ütem, média- és marketing centrumok (3 db) kialakítása, határon átnyúló területi relevanciával: Mátészalka (Bereg), Kisvárda (Szabolcs), Fehérgyarmat (Szatmár, beleértve Szatmár megyét is), a Szatmár Megyei Múzeum (Szatmárnémeti) főépületének a látogatók 21. századi szükségleteire alapozott, a célcsoport tagjai számára vonzó kiállítások helyszínét eredményező, általános külső és belső felújítása, kiállítástervezés, installációs elemek meghatározása, tartalmak előállítása. A projekt fejlesztési kezdeményezései nem kizárólag egyetlen speciális korosztályra fognak összpontosítani, sokkal inkább arra, hogy kifinomult turisztikai kínálattal, marketinggel és informatikai eszközökkel célozzák meg a régióba látogató turistákat és az itt lakókat. A projektet az Európai Unió támogatja az Európai Regionális Fejlesztés Alap által, Románia és Magyarország társfinanszírozásával. "Jelen Sajtóközlemény tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. "
Ha jóslatokba kell bocsátkozni Szatmár megye kapcsán, nagy valószínűséggel a magyarság aránya marad egyharmad az összlakossághoz viszonyítva. Szatmár megyében a magyar nemzetiségűek aránya 34, 4 százalék volt 2011-ben. Szatmár azon megyék közé tartozik, ahol a magyarság aránya 1992 óta lényegében változatlan: ekkor 35 százalék volt, 2002-ben pedig 35, 2 százalék. Habár a magyarok aránya alig változott 1992 és 2011 között, a létszámuk folyamatosan csökkent. 1992-ben 140 ezer fő vallotta magát magyarnak, 2002-ben már csak 129 ezer, míg 2011-ben ennél is jóval kevesebben, 118 ezer fő. A megye 229 településéből 102-ben a magyarok aránya magasabb volt, mint 20 százalék 1992-ben. 2002-ben 105-ön érte el a magyarok aránya a 20 százalékot, míg 2011-ben 104 településen. A népszámlálás egyébként a Szatmár megyei német lakosságról is új képet ad majd. 2011-ben Szatmár megyében volt a legmagasabb a német nemzetiségűek aránya az erdélyi megyék között, igaz, ez is alig 1, 5 százalékot, 5000 főt takar.
Történelem Megelőzően Első Világháború, a megye területe tartozott Ausztria-Magyarország és többnyire a Szatmár vármegye a Magyar Királyság. Szatmár megye területét Magyarországtól, mint utódállamtól, Ausztria-Magyarország utódállamaként 1920-ban Románia átszállította a Trianoni békeszerződés. 1938-ban Carol király II kihirdetett egy új Alkotmány, majd ezt követően megváltoztatta a román terület adminisztratív felosztását. 10. ținuturi (hozzávetőleges fordítás: "földek") jöttek létre (a megyék összevonásával), amelyek által irányítandó rezidenți regali (hozzávetőleges fordítás: "Királyi lakosok") - közvetlenül a király nevezi ki - a prefektusok. Szatmár megye része lett Ținutul Crișuri. 1940-ben a megyét a többi országgal visszahelyezték Magyarországra Észak-Erdély alatt Második bécsi díj. 1944-től a szovjet segítséggel rendelkező román erők visszafoglalták az átengedett területet, és újra beilleszkedtek Romániába. A trianoni szerződés alapján a megye feletti román joghatóságot a Párizsi békeszerződések, 1947.
A Magyar Névarchívum a Magyar Digitális Helynévtár honlapjával együtt a Magyar Nemzeti Helynévtár részeként működik. Ezen a honlapon az érdeklődők a helyneveket az eredeti forrásuknak megfelelő szövegek formájában érhetik el, de megtalálhatják táblázatos formájú adatbázisokban is. A Forrásanyagok menüpont alatt a Magyar Nemzeti Helynévtárba bekerült forrásanyagok találhatók meg szövegfájlként. A helynévtárba egyelőre csak nyomtatásban megjelent névgyűjtemények helyneveit vettük fel. Az itt közzétett anyagok különböző módon jöttek létre: vannak közöttük a szerzők, közzétevők által közvetlenül digitális formában átadott fájlok, vannak a nyomtatott forma szkenelése, karakterfelismertetése és manuális korrigálása útján előállított anyagok, és találhatók közöttük a publikált névgyűjtemények begépelésével létrehozott fájlok is. A honlapon való közzététel településenként történik, a települések megyék alá vannak besorolva, annak a közigazgatási állapotnak megfelelően, ahogyan az a gyűjtemények keletkezési idejében, döntően az 1960-as–1980-as években fennállt, s amely rend szerint a helynévanyagokat a megjelent megyei, illetve járási kötetek tartalmazzák.
