A most nyíló kiállítás alapjául a Szépművészeti Múzeum gazdag flamand anyaga – a festmények mellett számos grafikai alkotás – szolgál. L egjelentősebb együttműködő partnerünk a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény, amely tizennyolc kiemelkedő remekművel járul hozzá a tárlathoz. Ezek között szerepel Rubens nagyszabású Decius Mus- sorozatának egyik darabja (A jóslat kinyilatkoztatása), amely mellett a festmény alapján arany- és ezüstszálakkal szőtt különleges kárpitot (Madrid, Palacio Real) is kiállítja a múzeum: a két alkotásnak ez az első közös bemutatója. A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.
Ez a szakasz a főhercegi pár, Habsburg Albert és Izabella uralkodásának idejéről ad képet, amikor az ellenreformáció diadala és a katolikus hitélet virágzása egyúttal a műpártolás új korszakát is jelentette. A harmadik rész a flamand festők sokrétű itáliai kapcsolatait mutatja be. azt, hogy milyen fontos szerepet játszottak mind Rubens, mind Van Dyck pályafutásában az Itáliában töltött évek: miként hatottak rájuk az ókori, a reneszánsz, illetve a kortárs mesterek alkotásai. Peter Paul Rubens – ifj. Jan Brueghel: A három Grácia/The Three Graces, 1620−1624 között, Olaj, fa/ oil on wood, 119 × 99 cm, ©Bécs, Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste Ezt követően a történeti tárgyú, azaz bibliai és mitológiai témájú művek kerülnek bemutatásra. Az ellenreformáció szellemiségét két szekcióban, egyrészt a magánáhítatra készült és a szentek kultuszát népszerűsítő alkotásokkal, másrészt nagy méretű oltárképekkel idézi meg a tárlat. Igazi kuriózuma a kiállításnak az úgynevezett Arany Decius- kárpitsorozat darabja és a hozzá kartonként szolgáló festmény együttes bemutatása: ebben a szekcióban a látogatók megismerhetik a Rubens által megújított kárpitművészetet és magát az alkotás folyamatát is, az olajvázlattól a kárpit leszövéséig.
2020. február 15-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészet remekműveit bemutató kiállítás. A 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók. A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.
A kiállítás kurátora Tátrai Júlia művészettörténész, a Régi Képtár vezetője. Szépművészeti Múzeum 2019. október 30. – 2020. február 16. A kiállítás főtámogatója a Gránit Bank. A kiállítás kiemelt támogatója az MVM. A tárlat együttműködő partnerei a Volkswagen, a Sofitel és a KLM Holland Királyi Légitársaság. A tárlat megvalósítását a Flamand Kormány is támogatta.
Gazdag anyag mutatja be a reformáció és ellenreformáció kulturális hatását és a kor jellegzetes műfajait, csendéleteket, táj- és állatképeket is. Tátrai Júlia kiemelte: a portrészekcióban a Van Dyck által festett bravúros képmások egész sorával találkozhat a látogató, majd az uralkodók és gazdag polgárok világa után a zsánerképeken keresztül a korabeli mindennapok örömeibe és nehézségeibe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők a 2020. február 16-ig látogatható kiállításban. MTI Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI
A 16-17. századi Dél-Németalföld képzőművészetét vizsgálja európai rangú kiállítás a Szépművészetiben Fotó: MTI/Mónus Márton Az anyagban egy kortárs reflexió is helyett kapott: Kicsiny Balázs készített helyspecifikus, a tárlathoz szervesen illeszkedő műalkotást. A kiállítás anyagának biztosítási összértéke 345 millió euró. Tátrai Júlia kurátor hangsúlyozta: Rubensről ugyan felületes ismerőinek általában testes nők portréi jutnak eszébe, a flamand mester és kortársainak művészete ennél azonban jóval sokszínűbb. Az érdeklődők megismerhetik a 17. század eleji Flandria jelentős uralkodóit és művészegyéniségeit, valamint a korabeli műgyűjtés, műpártolás világát is. Külön szekció vizsgálja a flamand művészek Itáliához fűződő szoros kapcsolatát, így nyomon követhető, hogy Rubens, Van Dyck és társaik miként illesztették szervesen saját művészetükbe az antik, reneszánsz és kortárs itáliai hatásokat. A tárlat 2020. február 16-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.
