A fejlesztési tartalék törvény szerinti elszámolásának feltételei A többször módosított társasági adóról és osztalékadóról szól 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao törvény) 7. § (1) bekezdés f) pontja értelemében év végén, a társasági adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentő jogcímeként lehet figyelembe venni az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, kimutatott összegét, azonban az nem haladhatja meg a tárgyévi adózás előtti eredmény 50%-át (2007-ig 25%-át), de maximum 500 millió forintot. Ha tehát az adózó az adóévben eredménytartalékból fejlesztési céllal, jövőbeni beruházásának megvalósításához tartalékot képez, és az erre fordított összeget az eredménytartalékból átvezeti a lekötött tartalékba, akkor a képzés évében ezzel az összeggel csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt. Fontos tehát, hogy az adóév utolsó napjára készített beszámolóban az összeg a lekötött tartalékban legyen kimutatva. A fejlesztési tartalék adóalap kedvezményként történő érvényesítése így két lépésben történhet: 1. az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni (számviteli elszámolása), 2. a számvitelben elszámolt lekötött tartalék összegével (de maximum a Tao törvényben foglalt mértékkel) csökkentheti az adózás előtti eredményt (társasági adóalap elszámolása).
Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót. Az adózók számára a kormányrendelet biztosítja annak lehetőségét, hogy döntésük alapján a fenti szabályt már a 2019-ben kezdődő adóévre (azaz visszamenőlegesen) is alkalmazzák. Abban az esetben, ha az adózó úgy dönt, hogy a kormányrendelet szerinti szabályt már a 2019. adóévre is alkalmazni kívánja, de 2020. május 1-jéig már benyújtotta a társasági adóbevallását, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig az adózás rendjéről szóló törvény szerint önellenőrzi. Tekintettel arra, hogy az adózó 2019. évi ("eredeti") számviteli beszámolója ez esetben nem tartalmazza a kormányrendelet alkalmazásával megállapított és lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalékot, a társasági adóbevallás (előzőek szerinti) önellenőrzésével egyidejűleg, a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
A fejlesztési tartalék nem "utófinanszírozási rendszerben" működik, így a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. Arra a korábbi, a beruházás elszámolásának adóévében/adóéveiben volt lehetősége tartalékot képeznie a vállalkozónak. Figyeljünk az értékcsökkenés elszámolására! A fejlesztési tartalék a képzésének adóévére vonatkozóan, lényegében egy előrehozott értékcsökkenés-elszámolást jelent, a felhasználásával megvalósított és üzembe helyezett beruházás bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírásként már nem vehető figyelembe, azzal az üzembe helyezéskor csökkenteni kell a társasági adóról szóló törvény szerinti számított nyilvántartási értéket, amely egyébként az üzembe helyezéskor azonos a bekerülési értékkel. Az eszköz bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg levonásával fennmaradó részre folytatható az üzembe helyezéstől az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás elszámolása.
Az adót és a késedelmi pótlékot az említett napot követő első társasági adóbevallásban kell bevallani. A fejlesztési tartalék a következők kivételével bármely beruházásra – új eszközre és használt eszközre egyaránt – felhasználható a beruházás elszámolásának adóévében. Nem használható fel a fejlesztési tartalék - a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszköz alapján elszámolt beruházásra, - a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámolt beruházásra, - az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például földterületre, telekre, olyan eszközre, amelynek nem csökken az értéke). Elszámolható azonban a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény beruházásra, bár ezek értéke jellemzően nő a használati idő alatt. Lényeges, hogy a több év alatt megvalósított beruházás aktiválásának adóévében, tehát csak az ezen adóévben elszámolt beruházási értékre használható fel a fejlesztési tartalék.
A szektor az idei évben jelentős változás előtt áll. Egy cember 1. -től hatályos kormány rendeletmódosítás előírja, hogy a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégek vagyoni biztosítéka 2 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. Folyamatosan olvad a munkaerő-kölcsönző cégek száma Magyarországon. A cégeknek 2017. február 28-ig kell az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többlet-összeget és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. Az igazolás elmulasztása esetén a kormányhivatal törli a vállalkozást a nyilvántartásból. A biztosíték arra szolgál, hogy a kölcsönzött munkaerő részére keletkező kártérítési igények ebből az összegből kerüljenek kifizetésre. Bár az összeg első látásra nem tűnik jelentősnek a szektor többségét alkotó mikro-vállalkozások egy része számára biztosan komoly nehézséget fog okozni az 5 millió forint előteremtése. Ennek alapján a cégek számának további csökkenése prognosztizálható a közeljövőben, amivel párhuzamosan a piacvezető vállalkozások további erősödése várható – zárja elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.
Kapcsolódó cikkek: A válság után megváltozik a foglalkoztatás szerkezete Tovább csökkent a magyar cégek száma tavaly Stagnál a vállalkozások bizalma Továbbra is zuhan a külföldi érdekeltségű cégek aránya Mérföldkőnél a munkaerő-kölcsönzés Lendületben a munkaerő-kölcsönzés 2014-ben 104 ezer fő foglalkoztatását biztosították a hazai kölcsönző cégek Stabilan 100 ezer fő felett a munkaerő kölcsönzés Komplett recepciót is kölcsönöznek Egyre népszerűbb a munkaerő-kölcsönzés