Nemcsak a jelentős műalkotás egyediségének születéséről kapunk szinte a nyomozások izgalmával vetekedő képet, hanem a művek hasonlóképpen rejtélyes utóéletéről is, továbbá arról a hozományról, amelyet egy-egy (korszakos) mű jelent az irodalom és a kultúra értelmezési gyakorlatában. Nero a véres költő - Kosztolányi Dezső - Könyv - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A Nero, a véres költő kritikai kiadása 2011-ben látott napvilágot, az 1264 lapos könyv Takács László munkája. A kritikai kiadás metódusa, ahogy a többi regény esetében is, a "genetikus textológia" – ez a módszer szinte maradéktalan rekonstrukciót tesz lehetővé azáltal, hogy párhuzamosan közli a fennmaradt kézirat betűhív átiratát, a regény betűhív szövegét, és feltünteti a szövegváltozatok eltéréseit. A szövegleletek közötti eligazodást az könnyíti meg, hogy a könyv jobb oldali lapján a főszöveg, a bal oldalin a kézirat található, tehát a kettő egyszerre, egyidejűleg olvasható, tanulmányozható. Takács László rendkívül aprólékos, fegyelmezett munkával minden elérhető dokumentumot elénk tár, amely a regény létrejöttéhez hozzájárult (szövegtöredékek, jegyzetlapok), és befogadásának, továbbá utóéletének kísérőeleme.
1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet. 1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám. 1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt. 1936. Könyv: Nero, a véres költő (Kosztolányi Dezső). november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Történelmi regény, lélektani dráma és politikai görbe-tükör. Nero, a 17 éves ifjú császár nagynak kívánja látni Rómát, de néhány év múltán már csak a saját nagyságát hajszolja, mint költő, színész és versenykocsis. Anyját, Agrippinát - aki megmérgezte Claudiust, hogy Nero császár lehessen - megöleti. Poppea, aki fiatal felesége, Octavia ellen hangolja, eléri célját: császárné lesz, de ő sem sokáig élvezheti győzelmét. Nero, a véres költő – DigiPhil. Tudós, de megalkuvó nevelője, Seneca elborzad, látva, mivé lett útmutatása Nero beteg lelkében. És a császár körül egyre nagyobb a talpnyalók, a haszonlesők és a kivételezettek serege, akikre Neronak nagy szüksége van, mert rossz költő és rossz politikus. Molnár Piroska nagyszerű előadása élővé varázsolja a történelmet.
Értékelés: 5 szavazatból A Kosztolányi Dezső regényén alapuló három részes történet kezdetén a hatalom birtoklására és Róma irányítására vágyó Agrippina császárné megmérgezi a gyengélkedő Claudius császárt, trónra pedig saját fiát, Nérót állítja. A politikára nem, annál inkább művészi babérokra vágyó, bár erősen közepes költő és lantos Nérót gyermekkori tanítója, a filozófus Seneca is önbizalomra és alkotásra buzdítja, bár tisztában van neveltje hiányos képességeivel, aki azonban egyre nagyobb művésznek képzeli magát. A városban álruhásan járó császár két újonnan megismert költőt is maga mellé vesz, akik hatalomvágyból szintén dicsőítik tehetségét, kémként pedig lelkesen beszámolnak a pályatársak sikeréről és a fűzfapoéta uralkodó kigúnyolásáról. A császári mostohatestvér, Britannicus is kitűnő költő, aki sem szeretetét, sem megbecsülését, sem alkotói titkait nem kívánja Nérónak átadni, és ez az életébe kerül. Egyéb epizódok: Stáblista:
"Térjetek meg És szeressetek. Elnyel mindeneket a hőség És csak Istené a dicsőség. " – ez volt Gyóni Géza utolsó üzenete Szibériából, melyet a hadikórház falára írt fel egy szénkrétával, halála és születésnapja előtt tíz nappal. Gyóni halálhíre bekerült a magyarországi sajtóba, általános részvétet keltve. Juhász Gyula írta róla a legtalálóbb nekrológot: "A költő, aki 1914 nyarán a háború költőjének indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán, mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el…" Gyóni Géza 1914-ben kiadott könyve, jegyzeteivel és aláírásával (Fotó: Első Világháborús Albumok) A Csak egy éjszakára… című verse Watson Kirkconnell kanadai költő (1895–1977) tolmácsolásában 1934-ben elnyerte a Brit Királyi Irodalmi Társaság pályázatának nagydíját. Gyóni Géza 2017-ben Magyar Örökség díjban részesült. Forrás: Wikipédia, Első Világháborús Albumok (Berényi Kornélia/Felvidé)
Takács Béla Hat nap óta szól a nóta - YouTube
Ám de a fekete huncut fajta, Száz legény se fog ki rajta, Édes ölelése hajt a bajba, Megbolondít a csókos ajaka. Sép a szőke, szép a barna, Hajlik erre hajlik arra, Egytől-egyig mind, mind.
A nótaklub által szervezett Millenniumi énekversenyen 2000. szeptember 10-én a verseny egyik győzteseként OSZK –magyarnóta énekes – működési engedélyt nyertem. délnyugati felében általános volt a házilag készített fonal takácsmesterekkel való megszövetése. Ennek a gyakorlatnak a Ny-ról DK felé való terjedését Pozsony m. -től Temes m. -ig a takács-céhlevelek kiadásának alapján évszámokhoz kötötten nyomon lehet követni. A mesterség elhalása Az ipari termelés növekedésével csökkent a falun dolgozó takácsok munkalehetősége. Jól példázza ezt a legtipikusabb és legrégibb takácsokkal dolgoztató vidék, az északi Kisalföld egyik falujában, Zsigárdon (1910-ben 2626 lakos) a takácsok számának e századi apadása: 1914-ben 8, 1921-ben 5, 1929-ben 2, 1942-ben 1 takács dolgozott a községben, 1947-ben pedig már egy sem. Lásd még takácsszőttes Források K. Csilléry Klára: Az Árpád-kori veremház ülőgödre és a házbeli szövőszék kérdése (Népr. Ért., 1970). Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Takács Béla Nótaénekes. Főszerk. Ortutay Gyula.
Piros lett a paradicsom, nem sárga, Elhagyott a feleségem a Sára. Gyere Sára, súgok Neked valamit, Csak gombold ki a selyeminged elejit'. • Takács Béla • Szécsény • Nógrád •. Három hete, hogy a vízen halásztam, Könnyeimtől még a vizet se láttam. Jaj, jaj-jaj, jaj, jaj a szívem Istenem, Meghalok én, meg halok még megérem. Mit ér az én legénységem, csuhajja, Hogyha nincs szép feleségem, csuhajja. Azt mondják a paradicsom rossz ízű Pedig csak a héja volt a keserű [:Gyere babám mondok neked valamit, Gombold ki a selyem inged elejét Csávo, csávó roma csávó minek vagy Ha te folyton ilyen nagyon beteg vagy [:Mit ér a te legénységed csuhajja Hogyha nincs szép feleséged csuhajja