r/hungary • u/cptawesome_13 May 02 '22 Szasztok! Vesszőparipám, hogy ne csöpögjön a lakásomból a klíma kondenzvize az utcára, mert rendkívül gusztustalan mikor sétálás közben a fejemre érkeznek valaki más klímájából a cseppek. Ugyanakkor, ti tudtok annál jobb megoldást, minthogy vödörbe gyűjtsem és onnan öntsem ki ha megtelik? Sajnos csatornába elvezetés nem opció. 7 Upvotes u/morinehtar89 Nem csak a vesszőparipád, hanem háztól/településtől függően tilos is az utcára csöpögtetni. u/therearefourlightsss Esetleg készíthetsz a kivezető cső alá egy olyan méretű tálcát amire csöpöghet a kondenzvíz és onnan a relatív nagyobb felületről el is tud párologni hasonló ütemben? Persze ki kéne szàmolni ehez nyári átlaghőmérsékletben, X klímabeállítás mellett mekkora tálca kell, hogy praktikusan megoldható-e vagy túl nagy felületre lenne ehez szükség. u/Savings-Carob6970 May 03 '22 Én ezt a megoldást szinte kizártnak tartom. Klíma kondenzviz elvezetés . Vagy legalábbis nevetségesen nagy tálca kéne. Mi vödrözünk a klímánknál és brutális mennyiségű kondenzvíz keletkezik.
Ne kérdezd hogyan, még az előző tulaj csinálta. u/New-Abbreviations167 Panel? Ott csak az utca jöhet szóba kb Társas-családi ház? Vagy elvezetik a lefolyócsatornába, vagy udvarra, hogy olyan helyre csöpögjön, ahol nem gond Bent is el lehet vezetni pl wc lefolyóba vagy mosdóhoz az is megoldás, csak kicsit dolgozni kell vele, hogy szép is legyen. Új építés? Pangó víz kialakulása oldalfali légkondicionálókban. All of the above. u/Impossible-Rate4519 Meg kell cáfoljalak. Lejtést nyilván már nehezen adsz neki, de léteznek erre való szivattyúk, és mondjuk álmennyezetben, vagy csak szerelt dobozban elviszed mennyezetben az első szennyvíz strangig és bekötöd. Igen azért volt a végén a kb. Panelben nem szokás bent elvezetni a dolgokat mert már mindennek megvan a helye, plusz legtöbbször a legközelebbi lefolyó csatlakozáshoz vagy át vezetni a plafonon valahogy, vagy külön csatornát kiépíteni a kondenzvíznek, ami a legtöbb ügyfélnek nem tetszik. És akkor még a lejtést is meg kell oldani. Vagy legalábbis az én rövid, 4 hónapig tartó klímaszerelős tapasztalatom alatt nem találkoztam ilyennel.
A a tervezetten fűtésre használt klímák aljába nem teszi bele az elvezetésre használt csonkot, mert ezzel is csökkentjük a befagyás esélyeit. Ezeknek a klímák aljából kifolyó, és esetlegesen megfagyó olvadékvíz sikosságmentesítéséről a megrendelő köteles gondoskodni. A a kültéri egység javasolt helyének kiválasztásakor ezt a tájékoztatást megadja, a döntés meghozatala megrendelői feladat. Abban az esetben, ha a fűtési kondenzvíz mindenképpen elvezetendő, mert a kültéri egység helye optimálisan nem választható, úgy lehetőség van a kültéri egység alá, egy 2. Klíma előcsövezés - klíma előkészítés lakásfelújítás, építési munkák idején. fűtött csepptálcát és fűtött elvezető-csövet kiépíteni, ami saját 2 fokon bekapcsoló termosztáttal rendelkezik. Ennek a költsége pontos felmérést igényel, de az eddig felszereltek alapján 70 000 – 110 000 + Áfa körül érhető el. Fontos tudni, hogy a fűtés cső méterenként 100 W, csepptálcánként 250 W teljesítményt vesz fel, és ennek megfelelő módon terheli a villanyszámlát is.
A keleten elhelyezkedő Lutele-csúcs (2176 m) és a nyugati Moasa-csúcs (2034 m) között, légvonalban számolt szinte 50 km hosszúságban a főgerinc magassága egyetlen alkalommal csökken 2000 m alá, az 1923 m-es Zirna-nyeregben. A Kis-Galasescu és a Negoi-csúcs között a gerinc átlagmagassága 2450 m. Ugyanezen rész hegynyergeinek az átlagmagassága 2290 m, a legtöbbjük valamivel 2300 m fölött helyezkedik el. Jelentős a lavinaveszély a Fogarasi-havasokban. A legalacsonyabb nyereg ezen a részen az Árpás-nyereg (2170 m), míg a legnagyobb szintkülömbség egy nyereg és a szomszédos hegycsúcs között 222 m, az Orzanelei-nyereg (2305 m) és a Nagy-Vist csúcs között. A főgerinc keleti és nyugati végződései lényegesen alacsonyabbak a központi részeknél. A keleti oldal a Comisu-csúcstól (1883 m) két, már többnyire erdő borította ágra szakad. Az egyik kelet, észak-kelet irányú és a Vacarea-Mare (1721 m), Vacarea-Mica (1510 m), Tagla (1641 m), Fata Sfintu Ilie (1626 m), Fagetul csúcsokon túl a Poiana Marului nyeregben (770 m) és a Sinka-völgyében ér véget, amely elválasztja a Persányi-hegyektől.
