A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "Amerikai háborús filmek" kategóriába tartozó lapok A következő 136 lap található a kategóriában, összesen 136 lapból. 0–9 12 katona 13 óra: Bengázi titkos katonái A 22-es csapdája (film) 300: A birodalom hajnala 1917 (film, 2019) 300 (film) A Acéllövedék Afganisztáni víg napjaim Afrika királynője Amerikai mesterlövész Az angol beteg (film) Apokalipszis most Appleseed Alpha Artúr király (film) B Becstelen brigantyk Bíbor és fekete Billy Lynn hosszú, félidei sétája (film) A bombák földjén Bombázók a seregnek Bőrnyakúak (film) Bőrnyakúak 3. – Ostrom C Casablanca (film) Cs Csábítás (film) Csillagközi invázió: Mars invázió D A dicsőség zászlaja The Divine Lady Doktor Zsivágó (tv-film, 2002) Doktor Zsivágó (film, 1965) A Dumbo hadművelet Dunkirk (film, 2017) E Egy nemzet születése (film, 1915) El Cid (film) Életünk legszebb évei Elfújta a szél (film) Ellenség a kapuknál Ellenséges terület (film, 2001) Az elrabolt expresszvonat Elsöprő túlerő Eltávozáson (film, 2008) F A fegyvertelen katona The Expendables – A feláldozhatók 2.
Tora! Tora! Tora! Amerikai háborús filmek magyarul eljes. (1970) A Pearl Harbor-i japán támadás alapműve mégis az amerikai-japán koprodukcióban készült film, aminek címe a közhiedelemmel ellentétben nem Tigris! -t takar, hanem a torpedótámadás rövidítése japánul. Az 1970-es produkció számos összeesküvés elméletre rácáfolva pontosan mutatta meg, milyen hihetetlenül profi módon készültek fel a japánok a támadásra, és amerikai részről milyen emberi mulasztások járultak hozzá ahhoz, hogy az egyértelmű figyelmeztetések elakadjanak a katonai struktúrában. A produkció a korához képest elképesztő technikai színvonalat képviselt, és ugyan az itt megjelenített repülőgépek és hadihajók "csak" átalakított korabeli járművek, a robbanások és kényszerleszállások valódiak. A film japán részét japán rendezők, Kinji Fukasaku és Toshio Masuda, az amerikai felét pedig Richard Fleischer (Koldus és királyfi) készítette, és az USA-ban eredetileg ellenségesen fogadták: nehezen hitték el, hogy ennyire ostobán hagyták magukat megtámadni. Kelly hősei (1970) Egy csapat amerikai katona egy váratlan információ hatására úgy dönt, a háborúnak úgyis mindjárt vége, nekik pedig jól jönne a civil élethez pár aranyrúd, és Kelly őrmester (a most is elképesztően hidegvérű és menő Clint Eastwood) vezetésével elindulnak a bank felé, a megfelelő részesedés reményében pedig egy páncélos osztag is velük tart, aminek nevéhez méltóan furi Csodabogár ( Donald Sutherland) a parancsnoka.
Például benzinnel locsolnak le, majd felrobbantanak egy rakás németet, akik között egy csomó nő is van. Mondjuk eleve súlyos bűntettekért elítélt katonákról van szó, akik azért vállalnak egy kiemelten veszélyes küldetést, hogy enyhítsék a büntetésüket, Robert Aldrich pedig mindent kihozott ebből a sztoriból: drámát, humort, megváltást és akciót! A leghosszabb nap (1962) Sokak szerint a második világháború végkifejlete a normandiai partraszállás sikerén múlt – szerintünk viszont a keleti front eseményein, ahol vagy tízszer annyi hadosztály harcolt, de ez most mindegy. Háborús filmek magyarul - YouTube. A partraszállás így is rengeteg kockázatot rejtő, gigászi feladat volt, amire a történelem során még nem volt példa. Cornelius Ryan szemtanúk beszámolóira támaszkodó dokumentumregénye szolgáltatta Ken Annakin filmjének alapját. A film alkotói, akik elképesztő mennyiségű nagy sztárral dolgoztak, a lehető legpontosabban, leghitelesebben szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Itt mind az angolok, az amerikaiak, a franciák és a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát, és a hatalmas költségvetésből dolgozó produkció elkészítése során elképesztő díszleteket építettek fel, és hűen ábrázolták a korabeli haditechnikát is, az egy felvétellel készült kikötői rohamot pedig ma is tanítják operatőröknek.
