Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1890-es évek vége, Fővám tér. A Központi Vásárcsarnok, vagy Nagyvásárcsarnok, azaz a Nagycsarnok. Fővám tér – Wikipédia. A tervezője: Pecz Samu. A kockakő pedáns.
A tervek például számolnak a képen is látható lépcsős megoldás visszaépítésével a támfal helyett. (Fotó: A Csarnok 1930-ban. Fortepan/Négyesi Pál) A Központi Vásárcsarnok helyét már az 1880-as évek derekán kijelölték. A tervezésre Budapest nemzetközi tervpályázatot írt ki, melyet egy magyar mérnök, Pecz Samu nyert meg. Nevét, és az építés idejét ma aranyozott felirat örökíti meg a homlokzaton. Az épület átadása csúszott az eredeti tervekhez képest, amiben szerepet játszott az is, hogy a csarnok tetőszerkezete építés közben leégett, így a milleniumi év, 1896 helyett csak 1897 elején kezdhette meg működését. Ünnepélyes átadását 1897. Vasarcsarnok fővám tér . február 15-én tartották. Ezzel egy időben avatták fel hivatalosan a Rákóczi téri, a Hunyadi téri, a Klauzál téri és a Hold utcai csarnokokat is. 1937. (Fortepan/Gara Andor) A Központi Vásárcsarnok és a négy fiókcsarnokhoz pár évvel később csatlakozott a Batthyány téri csarnok is. Ezen felül természetesen megmaradtak a kerületi piacok is, melyek közül azóta több csarnoképületet kapott.
A XIX. században divatba jöttek Európában a vásárcsarnokok, ahol a vidéktől messzebb lakó nagyvárosiak egy helyen beszerezhetik a szükséges élelmiszereket. Az ötletgazda egyébként Napóleon császár volt. Az I. számú vásárcsarnok (Fotó: Both Balázs/) Budapesten a XIX. század utolsó harmadában kezdtek foglalkozni vásárcsarnokok építésével, amelyekkel a sok kis piacot váltották volna fel. Kammermayer Károly, a Közellátási Bizottság akkori elnöke, a későbbi polgármester hosszú tanulmányúton vizsgálta meg az európai csarnokokat, hogy leszűrje a tanulságokat. PIACOZZUNK: A Fővám téri Központi Vásárcsarnok (The Central Market Hall of Budapest) - DRKUKTART. A Fővám tér dísze (Fotó: Both Balázs/) A vásárcsarnokok helyét 1884-ben ki is jelölték, ekkor mondták ki, hogy a központi csarnok helye a Sóház téren (a mai Fővám téren) legyen. Természetesen, ahogy már lenni szokott, még évekig vitatkoztak a helyszínről, illetve arról, hogy magán- vagy fővárosi beruházásban épüljön-e ki a csarnokhálózat. A Sóház téri csarnok tekintetében a vita arról szólt, hogy jó helyen van-e itt, vagy másutt, a Közraktárak helyén, esetlegesen a Boráros téren épüljön fel a központi vásárcsarnok, míg a Sóház téren legyen más, például bíróság vagy városháza.
A helyszínről szóló több mint másfél évtizedes viták csak az 1890-es években zárultak le, amikor is amiatt tört ki kisebb botrány, mert elterjedt a pletyka, miszerint a tervezési és az építési megbízást előre odaadták az Eiffel-cégnek. Zsolnay-tető (Fotó: Both Balázs/) A nyilvános pályázat ezért csak 1892-ben jelent meg, amelyre összesen 9 pályamű érkezett be. Bár a közvélemény csak hazai tervezőknek kiírt pályázatot követelt, azt mégis nemzetköziként írták ki, így a pályázók között volt bolgár, cseh, francia és német tervező a magyar indulók mellett. A zsűri hosszas, többfordulós értékelésen választotta ki a nyertes tervet, amely Pecz Samu munkája volt. Az építkezés 1894. június 11-én indult, és 1897. Vásárcsarnok fővám ter rhône. február 1-jén nyitott meg az épület a vásárlók előtt. A csarnok kivételes adottságokkal rendelkezett, közel voltak a közraktárak, a gabonakereskedelemben kulcsszerepet játszó Elevátor, a Duna-parti teherpályaudvar, és maga a Duna rakpartja, amellyel egy áruszállító alagút kötötte össze az épületet.