Legmagasabb csúcsa (Moldoveanu 2544m) egyben Románia legmagasabbja is. Magassága miatt folyamatosan ki van téve az északnyugatról beáramló szeleknek és időjárási frontoknak. Sokszor előfordul hogy a főgerinc egyik oldalát köd borítja, míg másik oldala napsütésben ragyog. Fogarasi havasok időjárás szeged. Az északi oldal sziklás, zord világa ellentétben áll a déli oldal fűves alpesi legelőivel. Nyájukat legeltető pásztorokkal sem találkozunk az északi oldalon, viszont megszokott látvány a délin. A pásztorkutyák megszokták a turistákat, rájuk sem hederítve ballagnak az őrizendő jószágok után. Érdemes pár szóra megállni a pásztorokkal, érdekes történeteket mesélnek a nyájakra támadó farkasokról, és akár sajtot, túrót is beszerezhetünk tőlük. Fontosabb túraösvényeit egyre több külföldi túrázó keresi fel, sőt szerintem az utóbbi években már több a külföldi túrázó mint a hazai. Bárkinek ajánlom aki átlagos fizikai kondicióval rendelkezik, de aki hosszabb gerinctúrát szeretne annak a jó erőnléten kivül kitartásra is szüksége lesz.
Fogarasi-havasok A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok, és egyben Románia legnagyobb hegytömbje. 70 km-es hosszúságával és 40 km-es szélességével, hozzávetőlegesen 3000 négyzetkilométeres területével, számos 2400-2500 méter feletti csúcsával méltán vívta ki magának az Erdélyi Alpok címet. Nyugati határát az Olt völgye képezi, keleten a Királykő és a Persányi hegység határolja, északon a Fogarasi-medence terül el, míg délen a Cimpulung, Bradetu, Arefu és Jiblea medencék határolják. A Fogarasi-havasoktól délre, mondhatni ezzel párhúzamosan húzódik egy alacsonyabb, mély völgyek szabdalta második hegylánc, amelyet a Jezer-Papusa, a Ghitu, a Fruntii és a Cozia hegységek alkotnak. Fogarasi havasok időjárás szentes. A két hegyláncot a keleti oldalon a Dimbovita folyó felső szakasza, nyugaton pedig a Lovistea medence választja el. A Királykő és az Olt-szorosa (Vöröstorony-Ciineni) között több mint 70 km hosszúságban elterülő Fogarasi főgerinc központi részén a több tucat 2400-2500 m fölötti csúcs és az ezeket összekötő nyergek fűrészfogszerű láncolatban követik egymást.
Románia 14, 2500 m-es vagy ezt meghaladó csúcsa közül nyolcat a Fogarasi-havasokban találunk: Moldoveanu (2544 m), Negoiu (2535 m), Nagy-Vist (2527 m), Lespezi (2517 m), Vinatoarea lui Buteanu (2507 m), Hartopu (2506 m), Cornu Caltunului (2505 m) és Dara (2500 m). Vízrajzilag a hegység, a főgerinc irányából adódóan, két vízgyüjtő medencére osztódik: az Olt északon, észak-nyugaton és az Arges medencéje délen, dél-keleten. Az északi oldal folyóvizei rövidebbek és kissebb vízhozamúak, viszont Erdély, és egyben Románia legsűrűbb vízhálózatát képezik. Fogarasi havasok időjárás budapest. Érdekesség, hogy a Felek és a Riul Mare kivételével matematikai pontossággal északi irányba folynak, párhuzamosak és szinte azonos távolságra helyezkednek el egymástól. Habár hozamuk alapján inkább patakoknak lehetne nevezni, a Fogarasi-medencét lakó népesség büszkén folyóként emlegeti mindahányat (Vistea, Ucea, Árpás, Riul Mare, Felek stb). A déli irányba induló vízfolyások, a terep adottságaiból eredően hosszabbak és bővizübbek, mint északi társaik.
A hegység nyugati végén eredő patakok az Oltba, a többi az Arges folyóba ömlik (Valea Rea, Buda, Capra, Boia Mare). Az északi oldal legfontosabb tavai között említjük az Urlea, Vistisoara, Podragu, Podragel, Bilea, Doamnei és Avrig (Feleki) tavakat, míg a déli oldal legnagyobb tavai a Lacul Mioarelor, a Valea Rea nyugati tava, Scarisoara, Iezerul Podul Giurgiului, Capra és a Caltun. A legnagyobb kiterjedésű a 4, 65 ha-os Bilea-tó, a legmélyebb a Podragu-tó (15, 5 m), a legnagyobb magasságban a Lacul Mioarelor (Bárányok tava) fekszik, 2282 m-en. Felhők között (Fogarasi havasok) | DISZPolgár. A déli oldalon számos mesterséges tó található, melyek közül a legnagyobb a Vidra-tó, de számottevő kiterjedésű a Topolog, a Vilsan és a Lacul Baciului is. A hegység dél-keleti szélén, a Dimbovita folyó felső részén található az ugyancsak nagy kiterjedésű Besenyő-tó.