapuja az élet és a halál jelképe. Felette a kiváló hadvezér lovasszobra, mely Donatello, a nagy firenzei szobrász egyik főműve. Megbízója a Gattamelata család volt, 1453-ban. Donatello lovasszobra Erasmo da Narni dícső római uralkodóként ábrázolja a hőst. Ez a bronzszobor volt az első öntött bronz a római kori Itáliában. A Padovai Szent Antal-bazilikát az egyházi tanító és az általa megalapított rendházi szerzetesnek ajánlották, aki rövid élete soron többször is Padovában tartózkodott. A kolduló rendek, melyeknek tagjai a prédikálásnak és szegénységnek ajánlották fel életüket általában a lakott területek közelében, a városok szélén, jobbára egykor már lakott s általuk restaurált, vagy épp újonnan felépített épületekben rendezkedtek be, hisz ilyen helyeken nagyobb hallgatóságra találtak.
páralecsapódás, büdös, nem megfelelő hőmérséklet.... ) amely felmerült a bevezetendő fűtési mód ellen, rendre kiestek. A tapasztalat szerencsére teljesen mást mutatott és tökéletesen működik mindenki megelégedésére. Méretei miatt fontos, országos referencia értékkel bír. Mind a 2001/2002, mind a 2002/2003-as télen a legnagyobb hidegben is a fűtési rendszer "csillagos ötösre" vizsgázott. A számítások szerint a korábbi elektromos fűtési rendszer összehasonlíthatatlanul rosszabb hatásfokkal működött, a jelenlegi költségek majd 4-szeresét emésztve föl. (rosszabbért-drágább). A templomot napközben nem fűtjük, a kívülről bejövő számára mégis kellemes hőérzetet biztosít.
Kecskeméti áldozatok: Szalai László (19), Juhász Sándorné (59). Városföldi áldozatok: Fülei Lajosné (37) Fülei Márta (4), Fülei Attila (7). A vizsgálat eredménye [ szerkesztés] Az autóbusz-vezető kizárólagos felelősségét állapították meg. A vizsgálatot követően az átjárót átépítették, a közút nyomvonalát módosították. HAON - Fekete motoros hétvége: ketten meghaltak, egy fiatal férfinek leszakadt a lába. [1] Heltai szerint "a sajtó a mai napig adós a baleset körülményeinek hiteles, a mulasztásokat, a vétkeseket is megnevező ismertetésével". [2] A korhánközi emlékmű [ szerkesztés] A baleset helyszínén 2009 nyarán állítottak emlékművet, a szobrokat Apró Tamás szobrászművész faragta, az emlékhelyet Borbély Lajos tervei alapján alakították ki. Az emlékművet egy – az életet és a halált szimbolizáló – kapu, a kapu mögött álló faragott nőalak, valamint egy rövid sínpár, 37 talpfa és 37 csavar alkotja. [3] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ KTV 2009: A 37 halottra emlékeztetnek a talpfák a Korhánköznél, a Kecskeméti Televízió műsora, 2009. június 8. ↑ Kunság Volán: Múltunk – a társaság története, 1970–1980 – Volán 9.
Az autóbusz-vezető a rossz látási viszonyok miatt a kedvezőtlenül kialakított, beláthatatlan átjáróban [ forrás? ] nem észlelte a Kecskemét alsó állomás felé haladó szerelvényt, ráhajtott a sínekre. Az érkező vonat kettészakította a buszt, a roncsokat 40–50 méter hosszan tolta maga előtt. Az ütközés során az autóbusz 24 utasa azonnal, 13 utasa a kórházba szállítás közben vagy a kórházban életét vesztette. 11-en súlyosan, 9-en könnyebben sérültek meg. (A halálos áldozatok és a sérültek számát, valamint a baleset körülményeit tekintve a források ellentmondásosak. ) Helvéciai áldozatok: S. Juhász László (67), Aranyi Mihály (36), Tassi Antal (19), Dobozi Imre (37), Fülöp Hédi (7), Fülöp Árpád Imre, Fülöp Árpádné (65), Lévai József (6), ifj. Baon hu balesetek kecskemét 2. Gabnai László (20), Fehér Anna Mária (10), Bakó Józsefné (73), Horváth Lászlóné (39), Holló Irén (16), Nagy Mária (28), Szintai Istvánné (28), Kovács Istvánné (26), Horvát Piroska (20), Heizer Erzsébet (21), Szakolczai Teréz (12), Kulcsár János (32). Ballószögi áldozatok: Kálmán György (19), Nagy István (18), Koncz Sándor (18), Sörös Mária (4), Baranyi Gizella (20), Kurucz István (17), Tornyi Julianna (19), Nagy Klára (18), Szél István (18), Gyulai Attila (10).