Igazából nem néztem meg, hogy a klasszikus rakott zöldbab hogyan készül, de azért azt gondoltam, hogy nem én találtam fel ezzel a recepttel. Hetek óta ennék, valamilyen rakott, inkább tésztás, darált húsos ételt. De a tészta most annyira nem fér bele, így jött az ötlet, hogy legyen rakott zöldbab, mivel amúgy is volt egy adag a fagyasztómban, ami még otthon termett a kertben. Igazából majdnem olyan ízre mint egy lasagne, csak tészta helyett zöldbabbal. Hozzávalók 4 adaghoz: 1 fej vöröshagyma 500 g sovány pulyka darált hús 430 g sárga hüvelyű zöldbab 350 g cukormentes paradicsompüré 200 g 0, 1%-os natúr joghurt 100 g Tolle light trappista sajt rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, oreganó fokhagyma ( én fokhagyma granulátumot használtam most) só, bors kókuszolaj a sütéshez Elkészítés: Ha friss zöldbabot használok, akkor enyhén sós vízben megfőzöm. Nekem előfőzött házi volt, így csak kivettem a fagyasztóból, és hagytam, hogy kiengedjen. A hagymát megpucolom, és apró kockákra vágom. Kevés kókuszolajon, közepes lángon üvegesre pirítom.
Keddi menü. Mai napon valami finomat akartam enni. Próbáltam nem menni boltba a héten, így abból éltem, amit előzőleg vettem a hétvégén. Nagyon szeretem a zöldbabot. Annak idején ezt el nem tudtam volna képzelni. Az volt bennem, hogy a zöldbab olyan szálkás, fura valami, amiből ízetlen leveseket lehet készíteni. Biztos az iskola menzán elkészített levesek hagyták bennem ezt a nyomot. Aztán anyunak elég sok volt a kertben, és próbált keresni olyan recepteket, amik nem a hagyományos módon készítik el a zöldbabot, szalonnába tekert zöldbab, sülttojásos zöldbab, etc. És akkor elkezdtem megszeretni, már jöhetett a zöldbabfőzelék is. Mostanában már nem azt a sárga zöldbabot használom. Azta, hogy hangzik, sárga zöldbab... A zöld zöldbabot veszem. Ha tehetem akkor abból is a haricot verts néven futó, elég vékony és hosszúkás zöldbabot. Nem kell neki sok főzés vagy párolás, serc perc alatt roppanósra puhul. Viszont túlfőzve nem szeretem. Nos, a hűtőben ott lapult egy tábla zöldbab. Nem is emlékszem, mikor csináltam utoljára rakott zöldbabot.
Amikor már megpuhult a bab, csak akkor adjuk hozzá a ketchupot/paradicsomot, annyit, hogy éppen csak megszínezze kicsit. Rövid ideig pirítjuk így, azután levesszük a tűzről. A zöldbabbal párhuzamosan kifőzzük a rizst is. A rizs főzővizébe kevés sót teszünk. Miután megfőttek a hozzávalók, kikenünk vajjal egy közepes tepsit vagy hőálló tálat, és kimorzsázzuk. Először egy réteg babot simítunk bele, majd egy réteg rizst, és ezt ismételjük. A tejfölt elkeverjük a tojással, és kicsit fűszerezzük: só, bors, kis curry. Ezt a keveréket öntjük rá a rétegezett babra. A rakott zöldbab tetejét egyenletesen meghintjük a reszelt sajttal. Ezután (gázsütőben) kb. 35-40 percig, vagy a sajt pirulásáig sütjük. Sütés hőfoka: 180 °C Sütés módja: alul-felül sütés Sütés ideje: 35 perc Elkészítettem: 15 alkalommal Receptkönyvben: 290 Tegnapi nézettség: 38 7 napos nézettség: 181 Össznézettség: 65858 Feltöltés dátuma: 2010. július 24. Ajánló Tipp: Aki még dobni szeretne a zöldség-élményen, annak ajánlom, hogy tegyen néhány vékony szelet paradicsomot is a rakott ételre, mielőtt rálocsolná a tejfölös masszát.