A Barackfa című dal lesz idén a nemzeti összetartozás dala. A szerzemény június negyedikére, a trianoni döntés évfordulójára készül, amely az Országgyűlés döntése értelmében harmadik éve nemzeti emléknap. A dal célja, hogy kifejezze a magyarság összetartozását. Gergely Éva és Bársony Bálint Barackfa című száma lett idén a Nemzeti Összetartozás dala. Gergely Éva: "Azt gondolom, hogy a barack fából és ebből az egész összetartozás dalából, összetartozás napjából azt az üzenetet kell átadnunk, hogy együtt tenni igen is sokkal jobb. " v A dal célja az, hogy június negyedikén, a trianoni döntés évfordulóján kifejezze a kárpát-medencei magyarság összetartozását. A dalban több olyan hazai énekes is szerepel, aki a határon túl született. A kottája és szövege hamarosan letölthető lesz a kormá oldalról. A videoklipet egy csaknem kétszáz fős gyerekkórus részvételével forgatták. A székelyföldi születésű Baricz Gergő szerint a nemzeti összertozás létezését ünnepli meg ez a dal is. "Az összes viszontagság ellenére ami érte ezt a nemzetet ez még mindig fenn tudott maradni és ezt az erényünket ünnepeljük. "
Szó sincs arról, hogy ellopták az Összetartozás dalát, a Barackfát - állítja Bolyki György zenész, producer, a Bolyki Brothers formáció egyik alapítója. Szerinte Bársony Bálinték nem a dalt, hanem egy koncepciót nyúltak le tőlük. "Öt éve dolgozunk azon, hogy éneklést visszavezessük a mindennapi élet tevékenységei közé. Kidolgozunk egy szisztémát, hogy az embereket hogyan lehetne a közös éneklés közösségépítő hatása alá vonni. Egy éve eljutottunk oda, hogy mozgalommá fejlsztjük. Ennek az egésznek csak egy eleme volt egy dal közös éneklése" - mondta Bolyki az Indexnek. Pár napja jelentették be, hogy az Összetartozás dalára a június 4-ei nemzeti emléknapon közös éneklést szerveznek. A dalt a szerzők Antal Timivel, Baricz Gergővel, Bencsik Tamarával, Csizmadia Annával, Kállay-Saunders Andrással, valamint az MR Énekkarral együtt vették fel. A klipet a nemzeti összetartozás napján sugározzák majd a közszolgálati médiumok csatornái, majd 18 órakor a Parlament kupolacsarnokában a Szentegyházi Gyermekkórus és a művészek, Szabadkán pedig a zuglói Szent István Király Zenekar kórusának előadásában csendül fel.
Ennek apropóján a Csík Zenekar egy nagyon megtisztelő felkérést kapott, amelynek eredményeként született meg legújabb dalunk, "Hazám, hazám" címmel. A dal és a hozzá készült videóklip is arról szól, hogy bár 1920 óta határok választják el egymástól a magyarságot Közép-Európában és a világban, mi mégis egyek vagyunk, s összetartozunk" – írja közösségi oldalán a Csík Zenekar. A videóklipben közismert arcok jelennek meg. A zenekar szintén a közösségi hálón köszönte meg az együttműködést Barcza Zsoltnak, Bartók Józsefnek, Bocskor Bíborkának, Csík Jánosnak, Dancs Annamarinak, Dér Heninek, Ferenczi Györgynek, Földes Eszternek, Kunos Tamásnak, Majorosi Mariannának, Makó Péternek, Mező Misinek, Miklósa Erikának, Molnár Ferenc "Caramelnek", Molnár Leventének, Novák Péternek, Nyerges Attilának, Pál István "Szalonnának", Serbán Attilának, Szabó Attilának, Szarka Tamásnak, Szvorák Katalinnak, Takács Nikolasnak és Tátrai Tibornak. Röpülj, lelkem, röpüld át hazámat! Szemhatártól-szemhatárig, s újra merre emléked, a halk selyempók vonja szálát, szállj a rónán túlra, s át hol állnak a bolond sorompók: és akármit ír a kard a rögre, lankád mellől el ne bocsásd bérced: ha hazád volt, az marad örökre; senkisem bíró, csak ahogy érzed!