A fejlesztés első ütemében egy több mint 1800 négyzetméteres épületrésszel bővült az intézmény, helyet adva negyven új betegágynak, a képalkotó részlegnek, szakrendelőknek és rehabilitációs tornatermeknek. "Ma Magyarországon, aki infarktust kap, annak az első egy-két napos túlélési esélye olyan, mint Svájcban, egy, hat, vagy tizenkét hónap után viszont az egyik legrosszabb Európában" – mutatott rá a megdöbbentő statisztikai adatokra Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója az intézmény új szárnyának átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, az infarktus utáni napokban a legjobb gyógyszereket, eszközöket, szakembereket kapják meg hazánkban a betegek, akikkel ugyanakkor – a családjukat is bevonva – a rehabilitáció időszakában is folytatni kellene az együttműködést, hiszen meg kell tanítani nekik, hogyan lehet együtt élni a betegségükkel. A főigazgató felidézte, hogy 2012-ben, az egyházi kórházak közti feladatszétosztás során intézményükben a kardiovaszkuláris rehabilitáció kapott a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt, hogy választ adjanak az e területen tapasztalható rossz halálozási mutatókra.
A főigazgató hozzátette: azoknál, akik otthon élték át a koronavírus-fertőzést, a tünetek gyakran több héttel később jelentkeznek, főleg a mentális jellegűek, mint például a depresszió. Toldy-Schedel Emil szerint korábban a betegek 10-15 százalékánál észlelték a poszt-Covid szindrómát, ez ma már azonban 30 százalék körüli. Ennek részben az az oka, hogy a tünetek egy része később alakul ki, akár hónapokkal később, a másik pedig, hogy egyre több állapotról tudni biztosan, hogy az is a Covid-fertőzés következménye. A Szent Ferenc Kórház Covid-fertőzés utáni rehabilitációs lehetőségek nevű Facebook-oldalán az érintettek egy kérdőív alapján tájékozódhatnak, kell-e orvoshoz fordulniuk a tüneteik miatt. Falus András: A poszt-Covid szindróma ijesztő Erős az ellenérzés a kínai Sinopharm vakcinával szemben, amellyel a héten oltanak be több mint 200 ezer embert Magyarországon. Nincsenek például arra vonatkozó tömeges eredmények, hogy a 60 évesnél idősebbeknél mennyire hatásos, itthon mégis őket oltják vele.
Mennyire biztonságos ez így számukra? Hogyan viselkedjen az, akit már beoltottak? A főigazgató szerint ami a legtovább előfordul, az a poszttraumás stressz és az alvászavarok, vagyis leginkább a mentális és pszichés tünetek. Azonban – orvosi szempontból – a legnehezebb helyzetbe azok a betegek kerülnek, akiknek maradandó fibrotikus elváltozást okozott a Covid a tüdejében – mondta. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A miniszter az Egészséges Budapest Program mintaprojektjének nevezte a fejlesztést, ami mögött példaértékű összefogás áll: a Magyar Katolikus Egyház, a II. kerületi önkormányzat és az Európai Unió is támogatta a beruházást, aminek megvalósításához a kormány 2, 7 milliárd forinttal, a pénzügyi tárca pedig további 200 millió forinttal járult hozzá. Varga Mihály pénzügyminiszter, II. és III. kerületi országgyűlési képviselő szintén az összefogás erejéről beszélt a kórház bővítése kapcsán, valamint arról, hogy a nagyszabású fejlesztés az egész főváros lakossága számára jobb ellátást nyújt majd. Kitért rá, hogy az Egészséges Budapest Program keretében, új és megújított szakrendelőkkel, kórházakkal, valamint betegségmegelőzési kezdeményezések támogatásával "új egészségügyi kultúrát" kíván kialakítani a kormány. A program pénzügyi fedezete rendelkezésre áll, idén erre a célra 42 milliárd forintot fordítanak. Az Egészséges Budapest Program részeként négy centrumkórház jön létre, 24 társkórház és 32 szakrendelő újul meg – fűzte hozzá.
Ezzel elérkeztünk a nagy kérdéshez: ha Európa beváltja a figyelmeztetését, és a szankcióit kiterjeszti az orosz olajra, hogyan fog alakulni az olaj ára? Nos, a JPMorgan szerint semmi jóra nem lehet számítani. Mint Natasha Kaneva, a JPMorgan árupiaci stratégája írja, áttekintette a különböző forgatókönyveket arra az esetre, ha Európa kiterjesztené szankcióit az orosz olajra is, és arra figyelmeztet, hogy "az Európai Bizottság által hozott bármilyen azonnali embargóintézkedés súlyos hatással lesz a globális olajpiacra, és rövid távon teljesen felfelé irányuló árkockázatokkal jár". A bank három lehetőséget vizsgált meg, amelyet az EU az orosz olaj szankcionálására használhatna, a legagresszívebbtől, az Oroszországból származó import teljes embargójától kezdve a konzervatívabbig, az orosz olajimportra kivetett adókig vagy árkorlátokig. Egy hordó olaj. A szélsőséges árkiugrások elkerülése érdekében a piacnak minden forgatókönyv esetén időre van szüksége az alkalmazkodáshoz. A legszigorúbb szankció jobban fájna az európai fogyasztóknak, mint az oroszoknak A teljes és azonnali embargó rövid távon valószínűleg jobban sújtaná az európai fogyasztókat, mint az orosz termelőket.
A leleplezésre azt követően került sor, hogy a Reuters szerdai jelentése szerint a Biden-kormányzat a közelmúltban további ötmillió hordó nyersolajat engedett át a stratégiai tartalékból más országoknak. Kína a legutóbbi kiadásból körülbelül egymillió hordót kapott. A Sinopecnek már korábban is volt kapcsolata Bidenékkel. Hunter Biden 2013-ban társalapítója volt a BHR Partners magántőke-befektetési cégnek. Száz dollár fölé mehet egy hordó olaj ára az idén - Profik a neten. A BHR 2015-ben 1, 7 milliárd dolláros részesedést szerzett a Sinopec Marketingben. 2017-ben Biden kisebbségi részesedést szerzett a BHR-ben, 10%-os részesedést vásárolt egy Skaneateles nevű, kizárólag az ő tulajdonában lévő LLC-n keresztül. Elferdített valóság — Hogyan temette el az amerikai média a Biden család kínos ügyeit? A 2020-as választás előtt az amerikai média és a Big Tech eltemette a Biden család ügyleteiről szóló híreket, arra hivatkozva, hogy azok egy "orosz dezinformációs kampány részei". Csakhogy kiderült: a hírek igazak voltak. Hajdú Tímea publicisztikája. Tavaly Hunter Biden ügyvédje azt mondta a The New York Timesnak, hogy Hunter "már nem rendelkezik semmilyen érdekeltséggel, sem közvetlenül, sem közvetve, sem a BHR-ben, sem a Skaneatelesben".
Ezzel mintegy 600–1000 kilométeres – korábbi olajömlések miatt már eddig is sokat szenvedett – partszakaszon tenné tönkre az élővilágot, korallzátonyokat és mangrove mocsarakat pusztítana el; egyik napról a másikra mintegy 200 ezer halászt fosztana meg munkájától; veszélyeztetné a segélyszállítmányok partra juttatásában kulcsfontosságú Hodejda kikötőjének működését; a jemeni szárazföldön mintegy 8000 kutat mérgezne meg; és újabb lendületet adna a Jement sújtó brutális éhínségnek és járványoknak. A fegyverszünet jelentheti a reményt Az FSO Safer romlását megalapozó változó intenzitású hadiállapotot azonban idén áprilisban végre felváltotta a szaúdi emigrációban tengődő jemeni kormány és a húszi vezetés közti fegyverszünet, melyet – a korábbi próbálkozások ismeretében csodák csodájára – nagyjából sikerült is betartani, ráadásul júniusban a felek újabb két hónappal meg is hosszabbították. Az ENSZ a fegyverszünetet kihasználva igyekszik gyorsan orvosolni Jemen legsürgetőbb problémáit: újraindultak a szaúdi blokád miatt akadozó élelmiszer-szállítmányok, újraindult a frakciók által megszállt területek közti közlekedés és a nemzetközi repülőgép-forgalom.