A látogatók egy kortárs művel is találkozhatnak a bemutatón: a múzeum Kicsiny Balázst, a nemzetközileg elismert magyar képzőművészt kérte fel, hogy készítsen egy helyspecifikus, a kiállításhoz szervesen illeszkedő műalkotást, amely kortárs szemszögből reflektál egy 17. századi témára.
Erdőket és fásított területeket a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett venni, hektáronként 636 ezer forintért. (3. ábra) 3. Termőföld | Kertspecialista. ábra: Művelési ágankénti átlagos árak régiós bontásban 2019-ben (Forrás: Takarék Termőföldindex) Megmozgatja a piacot az osztatlan közös tulajdon félszámolása A termőföldek árát igen sok mutató és kritérium képes befolyásolni. Ezek közé tartozik a föld minősége, a birtok mérete és fekvése, a föld iránti kereslet, a helyi adottságok, a fejlesztési tervek, az állami szabályozás jellemzői vagy a spekulációs tényezők. Az osztatlan közös tulajdon felszámolása a Takarék Csoport elemzői szerint várhatóan jelentős földforgalmat generál majd, és az egész mezőgazdaság szempontjából nagy jelentősége lesz, mivel a birtokrendezés potenciálisan a teljes mezőgazdasági terület 52 százalékát, a szántóterület 30 százalékát érintheti. Tipikusan kisbirtokokról van szó, amelyek egy nagyobb gazdaság részeként nyomatékosabban vehetik ki részüket a mezőgazdaság hatékonyságának és versenyképességének növeléséből.
Érdekesség, hogy az évekig legdrágábbnak vagy második legdrágábbnak számító Közép-Magyarország visszacsúszott a rangsor utolsó előtti helyére (1, 38 millió forint/hektár). Továbbra is messze Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb az eladási ár, nem érte el az 1 millió forintot (954 ezer Ft) hektáronként. (2. ábra) 2. ábra: A szántóföldek árai 2018-ban és 2019-ben Magyarország régióiban (Forrás: Takarék Termőföldindex) Megyei szinten – hasonlóan az elmúlt évekhez – tavaly is Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni a legtöbbet a szántók hektárjáért, több mint 2, 6 millió forintot. Termőföld árak 2018 toyota. A második legdrágábbnak Békés számított, ahol szintén átlépte a 2 millió forintot a fajlagosan fizetendő ár, míg a harmadiknak Tolna bizonyult, 1, 96 millió forinttal. A legolcsóbb megye esetében a legdrágábbhoz hasonlóan nem történt változás, továbbra is Nógrádban értek a legkevesebbet a szántóterületek, ahol 810 ezer forint volt a fajlagos hektáronkénti ár. A második legolcsóbbnak Heves bizonyult, 975 ezer Ft/hektáros árával, míg a harmadik Borsod-Abaúj-Zemplén lett 998 ezerrel.
Míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4, 7 ezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2019-ben. A másik véglet Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyék, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Kevesebb szántó cserélt gazdát Az eladott termőföldterület hat megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 39 százalékkal Vas megyében. Zala megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 40 százalékos volt a visszaesés. A termőföld-árak az égig emelkedtek – Magyar Gazdák Portálja. Az országos forgalom 74 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 13 százalékkal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 31, 1 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2019-ben. Ezt is meghaladó (egyenként 14-20 százalék közötti) az erdő-fásított, a szőlő- és gyepterületeknél mérhető visszaesés, míg a kert- gyümölcsös művelési ág forgalma 6 százalékkal csökkent. Tíz éves távlatban még látványosabb a változás A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát.
2021. 06. 15. Nincs változás: tovább drágul a termőföld Tavaly 10%-kal kevesebb tranzakció keretében 8%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2019-ben. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen. 2021. 29. 1, 7 millió forintra drágult a termőföld hektárja A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1, 727 millió forint volt, ami 7, 3 százalékos drágulást jelentett az előző évhez képest (amikor egy hektárért 1, 602 millió forintot kellett adni a vásárlónak) az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint – közölte Sáhó Ákos ügyvezető a cég online sajtótájékoztatóján március közepén. Partnereink hírei > X 2020. Nyolc év alatt két és félszeresére drágult a termőföld - mfor.hu. 03. Takarék Termőföldindex: megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon, az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből, aminek összegzését lapunk is megkapta.