A fémek és a belőlük kovácsolt fegyverek és bronzeszközök pedig királysággá fejlesztették a korábbi korok egyszerű mezőgazdasági településeit a térségben. A régész mintegy ezer timnai rézbányát vizsgált meg, és olyan szerves anyagokat talált, amelyek lehetővé tették a szénizotópos kormeghatározást. Kiderült, hogy a rendkívül száraz éghajlaton megmaradt leletek – magok, élelem- és ruhamaradványok – a Bibliában Salamon uralkodásaként megjelölt korból származnak. Index - Tudomány - Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka. Sába királynőjével kereskedhetett Úgy tűnik, hogy az edomiták megolvasztották a rézércet, és ezzel fizették meg a Salamon területén történő áthaladás vámját. Ebben a korban, háromezer évvel ezelőtt a réz volt a legértékesebb ásványi anyag, a termelés volumene alapján ezeket a helyeket csakis egy fejlett, hierarchikus társadalom tudta működtetni. A szakértők szerint Salamon a mai Eilattól mintegy 30 kilométerre, északra lévő Timna bányáiból szerzett rezet, amelynek egy részét felhasználta, egy részét pedig aranyra és ezüstre cserélte.
Január 27. a holokauszt emléknapja, 75 éve ezen a napon szabadult fel az auschwitzi haláltábor. Ilyenkor elsősorban arra emlékezünk, hogy a náci Németország, ahol csak tehette, izolálta, majd deportálta a zsidó származású embereket, a háború során összesen hatmillió zsidó ember vesztette életét. A holokauszt borzalmai mellett arra is érdemes lehet emlékezni, hogy néhány európai ország, több európai nép remekül helytállt a vészterhes időkben. Tavaly ezen a napon mutattuk be Albánia esetét, amely az egyetlen európai ország volt, ahol a második világháború végén több zsidó élt, mint a háború kezdetekor, hiszen az albánok nem segítették a deportálásokat, sőt befogadtak menekülőket. Dániáról ugyanez nem mondható el: a 8 ezer dániai zsidó közül 1943 októbere után szinte senki nem maradt az országban, ám ennek az oka egy hősies akció volt. Zsidó király volt. A zsidók szervezett Svédországba menekítésében rengeteg bátor és jó szándékú dán vett részt. X. Keresztély kilovagolt Dániát 1940. április 9-én szállták meg a németek.
A többségnek sikerült az út, 7 ezren menekültek meg így. TERMÉSZETESEN VOLTAK ÁLDOZATOK IS, KÖRÜLBELÜL 500 EMBERT ELFOGTAK A NÉMETEK ÉS A DÁNIAI ZSIDÓSÁG ÖSSZESEN 50 ÁLDOZATA KÖZÜL TÖBBEN A VÍZBE FULLADTAK. Egy csónak, amely két családot szállított, kilyukadt, majd leszakadt az alja, mindenki a vízbe esett, és az októberi hideg időben és vízben két órát kapaszkodtak, amíg egy hajó ki nem mentette őket. Volt, aki túlélte a várakozást, de többen odavesztek. Egy másik bajba jutott család iránytű nélkül hánykolódott a tengeren, később kiderült, hogy valójában még alig távolodtak el a dán partoktól, amikor végre jött egy hajó. Ám ez a kapitány nem segített. Zsidó király voli parigi. Amikor a család azt látta, hogy már a német motorcsónakok közelednek, mindenki ivott az előre elkészített morfiumos konyakból, hogy élve ne kerüljenek német kézre. A történetet a dokumentumfilmben elmesélő hölgy, ahogy a családtagjai is, végül mégis megmenekült. A méreg nem hatott, a németek elfogták őket, de túlélték a koncentrációs tábort.
A térképen nem tüntettük fel azokat a kerékpárutakat, amelyek kerékpárút pályázati pénzből épültek, de a helyszínen erre semmi nem utal, nincsenek kitáblázva, nem kerékpárútként, hanem közútként vagy járdaként üzemelnek (pl. Maráza bekötő út, Dombai-tó – Pécsvárad – Zengővárkony szőlőhegyi út). A térképen nem tüntettük föl a Mecsekben kijelölt földutakon haladó erdei kerékpáros turistautakat sem, mert ezek a terepen űzött sport célú kerékpározást szolgálják. A megyehatáron kívül eső területen csak azokat a kerékpárutakat tüntettük föl, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a baranyai kerékpárutakhoz. Az "Országos Kerékpárút Törzshálózat elemei Baranyában" c. térképlapon a Magyarország Szerkezeti Tervlapján szereplő és az önkormányzattól kapott dokumentumokban leírt útvonalakat tüntettük föl, ezek többsége elméleti kerékpáros útvonal, jelenleg nem használható. Az adatok forrása: – A Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége kimutatása a kerékpárút engedélyezési tervekről – Magyarország Szerkezeti Tervlapja – VÁTI Nonprofit Kft – A Pécsi Túrakerékpáros Klub adatgyűjtése 1994-2012.
térképek összevetése Vizsgálandó helyszínek Ezen a térképen a 3. térképen bemutatott Országos Kerékpárúthálózati Terv javaslat megvalósításához szükséges vizsgálandó szakaszokat mutatjuk be, a színezett útvonalakon (ld. térkép jelmagyarázat! ) a kitáblázás feltételeit kell ellenőrizni, a kék körök pedig azokat a helyszíneket jelzik, ahol kerékpárforgalmi létesítmények építése szükséges. Ezekre a későbbiekben helyszíni ismereteken alapuló részletes javaslatokat kell készíteni. sz térkép – vizsgálandó helyszínek Pécs, 2012. december 20. Arató Csongor – Dr Novotny Iván Megjegyzések: A "Kerékpárutak Baranyában" c. térképlapon a megépült kerékpárutakat, gyalog- és kerékpárutakat, kerékpárforgalomra kijelölt és kitáblázott árvédelmi töltéseket, magánutakat valamint a kerékpáros információs táblákkal kerékpározásra kijelölt közutakat tüntettük föl. A térképen szereplő kerékpárutak főbb jellemzőit táblázatban mellékeljük. A térképen nem tüntettük fel azokat a kerékpárutakat, amelyek kerékpárút pályázati pénzből épültek, de a helyszínen erre semmi nem utal, nincsenek kitáblázva, nem kerékpárútként, hanem közútként vagy járdaként üzemelnek (pl.
A következő linkgyűjteményben használható kerékpáros útvonaltervezőket és online térképeket találsz. Kerékpárutak Budapesten Budapest kerékpárút térkép, jelölve a bringás parkolókat, megkülönböztetve a biciklisávokat, javasolt útvonalakat, bringa-gyalog utakat. 2009-ben készített másolat a Főváros gondozásában megjelent Kerékpárral Budapesten kiadványról. Folyamatosan frissített térkép a Fővárosi bicikliutakról. Google Maps alapú, nincs rajta jelmagyarázat, a kerékpár utak zölddel vannak jelölve rajta. Kerékpáros útvonaltervezők Budapesti kerékpáros útvonaltervező Országos kerékpáros útvonaltervező
2. térkép: Országos Kerékpárúthálózati Terv (letölthető pdf) A kerékpárutakat ábrázoló térkép és az OKT terv összevetésével látszik, hogy a jelenlegi Országos Kerékpárúthálózati Terv nem veszi figyelembe a meglévő kerékpárutakból adódó helyi adottságokat: 1. és 2. térképek összevetése (letölthető pdf) III. – Javaslat az OKT módosítására A fentiek alapján szükséges az Országos Kerékpárúthálózat Terv Baranyát érintő részének módosítása. Ebből a célból készült a most következő térképlap. Mindenekelőtt határozzuk meg, hogy mit értünk "kerékpárút" fogalma alatt! A "kerékpárút" kijelölt, kitáblázott és épített kerékpáros túraútvonalakat jelent a következők szerint: – a meglévő kisforgalmú mellékutakon kitáblázással (ennek az a feltétele, hogy az adott úton a gépjárműforgalom ne legyen zavaróan nagy) – kerékpárforgalmi létesítmény (kerékpárút, kerékpársáv.. stb. ) építése szükséges ott, ahol a közút a gépjárműforgalom nagysága miatt nem alkalmas a kitáblázásra Ez a térképlap a fentiek szerint kialakítandó útvonalakat tartalmazza, tehát egy "iránytervként" kezelendő: Letölthető pdf: 3. térkép: Baranya megye kerékpárút hálózatának javasolt kialakítása Az irányterv öt fő útvonalat és több mellékútvonalat tartalmaz.
Információk Térkép készítésének ideje: 2012 Adatok vonatkozási ideje: 2008-2013 Adat forrása: OTrT alapján saját szerkesztés (VÁTI) Területegység: Magyarország Területi részletezettség: ország Tématerület: Műszaki infrastruktúra Altéma: Közlekedés, elérhetőség Csatolmány Dátum Méret Az OTrT országos kerékpárút törzsháló 11/02/15 3:58 pm 755. 51 KB Az adatbázisban található térképek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével. A területfejlesztési miniszter megbízásából üzemelteti a Lechner Nonprofit Kft.
Budapest 18. kerületi térkép Kerékpáros térképek: Budapest, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület, A XVIII. kerületről Budapest XVIII. kerülete 1950-ben alakult és két fő részből, Pestszentlőrincből és Pestszentimréből. A kerület állandó lakosainak száma 95 257 fő (2001), népsűrűsége 2467 fő/km² (2001). A kerület főleg lakófunkciójú peremkerület, nagyrészt laza családiházas beépítéssel, több sűrűn beépített lakóteleppel és néhány ipari létesítménnyel. A kerület területén található a Liszt Ferenc repülőtér, a főváros nemzetközi repülőtere, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelzője és a Központi Légkörfizikai Intézet is. A XVIII. kerület legnagyobb kiterjedése észak-déli és kelet-nyugati irányban egyaránt 8–8 km, területe 38, 61 négyzetkilométer.