Karácsonyi dekoráció a fa A fán nád nagyon népszerű. A gyertyák, ágak, moha és karácsonyi díszek (csokrok, szárított virágok és figurák) kompozícióit egy fatörzsből készült kerek szeletre helyezzük. A látható kéregfoltok otthonos, természetes légkört vezetnek be, amelynek köszönhetően az egész fejdísz rusztikus karácsonyi díszként jelenik meg. Karácsonyi dekoráció a kéreg A karácsonyi fejdísznek nem kell kereknek lennie. Karacsonyi diszek keszitese. Sokkal jobb megoldás egy hosszúkás kompozíció, amely megfelel a téglalap alakú asztaloknak. Ilyen díszítés például a kéreg karácsonyi dísze. A gyártáshoz kéregfoltokat (általában nyírfát) használnak, amelyekhez dekoratív teák, szárított virágok és zöld tűlevelű ágak kapcsolódnak. Nád a nappali asztalhoz egy tálban Az ünnepi fejdísznek nem kell jelentenie az ágak és a kúpok nagyobb összetételét. Egy fényes tál vagy dekorációs tányér, amelyre gondatlanul helyezünk gyertyákat, és gondatlanul rendezünk kisebb dekorációkat, például baubles-t, angyalfigurákat vagy miniatűr karácsonyfákat, elegendő dekoráció lesz karácsonyra.
Az ily módon díszített asztaldísz érdekes dekoráció lesz az asztal számára, különösen a kisebb, ahol nagyobb kompozíció elhelyezése lehetetlen. Gallyakból készült karácsonyi fejdísz Az ágakból készült zöld karácsonyi fejdísz univerzális dísze a szenteste asztalnak. Készítéséhez felhasználhatunk természetes tűlevelű gallyakat vagy mesterségeseket. Ez utóbbi előnye a tartósság, egy év alatt újra felhasználhatunk egy ilyen fejdíszt. A természetes gallyak összetétele a legszebbnek tűnik, de szezonális dekoráció, mert néhány nap múlva az ágak tűket veszítenek. A zöld fejdíszt leggyakrabban dekoratív kúpokkal, szárított narancsszeletekkel készítik, és ragyog is - lehetőleg piros. Karácsonyi dekoráció egy bankban A karácsonyi fejdísznek nem feltétlenül kell koszorúnak kinéznie. Ha van szabad edényünk, használjuk ünnepi kompozícióhoz. Karácsonyi asztaldíszek - 11 ötlet kézzel készített karácsonyi díszekhez. Elég egy nagyobb gyertyát a földbe szúrni és díszekkel díszíteni: fenyőtobozok, kisebb díszek, szalagok, szárított levelek és virágok. Az arany színű műalma, a héjban lévő valódi dió vagy a fahéjrúd is belefér az ünnepi hangulatba - és érdemes a fejdísz mellé tenni.
Karácsonyi dekoráció az ajtón A kerek karácsonyi asztaldíszek gyakran díszítik a külső ajtókat. Ha kompozíciókat akarunk létrehozni az ajtóhoz, meg kell győződnünk arról, hogy gondosan készül-e, lehetőleg tartós anyagokból. Ne feledje, hogy az összes elem - kúpok, csokrok, művirágok, íjak - szilárdan voltak a koszorúhoz rögzítve. Horoggal vagy más tartóval rögzítjük a karácsonyi díszet az ajtóra. Karácsonyi dekoráció egy kosárban Bár a kosárban lévő karácsonyi dekorációt a húsvéthoz társítjuk, fonott alapot sikeresen felhasználhatunk karácsonyi kompozíció készítéséhez. Tegye bele a karácsonyi kosárba vattával díszített fenyő- vagy lucfenyőgombokat, amelyek utánozzák majd a havat, az apró díszeket és a fenyőtobozokat. Karácsonyi díszek készítése házilag. Az egész kosarat össze kell kötni egy nagy szalaggal, karácsonyi mintákkal. A szövött kosár a fonott természetes színben hagyható, vagy bármilyen színre újrafesthető. Az arany, ezüst vagy fehér színű kosár tökéletesen illeszkedik a karácsonyi dekorációhoz és a decemberi ünnepek esztétikájához.