Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal... Tovább Szendi Gábor megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Szendi gábor pánik. Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? Szendi szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása. Vissza Tartalom I. Miért született meg ez a könyv?
Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Szendi gábor panik . Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? SZENDI szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása. Kapcsolódó könyvek Értékelések Statisztika 21. 7 átlagos pontszám i 0 példány értesítés alatt 0 prerukkolt példány 0 elérhető példány 0 eladó példány 0 folyamatban lévő rukk / happ Címkék Életmód, egészség 8718 Pszichológia 8285
Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? SZENDI szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása. Az étrendkiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást és az egészséges életmódot. Szendi Gábor: Pánik (Jaffa Kiadó, 2009) - antikvarium.hu. Az webáruházban közzétett információk és adatok tájékoztató jellegűek, a weboldal üzemeltetője mindent megtesz azok pontosságáért és teljeskörű voltáért, azonban azokért felelősséget nem vállal. Kérjük hogy amennyiben hibát talál az adatok között, azt jelezze felénk a következő címen: * A webáruházban található termékek üzletünk áruházi készletéből kerülnek kiszállításra. Előfordulhat, hogy a kiválasztott termék az üzletből elfogyott, ez esetben haladéktalanul gondoskodunk a rendelt termék nagykereskedelmi utánrendeléséről és a szállítás teljesítéséről.
Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? SZENDI szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.
Agyi átkapcsolás A sportról, kicsit másként Változtassuk meg az agyunk működését! A kognitív-viselkedésterápiák hatékonyságáról VII. Miként küzdjünk meg önerőből a pánikkal és agorafóbiával? Először is: mi pánik és mi nem az? Ismeretlen eredetű Környezeti Intolerancia Szívtünetek Mitrális proplapszus Lyme betegség Halántéklebeny epilepszia Neurológiai problémák Egyéb problémák A diagnózisokat hagyjuk meg a pszichiátereknek Milyen pánikban szenvedünk? Mit tegyünk akut pánikroham esetén? Ne küzdjünk a pánik ellen Nézzünk szembe a tünetekkel, ne meneküljünk Inkább csak lebegjünk a pánik hullámán Hagyjuk, hogy elmúljon Váljunk saját testünk tudósává! Kezdjünk el pániknaplót vezetni A pánik véd a szívhalállal szemben? Szendi Gábor: Pánik - Tények és tévhitek (Jaffa Kiadó, 2009) - antikvarium.hu. A szorongásroham nem okoz infarktust Kezdjünk el sportolni! Tanuljuk meg a helyes légzést Tanuljunk meg relaxálni Hogyan védekezzünk a menstruációs feszültségekkel szemben? Kezdjük meg önexpozíciós terápiánkat A valós helyzetek Az éjszakai pánikról A spontán pánikról
Trauma és spontán pánik? Az evolúciós megközelítés A spontán pánik evolúciós értelmezése 11 15 18 28 29 32 34 35 36 39 40 42 44 44 45 46 49 49 50 54 54 55 57 57 5.
Összefoglaló Tartalom Jó Barát: Mikszáth Kálmán: A BÁGYI CSODA Zanza Mikszáth elbeszélői stílusa – IRODALOMÓRA Mikszath kalman a bagyi csoda pdf A novella néprajzi gyökerei a palóc világ szigorú értékrendjébe nyúlnak vissza, ahol a közösség véleménye, ítélete az egyetlen mérce. A szereplõk archetipikusak: Vér Klára nemcsak hûtlen feleség, hanem a csábító boszorkány, akinek a veres haja a középkor hiedelemvilágába vezethetõ vissza, mint a gonosz jele. Kocsipál Gyuri szintén démoni erõvel rendelkezik: kapcsolatot tart ember és alvilág között ( a kocsi elégetése). A csoda értelmezése is archaikus látásmódot feltételez, hiszen Gélyi János a sötét erõkkel szövetkezve és Vér Klári veres hajától megszédülve viszi véghez tervét. Metonimikus vonásokat is találunk a mûben, mint például a realisztikus helyszín, a szereplõk bemutatása, az életképszerû ábrázolás és maga a történet. Romantikus a szerelmi szál bevezetése, a titok, a csoda, a vágy, a váratlan fordulat. Nyelvét, stílusát nem a szókincse, hanem az ezzel való bánásmód, a mondat- és szófûzés sokféle változata minõsíti.
Lírai hangoltságú, a szubjektumot sokféleképpen kifejezésre juttató epika a Mikszáth-novella. Mikszáth más novelláival ellentétben ez szigorú szerkesztésű, története egyenes vonalon, kitérők nélkül halad. A paraszti világ romlatlansága fejeződik ki a főszereplő személyében, akit a szigorú bírák hazaengednek egy kegyes hazugsággal (nem is volt bűnös a testvére). A Péri lányok szép hajáról a balladaköltészetben jól ismert "megesett lány" témáját dolgozza fel. Az odaadó testvéri szeretet fűzi a Bede Anna –novella témájához. A bágyi csoda és A gózoni Szűz Mária a természetfeletti világába vezet. Mikszáth novelláinak első mondataiban az olvasóhoz szólva többször megjegyzi, hogy a palóc nép babonás. A népi igazságérzet fogalmazódik meg a novellákban: a bűnösök megbűnhődnek bűneikért, de csakúgy, mint Arany balladáiban, a bűnösök nem elvetemült gonosztevők, hanem részvétet keltő áldozatok. Az ábrázolásmódot hol romantikusnak, hol realisztikusnak mondhatjuk. Az erkölcsi tisztaság, naivitás (Bede Anna, Péri Kata, Kovács Maris) szinte egyoldalú bemutatása romantikus-mitikus-balladás hősnőket állít elénk, a társadalomkritika azonban inkább a realizmus sajátja.
Elpirult a Pillérné szavára, mélyen a szemére húzta a kalapot, de mégsem olyan mélyen, hogy el ne láthasson alóla a sövényig, ahol a molnárné ruhákat terítget a karóra száradni. A napfény kiöltött nyelvecskéi végigtáncoltak a sövényen, s ahol megnyalják a nedves vásznat, fehérebbé válik. A Gélyi János szeme is arra vet sugarakat, s a Vér Klára arca pirosodik tőlük. Észreveszik... hogyne... az őrlő asszonyok az odanézést is, a visszanézést is. Szóba rakják... s amit nyelvük érint, nyomban feketébb lesz. De nini, mintha ők beszélték volna hirtelen össze azt a sötét felhőt, egyszerre elborítja nyugat felől az egész égboltot. No emberek, gózoniak, majornokiak, mozogni fog itt a garat estére. Kis uzsonna táján olyan záporeső kerekedett, hogy még a barázdák is patakká dagadtak. De 'iszen mégse bolond ember Kocsipál Gyuri, hogy elégette Szent Mihály lovát. Három nap, három éjjel járt a malom, megfogyott az őrölni való meg az őrlő. Harmadnap estefelé nem maradt más, csak Gélyi János tíz zsák búzája.
- Hallod-e, Vér Klári... Magunkban maradtunk. Jól tetted, amiért utolsónak hagytál... - Nem én hagytalak. Öregeké az elsőség a malomban - felelte Vér Klári sértődve, s hátat fordított Jánosnak. A köpcös, zömök legény eléje állott, s szép nagy szemei mámoros fényben égtek. - Ne menj be. Azt akarom mondani, négy napja vagyok itt már szekérrel, elfogyott a takarmányom, éhesek a lovaim. Adj egy köteg sarjút a padlásról. - Akár kettőt. - Én pedig már két éve vagyok szomjas egy csókodra - suttogá, s szemei bámészan tapadtak arra a liliomderékra, mely megtörni látszott ettől az egy szótól. - Adj egy csókot, Klára! - Egy felet se, Gélyi János. A te szeretőd voltam valaha, de csókot mégsem adtam. Most másnak a felesége vagyok. Fölszakadt a sóhajtás a Gélyi János melléből: - Verje meg hát az Isten azt a csillogó veres hajadat, mely a nyugalmamat megint elsöpörte. Befutott az asszony, még az ajtót is magára zárta. Nem is jött ki többet, csak az ablakról törülgette le egyszer belülről az őszi könnyezést.