június 21. 21:27 Honvéd: nincs megállapodás a Tornyi-ügyben Továbbra sem született megállapodás a Budapest Honvéd és egykori vezetőedzője, Tornyi Barnabás között, s ha a helyzet nem változik kedd délig, a kispesti klub nevezését nem fogadják el, azaz a következő idényben nem indulhat a labdarúgó-bajnokság élvonalában. június 20. 19:05 Kisteleki közvetít a Tornyi-ügyben Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Liga újonnan megválasztott elnöke első teendői egyikeként közvetítői szerepet vállalt fel a Budapest Honvéd és Tornyi Barnabás között, hogy elérje: a felek rendezzék nézeteltérésüket és ezáltal a fővárosi klub indulhasson az Arany Ászok Liga 2005/2006-os idényében. június 16. 20:11 Ajánlataink
Először mosolyogtunk, majd nem. Rendőrségi intézkedés lett belőle, amerikai módra, keményen, jegyzőkönyvvel, majd meghallgattak. Kértem a videó megnézését. A procedúra ekkor véget ért, »nem bűnös« lezárással. Már régen le kellett volna venni a honlapjukról, mert a rendőrségi intézkedés véget ért, nem találtak vétket. Itt vagyok, aki ismer, aki tudja, hogy mire vagyok képes, az megtalál, ha úgy gondolja, hogy van egy olyan feladat, amihez rám van szükség. Szekszárdon lett edző, több NB I. -es csapatnál megfordult Tornyi Barnabás áprilisban volt 64 éves. Edzői karrierjét Szekszárdon kezdte, egyéves bonyhádi kitérőtől eltekintve 1980-tól 1987-ig dolgozott a Szekszárdi Dózsa utánpótlásában. Az NB I. -ben dolgozott a Honvéd, a Vasas, a Tatabánya, a Győr, a Zalaegerszeg, a Dunaújváros, a Siófok és a Diósgyőr együttesénél is. Utóbbi volt az eddigi utolsó magyar csapata, a 2009–2010-es szezonban irányította a borsodiakat. Volt a magyar U21-es válogatott szövetségi edzője. Dolgozott edzőként az Egyesült Államokban, Kuvaitban és Katarban is.
Mindössze három hónapig tartott a Tatabányára március közepén szerződő Tornyi Barnabás és az élvonalbeli labdarúgó-csapat közös munkája. A szakember és Török József klubigazgatóval teljes egyetértésben pénteken egy közösen megfogalmazott közleményt juttatott el a távirati irodának, amelyben részletezték is ideiglenes(? ) szakításuk okait. Németh Ferenc Tornyi megbízatása eleve a szezon végéig szólt, de a közös folytatás lehetősége adott volt "Mindketten sajnáljuk, hogy egyelőre nem folytathatjuk a közös munkát. Egymást megismerve, harmonikus és kiegyensúlyozott munkával eredményesek tudtunk lenni. Ugyanakkor Török József nem tudott ígéretet tenni a játékoskeret megtartására, illetve megerősítésére, ami kiinduló helyzet lehetne az együttes eredményesebbé tételéhez. Megállapodtunk, hogy a bizonytalan helyzet miatt nem kötünk új szerződést és ideiglenesen elvállnak útjaink. " Tornyi megbízatása eleve a szezon végéig szólt, de a közös folytatás lehetősége adott volt. Hiszen a szakember egy 13. helyen található gárdát vett át Sisa Tibortól márciusban.
Hétfőn sem: a Bőcsről Diósgyőrbe érkezett szakember Telkiben volt edzőképzésen. Ez azonban semminek nem akadálya: "Együtt fogunk tudni dolgozni. Mert egyet akarunk. " Újabb kérdés: mit mondott az öltözőben a fiúknak? Hosszúra sikerült az első beszéd - avatott be Tornyi Barnabás -, felhívta a srácok figyelmét, hogy "nincs kecmec. Aki bújt, bújt, aki nem, nem. Nálam nem megengedettek az amatőr allűrök. Ne haragudjatok - mondta játékosainak -, de nincs köztetek sztár. Márpedig a csapatot bent kell tartani az első osztályban. Én nem tudom benntartani. Csak együtt tudjuk. " És igyekezett meggyőződését a labdarúgókba plántálni: megéri nemes célért küzdeni. Végezetül újfent a szurkolókhoz fűződő megfontolásairól mesélt. "Legszívesebben mondanám mindenkinek - fogjunk most össze, az utolsó pillanatig! De azt is: üssenek agyon minket, ha azt látják, hogy lazán vesszük, ha nem hajtunk! "
– Nem zavarja, hogy sokan azt mondják önre: mit szövegel egy olyan ember, aki elmenekült Magyarországról, most meg hazajön osztani az észt? – Én soha nem menekültem, sohasem futamodtam meg. Született harcos vagyok, sosem tudtak kizökkenteni az elképzelésemből, aki nálam nagyobb szívvel csinálja amit csinál, az jelentkezzen, mert szeretnék tanulni tőle. De most, hogy felhozta, nyugodtan leírhatja, hogy addig nem is lesz sokkal magasabb szinten a magyar labdarúgás, amíg ez az állandó áskálódás megy itthon, amíg az megy, hogy minden második évben csináljunk mást, amíg minden második évben csináljuk mással, ha én kapom a megyei igazgatói posztot, akkor kivagyok a profi csapat szakmai igazgatójára, ha szakmai igazgató vagyok, akkor kivagyok a megyei igazgatóra, mert betart nekem. Amíg profi csapatokba úgy lehet bekerülni, hogy ára van az edzőnek, vagy a tulajdonos azért hozza ide az edzőt, mert visszacsurgatnak neki, aljas ocsmányságok vannak, addig pofa be mindenkinek. – Ahogy hallgatom, az az érzésem, hogy a háta közepére kívánja a magyar focit.
Mi lenne, ha valaki felhívná, mondjuk a Diósgyőr tulajdonosa, hogy Barna, rád van szükség! – A Diósgyőr tulajdonosa nem fog felhívni, mert nekik most remek edzőjük van (Bódog Tamás – A szerk. ). De játsszunk el a gondolttal: ha lenne ilyen klubvezető, ha értelmes célokért lehetne dolgozni, akkor elgondolkodnék rajta, hogy hazajöjjek. De aki velem akar dolgozni, az nagyon gondolja meg, mert nem változtam, nem lettem puhább az elmúlt években. Ha azt mondja, hogy gyere, mert alkalmasnak talállak, akkor az azt jelenti, hogy hiszi, hogy én tudom a fejlődéshez vezető utat. Ha viszont a sikerhez vezető utat tudom, akkor nem fogom őt megkérdezni, és mást sem. És én tudni fogom azt is, hogy kik azok a szakemberek, akikkel együtt tudok dolgozni, akik támogatnak, akik segítenek, akikkel kiegészítjük egymást. Akkor nincs olyan, hogy beleszól a vezető. Kőkeményen elkezdek dolgozni, a magam elképzelései szerint és még azt is beleíratom a szerződésbe, hogy ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt én ígértem, huszonnégy óra alatt elhagyom a klubot és az országot is.
kötet 5 400 Ft 6 200 - Készlet erejéig MAGYAR TÖRTÉNELMI OKMÁNYTÁR A BRÜSSELI ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBÓL ÉS A BURGUNDI KÖNYVTÁRBÓL IV.
105 éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet egyik legragyogóbb képzeletű és tehetségű festője. Sajátos egyéni látásmódjával a magyar történelem legérzékletesebb képeit alkotta meg. Az akadémista festészetnek a vonzása olyan nagy volt a XIX. Ismeretlen magyar festő - híres magyar festő, grafikus. század második felben, hogy számos közép- és keleteurópai festő munkásságára is hatott, jóllehet művészetük eszmevilága, feladatvállalása homlokegyenest eltért a hivatalos festészet talmiságától. A magyar történelmi festők, elsősorban Székely Bertalan (1835-1910) és Madarász Viktor (1930-1917) – akiknek művészetében a romantika keveredett az akadémizmussal – sem tudták teljesen kivonni magukat az akadémizmus hatása alól, műveik hőfokát csökkentette a túlélt sablonok, formakonvenciók átvétele. Festészete a XIX. század második felének európai művészetéhez képest nem, de az akkori magyar viszonyokhoz képest nagyon is korszerűnek mondható. Ez a festészet kénytelen sokat feladni önmagából, festőiségéből, az irodalmi, színházi eszközök kedvéért, de az akkori magyar szemnek, a képpel, színnel, kompozícióval akkor barátkozó magyar közönségnek így volt festői és befogadható.
Skip to content Kertai Zalán festőművész az ezeréves magyar hadtörténelem és harcművészet, illetve a jelenkor magyar katonai hagyományőrzők látványvilágának kiemelkedő alkotója. Csodálatos alkotásait figyelve az ember önkéntelenül is beleéli magát a megfestett történelmi korszakba, benne találja magát a csatajelenetekben, annyira életszerűen ábrázolja Zalán a katona ősöket. Grafikáin, olajfestményein és akril képein az ősmagyar kultúra ábrázolásától az 1956-os forradalomig minden jelentősebb korszakkal foglalkozik, így honfoglaló eleink, a végvári korszak vitézei, kurucok, betyárok, huszárok, honvéd gyalogosok és tüzérek mind-mind feltűnnek harcjeleneteiben és portré festményein. A magyar hadtörténelem mellett a világtörténelem érdekesebb korszakaiból is merít, egyik kedvenc megjelenített eseménysorozata például az amerikai polgárháború. Leghíresebb magyar festők - Legjava - Érdekes dolgok a világon. A hadtörténelem megjelenítése mellett újabban virtuális korunk igényeinek megfelelően a fantasy világába is elkalandozik. Realisztikus festményei mindig mozgalmasak, a legendák és mondák világától kezdve egészen konkrét csatajelenetek precíz ábrázolásán keresztül jeleníti meg a történelmi hősöket, hadvezéreket, harcosokat és a csata eszközeit.
A festmény a szabadságharc bukása után a nemzeti gyász szimbólumává vált. Leghíresebb magyar festők: Szinyei Merse Pál (1845-1920) A 19. századi magyar festészet forradalmasító személye. A szabadban való festés haladó személyisége. A festő műveire jellemző az ideális kompozíció, a sajátos természetábrázolás valamint a merész színhasználat. Leghíresebb alkotása a Majális című olajfestménye, amit a magyar festészet egyik leghíresebb műve. A kép sikere a merész színhasználatnak és a mű hangulatának köszönhető. Leghíresebb magyar festők: Feszty Árpád (1856-1914) Kiváltképp vallási és történelmi témájú festményeket készített. Alkotásai a Magyar Nemzeti Galériában tekinthetők meg. A festő nevéhez fűződnek az Operaház és a Fővárosi Törvényszék faliképei. Leghíresebb festménye a Magyarok bejövetele (Feszty-körkép) című alkotása, ami a honfoglalást ábrázolja hatalmas körpanorámában. Az 1896-os milleniumi kiállításra készült művet többek közreműködésével festette, hiszen a II. világháborúban megsérült.