Nagy volt a titkolózás is Nem tett jót a beruházás megítélésének, hogy a kecskeméti önkormányzat titkolózott a szerződéssel kapcsolatban - írta korábban a. A kecskeméti önkormányzat két ütemben folytatta le a közbeszerzést. Az I. ütem összköltségét 575 millióra, a másodikét 413 millió forintra számolták, a projekthez Kecskemétnek 15 százalékos önerőt kellett biztosítania, ezt azonban az akkor még Lázár János vezette Miniszterelnökség átvállalta. Az tender szigorú feltételei miatt csak egy ajánlat érkezett a munkára: az Eliosé - derült ki az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentéséből. Index - Belföld - Halálos baleset volt Kecskemétnél. Az önkormányzat érezhette, hogy nem mindenki elégedett a fényviszonyokkal a városban, ezért már 2018-ban fejlesztésbe kezdett. A Baon korábbi írása szerint tavaly márciusban alkonykapcsolókat szereltek fel, illetve több helyszínen sárgán villogó lámpákat szereltek fel a gyalogátkelőhelyeken.
Egy hete ismét gyalogosgázolás történt Kecskemét egyik frekventált helyen lévő gyalogátkelőhelyénél, a Szolnoki úri aluljárónál a Hunyadiváros felé kivezető ágon - olvasható a város múlt heti közgyűlésére benyújtott javaslatban, amely szerint ez egy újabb intő jel, hogy a 2018-ban megkezdett, gyalogátkelőhelyek biztonságát növelő intézkedéseket folytatni kell. A város közgyűlése ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy a gyalogátkelőhelyek térségében szenzoros hibaészlelő rendszert kell kiépíteni, amely azonnal jelzi az üzemeltető Nemzeti Közművek Zrt. Hét település tűzoltói fékezték meg a lángokat Kecskemét mellett. (NKM) felé, hogy nem égnek a lámpák. A testületi ülésen több képviselő arról beszélt, hogy a helyi lakosok nem mindegyike veszi a fáradtságot, hogy a hibát bejelentse, pedig ezek javítása nem tűr halasztást. A Kecskeméti TV, testületi ülésen készült felvételén a témáról 2:52:28-kor kezdenek beszélni. Azt a Szemereyné Pataki Klaudia polgármester által jegyzett előterjesztés is elismeri, hogy a kecskeméti közvilágítási kábelhálózat elavult.
Kecskeméti autóbusz-baleset Részletek Dátum 1973. január 30. Időpont 17:00–18:00 Ország Magyarország Helyszín Kecskemét, Korhánköz Vasútvonal Fülöpszállás–Kecskemét Üzemeltető MÁV Baleset típusa elütés útátjáróban Okok emberi mulasztás, rossz látási viszonyok, veszélyesen kialakított átjáró Adatok Utasok autóbuszon: 58 Áldozatok 37 Sérültek 20 Térkép Kecskeméti baleset Pozíció Kecskemét térképén é. sz. 46° 53′ 29″, k. h. 19° 40′ 01″ Koordináták: é. 19° 40′ 01″ Az 1973-as kecskeméti autóbusz-baleset (korhánközi tragédia) a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalon, a kecskeméti Korhánközi úti vasúti útátjáróban (a Korhánközben) bekövetkezett baleset, melynek során menetrend szerinti autóbusz és vonat üközött. A balesetben 37-en meghaltak, 20-an megsérültek. Baon hu balesetek kecskemét magyarul. A magyarországi vasúti átjáróban történt közúti balesetek közül a korhánközi tragédia járt a legtöbb halálos áldozattal. A baleset körülményei [ szerkesztés] 1973. január 30-án (más források szerint január 31-én) délután 5 és 6 óra között, ködös, borús időben egy Kecskemétről Helvéciára tartó helyközi autóbusz 58 utassal haladt át a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal Korhánközi úti biztosítás nélküli vasúti átjárójában.
Hét település tűzoltói fékezték meg a lángokat Kecskemét mellett Hatalmas tűz pusztított Kecskemét külterületén, a Matkó tanyánál. Baon hu balesetek kecskemét irányítószám. Egy fenyves kapott lángokra, amit a lajosmiszei, dabasi, kerekgyházi, csongrádi, kunszentmártoni és szentesi tűzoltók fékeztek meg. Azt nem tudni mi vagy ki okozta a tűzet. A tűzesethez elsőként a kecskeméti hivatásos és a lajosmizsei önkormányzati tűzoltók érkeztek ki, akik… 2 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók