Carl von Clausewitz Született 1780. június 1. Burg, Porosz Királyság Meghalt 1831. november 16. (51 évesen) Breslau, Porosz Királyság Sírhely Szász-Anhalt Állampolgársága porosz Szolgálati ideje 1792–1831 Rendfokozata vezérőrnagy tábornok Egysége Orosz–Német Légió III. hadtest Csatái Napóleoni háborúk Kitüntetései Gold Sword for Bravery Order of St. George, 4th class Halál oka kolera Házastársa Marie von Brühl A Wikimédia Commons tartalmaz Carl von Clausewitz témájú médiaállományokat. Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz ( Burg, 1780. Clausewitz a háborúról pdf document. június 1. – Breslau, 1831. ) porosz katona, hadtörténész, befolyásos katonai teoretikus. Legismertebb munkája a hadtudomány egyik alapművének számító többkötetes könyve, A háborúról [1] (Vom Kriege). Magyar nyelven három fordítás készült a műről, a legutolsó az 1961 -ben kiadott, Réczey Ferenc által készített fordítás. Élete és kora Származása Carl von Clausewitz a poroszországi Magdeburg melletti Burgban született 1780. június 1-jén egy szegény, de középosztálybeli családba.
Az Orosz Birodalom szolgálatában Clausewitz segített a Napóleon elleni szövetség létrehozásában (Tauragė in Litauen-i konvenció). Az 1813-as hadjáratban mint a Wallmodenféle hadtest táborkarának főnöke vett részt s a fegyverszünet alatt irta: Übersicht des Feldzugs von 1813 (Leipzig 1814) c. munkáját. 1815 -ben az Orosz–Német Légiót beolvasztották a porosz hadseregbe és Clausewitz visszatért a porosz katonai szolgálatba. Hamarosan Johann von Thielmann III. hadseregének vezérkarába került. Részt vett lignyi csatában, ami a waterlooi csatához vezetett, 1815-ben. Életének utolsó három évtizedében a berlini hadiiskola igazgatója volt. Clausewitz a háborúról pdf.fr. 1830 -ban nevezték ki a tüzérség főfelügyelőjévé és azután Gneisenau tábornagy táborkari főnökévé. Kolerában halt meg. Jelentősége [ szerkesztés] Számos hadtudományi művében elsőként összegezte a napóleoni háborúk tanulságait. Megállapította, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel, lerakva az újkori hadászat elméletének alapjait. Tanítása egy évszázadon át nagy hatással volt a hadtudomány fejlődésére és különösen a német hadtudományra.
Hazai Samu; Athenaeum, Bp., 1917 (hasonmásban: 2005) A háborúról, 1–2. ; ford., jegyz. Réczey Ferenc; Zrínyi, Bp., 1961–62 A háborúról; ford. Szabó Júlia; Zrínyi, Bp., 2013 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bokor József (szerk. ). Clausewitz, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X. A háborúról pdf letöltése - Carl Von Clausewitz - billforwhistbi. Hozzáférés ideje: 2022. június 7. Britannica Hungarica [1] [ halott link] Perjés Géza: Clausewitz; Magvető, Bp., 1983 Perjés Géza: Clausewitz és a háború praxeológiája; Zrínyi, Bp., 1988 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 61543895 LCCN: n80004390 ISNI: 0000 0001 2096 2379 GND: 11852111X LIBRIS: 226770 SUDOC: 026790599 NKCS: jn20010602617 BNF: cb11896966d BNE: XX1134180 KKT: 00436130 BIBSYS: 90069895
Származása vitatott. A felső- sziléziai család a harmincéves háború után vette fel a nemesi, von Clausewitz nevet. Nagyapja, Benedict Gottlob Clausewitz egy evangélikus lelkész volt a Hallei Egyetemen. Apja hadnagyi rangban szolgált a porosz hadseregben, Carl volt a negyedik, legfiatalabb fia. A háborúról [eKönyv: epub, mobi]. Tanulmányai Már 12 éves korában elhagyta a szülői házat és 1792 -ben beállt katonának őrvezetőként. Részt vett az 1793–94-es rajnai hadjáratban Franciaország ellen az első koalíciós háborúban Mainz ostrománál. Katonai tanulmányait a berlini hadiiskolán folytatta, ahonnan 1805 -ben hadnagyi rangban távozott. Felesége, Marie von Brühl A tauroggi konvenció, a porosz és orosz hadsereg megállapodása Katonai pályája A berlini Katonai Akadémia homlokzata A napóleoni háborúk idején 1806 – 1815 -ig a porosz hadseregben szolgált. A porosz katonai akadémiára került (Kriegsakademie). Itt tanított Immanuel Kant és elnyerte Gerhard von Scharnhorst tábornok (a jövendő katonai vezérkari főnökének) elismerését. A jénai hadjáratban szolgált, Ágost Ferdinánd porosz herceget adjutánsként látta el tanácsokkal.
Amikor 1806 -ban Napóleon megtámadta Poroszországot, a kisebbségben maradt szász–porosz sereg, amit Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg irányított, fogságba esett Prenzlaunál. (A herceg halálos sebet kapott a jéna-auerstedti csatában. ) Clausewitz 25 000 katonatársával együtt fogságba került, a porosz hadsereg felbomlott. 1807 – 1808 -ig tartózkodott fogolyként Franciaországban, hazatérése után részt vett a hadsereg és az állam reformjában. Ekkor nősült meg, feleségül vette az előkelő, prominens személynek számító Marie von Brühl grófnőt, ezzel bekerült a berlini irodalmi-intellektuális elitbe. Clausewitz a háborúról pdf complete. 1812 -ig mint őrnagy a táborban és Scharnhorst alatt a hadügyminisztériumban működött. Amikor Napóleon ráerőszakolta a szövetséget Poroszországra, elhagyta a porosz hadsereget és beállt az orosz hadseregbe. Részt vett orosz oldalon az 1812 – 1813 -as csatákban, mint sok hozzá hasonló Oroszországban élő porosz tiszt csatlakozott az Orosz–Német Légióhoz. Az Orosz Birodalom szolgálatában Clausewitz segített a Napóleon elleni szövetség létrehozásában (Tauragė in Litauen-i konvenció).
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető A nagy francia forradalom, majd a napóleoni háborúk a hadviselésben új korszak beköszöntét jelentették. Elengedhetetlenné vált új általános érvényű összefüggések megállapítása és rendszerbe foglalása. Ezt a korszak kétségtelenül legjelentősebb katonai teoretikusa Carl von Clausewitz oldotta meg leginkább időtállóan. A Zrínyi Kiadónál most megjelent legújabb magyar változat egy német nyelvű Clausewitz-könyv újrafordítása és lektorált szerkesztése, mely a katonai műveltség szélesítéséhez kíván hozzájárulni. Termékadatok Cím: A háborúról [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2016. június 20. ISBN: 9789633277249 Carl von Clausewitz művei
Az 52-es pótlóbusz A Nagysándor József utca felé nem érinti a Török Flóris utca, a János tér, a Kossuth Lajos utca és a Nagysándor József utca megállót; ideiglenesen a Határ út M felé az Ősz utca, a Jókai Mór utca/Határ út, a Mártírok útja/Határ út, a Nagykőrösi út/Határ út, a Mészáros Lőrinc utca és a Határ út M megállóban áll meg. A Mester utca/Ferenc körút felé nem érinti a Nagysándor József utca, a Szent Imre herceg utca, a Vécsey utca, a Szabótelep, a Kossuth Lajos utca, a Thököly utca és a Jókai Mór utca/Határ út megállót; ideiglenesen a Határ út M, a Mészáros Lőrinc utca, a Nagykőrösi út/Határ út, a Mártírok útja/Határ út és a 3-as villamos Jókai Mór utca/Határ út megállójában áll meg. Pesterzsébet, Pacsirtatelep felé 123-as autóbusz Határ út M végállomását megelőzően, a 123-as autóbusz Mészáros Lőrinc utca és Nagykőrösi út/Határ megállójában; a pótlóbusz Mártírok útja/Határ út, Jókai Mór utca/Határ út és Ősz utca kijelölt megállóhelyén; a 119-es autóbusz Török Flóris utca és János tér megállóhelyén; az 52-es villamos Kossuth Lajos utca, Nagysándor József utca, Vörösmarty utca, Pöltenberg utca, Klapka utca, Akácfa utca, Károly utca és Ábrahám Géza utca megállóhelyén; valamint Pesterzsébet, Pacsirtatelepnél a villamos végállomása mellett áll meg.
Rejtélyes lelet a régi 51-es villamos vonaláról - Kurtavlog Attilával - YouTube
Bizonyos fajta festékek kiszáradhatnak és maguktól meggyulladhatnak. Korábban a Paul Cézanne francia festő által festett Kártyajátékosok kelt el 2011-ben 250 és 300 millió dolláros értéken egy privát értékesítés keretein belül. [2]) A művész szintén 1895-ben készített a képről egy litográfiát. A litográfia másolataiból számos példány fennmaradt. A festményt számos nagystílű műkincstolvaj próbálta megszerezni az idők folyamán, több-kevesebb sikerrel. 1994-ben a Nemzeti Galériában őrzött példányok egyikét sikerült eltulajdonítania egy tolvajnak. Fájl:Budapesti 51-es villamos útvonala.svg – Wikipédia. Több hónap elteltével került csak elő ezen festmény. 2004-ben a Sikoly és a Madonna című kép két példányát is ellopták, melyek két évvel később kerültek csak elő. A mű eredeti német címén a Der Schrei der Natur, azaz a természet kiáltása vagy sikolya címet kapta szerzőjétől. A norvég skrik szót gyakran sikolyként fordítják, de a képet esetenként A Kiáltás címen is emlegetik. Munch naplójában leírta a kép megalkotásának körülményeit: "Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta.