Dobos C. József híres pesti cukrászmester volt ennek a Hungarikumnak a megalkotója a XIX. században. Akkoriban újként hatott, mind a forma mind az ízvilág, hiszen addig az emeletes, felcicomázott édességek voltak jellemzőek. Illetve akkoriban még nemigen használtak vajkrémet, leginkább főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek a torták. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az "elrontott" vajból alkotta meg híres művét. A r eceptet féltve őrizte visszavonulásáig, amikor is átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja. Ma már nagy örömünkre nekünk is van hozzá szerencsénk. Íme a híres eredeti dobos torta receptje: "1 db. 22 cm átmérőjű tortához kell 6 db piskótalap. Receptje: 6 tojássárgáját jól kikeverünk 3 lat (5 dkg) porcukorral, 6 db tojásfehérjét felverünk habnak, jó keményre, 3 lat (5 dkg) porcukorral, utána összekeverjük a kikevert sárgáját, 6 lat (10 dkg) liszttel és 2 lat (3 és fél dkg) olvasztott vajjal.
Főzött csokoládé krém Dobos piskótalapok között, pörkölt cukor tetővel. Eredeti recept szerint. 18, 12, 4 szeletes. 11. 350 Ft csokoládé Dobos Előző Pille torta Termékeink díszítése a képen láthatótól bizonyos mértékben eltérhet.
A lisztet fokozatosan adagoljuk, keverjük el a tojásos masszában. Ebből az adagból 6 darab vékony lapot sütünk. A tésztalapok 200 fokos sütőben 10-15 perc alatt aranybarnára sülnek. Krém: A vaníliarúd magját kaparjuk ki, és keverjük habosra vajjal. A tojásokat a porcukorral vízgőz felett simára keverjük addig, míg csípős nem lesz a keverék. Ez annyit jelent, hogy az ujjunk hegyét beletesszük a tojásba, ha már meleg, csípni fog. Folyamatosan kevergetve hűtsük ki a tojást. A csokit vízgőz felett felolvasztjuk. Végül ezt a hármast - vajkrém, tojás és csoki - összekeverjük. Töltés: Öt lappal fogunk dolgozni, egyet félreteszünk a roppanós tetőhöz. Helyezzünk egy lapot a tálcára, alaposan kenjük meg krémmel, rátesszük a következő dobos lapot, töltjük, ismételjük addig, míg el nem fogy az összes lap. A maradék krémmel az oldalát is megkenjük a tortának. Tető: A kockacukrokat kis lángon, állandó keverés mellett felolvasztjuk, addig keverjük, míg megkapja világosbarna színét. A mázat a kihagyott tortalap közepére öntjük, lehetőleg gyors, de óvatos mozdulatokkal elsimítjuk rajta, majd vajba mártott késsel bejelöljük a szeleteket.
Lothar Meyer a periódusos rendszer egyik úttörője A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. Julius Lothar Meyer német kémikus 1830. augusztus 19-én született Varelben. Mengyelejev periódusos rendszerének megjelenése után látott napvilágot hasonló táblázata, melyben az elemek fizikai tulajdonságát emelte ki. Mengyelejevtől függetlenül megállapította a periodicitás törvényét az elemek atomsúlyával és atomtérfogatával kapcsolatban. Akkor még nem ismert elemek létét is megjósolta Mengyelejev periódusos rendszere » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Julius Lothar Meyer 1864-ben jelent meg A kémia korszerű elmélete (Die modernen Theorien der Chemie), amelyben már megjelenik egy 28 elemből álló táblázat. Meyer csoportosításának alapja nem az atomtömeg, hanem a vegyérték volt. 1868-ban már egy 57 elemből álló rendszert készített, de azt csak az orosz tudós periódusos rendszerének megjelenése után tette közkincsé. " Már 1864-ben találtam olyan szabályszerűségeket, amelyek az addig különbözőnek tekintett kémiai elemcsaládokat ugyanabba a rendszerbe sorolták.
A golyós egér és az Apple Az egér azonban egyáltalán nem forradalmasította a számítógépek használatát akkoriban, Engelbart találmánya jobbára hidegen hagyott mindenkit. "Az SRI levédette az egeret, de egyáltalán nem volt tisztában annak értékével. Néhány évvel később kiderült, hogy az Apple valami 40 ezer dollárért jutott hozzá a licenchez" - mondta egy interjúban később a feltaláló. Az érdektelenséget mi sem jellemzi jobban, mint hogy az Engelbart által vezetett labor költségvetését folyamatosan csökkentették, a munkatársait máshová helyezték, lényegében lehetetlen helyzetbe hozták ők, és végül el is hagyta a vállalatot. A Periódusos Rendszer, A Periodusos Rendszer Története. Először a Xerox PARC-nál dolgozott, később a katonai repülőgépeket és fegyvereket gyártó McDonnel Douglasnél helyezkedett el, ahonnan 1986-ban ment nyugdíjba. Bill English, az első egér-prototípusokat megépítő mérnök azonban később tovább tökéletesítette a találmányt, az 1970-es évek elején ennek eredményeképp megszületett a fémkerekek helyett egy nagy golyót tartalmazó egér, amely már nem csak a jobbra-balra és előre-hátra mozgatást ismerte, hanem az átlókat is.
a króm, a bróm és a jód, vagy a lítium, a nátrium és a kálium). Kottaszerű táblázat 1869-ben a vegyészek már 63 elemet ismertek. Természetesen nemcsak a létük, hanem számos tulajdonságuk is ismert volt. A kutatók lassanként rájöttek, hogy bizonyos tulajdonságok a növekvő atomtömeg mentén szakaszosan (periodikusan) ismétlődnek. Használt autó kilométer lekérdezés Dr. Tüdős Ágnes Ház kiado Aquaponics rendszer Ez emberi ésszel felfoghatatlanul rövid idő, ezeknek az szupernehéz elemeknek azonban mégis elég hosszú ahhoz, hogy alig éljék meg ezt a "kort". Mi értelme van dollármilliókat ölni szupernehéz elemek feltalálásába, ha csak pillanatokig léteznek? Az újabb és újabb elemek feltalálására tett törekvések igen drágák, és a sikerek ellenére mégis haszontalannak tűnhetnek. Nem valószínű, hogy az életben is használható, minden eddiginél erősebb szerkezeti anyagot, vagy az ezüstnél is jobb elektromos vezetőt sikerül feltalálni. A szupernehéz elemek létrehozása azonban mégsem csak a kutatók költséges játéka.
Ez a szervezet volt a DARPA jogelődje, nevéhez köthető a ma ismert internet előfutáraként emlegetett ARPAnet megszületése is. Engelbart és csapata az SRI-nél számos modernnek számító, az ember és gép közti kommunikációt egyszerűbbé, kényelmesebbé tevő újdonságot dolgozott ki, az egéren kívül például a grafikus megjelenítést, a hypertextet, vagyis a szövegek linkelését, emellett a videokonferencia, illetve a mai grafikus felhasználói interfészek, az ablakozó operációs rendszerek alapjait is itt fektették le, még évtizedekkel azelőtt, hogy a személyi számítógépek megszülettek volna. Engelbart a számítógéphasználat jövőjéről kidolgozott elképzeléseit egy ma is olvasható dokumentumban publikálta, illetve egy több mint másfél órás előadáson demonstrálta, amely szerencsére fennmaradt és a mai napig megtekinthető. Ha valaki megnézi, tartsa észben: ekkor, az 1960-as években a számítástechnika csak a kiváltságosok számára volt hozzáférhető, kizárólag nagyvállalatok, egyetemek, kutatólaborok rendelkeztek számítógépekkel.