A NAV emlékeztet: a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, amelyet szintén a munkáltató von le. A 8 órás diákmunkáért is jár a minimálbér - Ennyi a kötelező órabér - alon.hu. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2019. január 31-ig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez. Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött - alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó - munkaszerződéshez, amely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi-, heti-, napi-, illetve órabérben vagy teljesítménybérben, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 138 000 forint - jelezte az adóhatóság.
Sok esetben az év első napján érvényes minimálbérhez kötik a jogszabályok egyes jogosultságok megállapításának, felülvizsgálatának alapját. A kormány a 21/2021 (I. Index - Belföld - LMP: Magyarországon gondoskodási válság van. ) rendeletben úgy rendelkezik, hogy ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának, vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes minimálbér, vagy garantált bérminimum, ott a februártól érvényes összegeket 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani, vagy felül kell vizsgálni.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2022. évi minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló 703/2021 (XII. 15. ) kormányrendelet. Eszerint 2022. január 1-jétől a minimálbér 200. 000 forint, a garantált bérminimum 260. 000 forint összegre emelkedik. Ennek értelmében általános 8 órás munkarend esetén a havi minimálbér 200. 000 Ft, a hetibér 45. 980 Ft, a napibér 9. 200 Ft, órabér alkalmazása esetén 1. 150 Ft. Ugyanezek az összegek a garantált bérminimum esetében havibér 260. 000 Ft, hetibér 59. 780 Ft, napibér 11. 960 Ft, órabér alkalmazása esetén 1. 495 Ft. 8 órás minimálbér 2022. Egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a járulékfizetési kötelezettség megállapításához a minimálbér 30%-a 60. 000 Ft, ennek 30-ad része 2. 000 Ft. Ez esetben 10%-os költségátalány figyelembe vételével a bruttó bevétel összege 66. 667 Ft. melynek nettó jövedelme egy hónapra vetítve 46. 567 Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló által, a teljes munkaidő teljesítése esetén is a garantált bérminimumot kell alkalmazni.
De az Eurofund legújabb kimutatását is idézte, amely szerint az idei évben az európai országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben reálértékben is a minimálbér. Címlapkép: Getty Images
Részletezik, hogy a diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 2022. január 1-jétől elérhető új adóalap-kedvezmény, amit a 25 év alatti fiatalok vehetnek igénybe, és nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez az adóalapból levonható kedvezmény 2022-ben havonta maximum 65 055 forint adómegtakarítást jelent. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését - mutattak rá a közleményben. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2023. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez - közölte a NAV. Hangsúlyozták: munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött - alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó - munkaszerződéshez, ami 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes.
Az öszefogás célja, hogy megelőzzék az EU "takarékos terveinek" érvényesülését. Az unió ugyanis azt fontolgatja, hogy az új tagországok a közvetlen kifizetéseknél legalább tízéves átmeneti időszakot várjanak ki, így az első évben a jelenlegi tagok által élvezett támogatások mindössze 10–25 százalékára tarthatnának igényt.
Mi viszont most azt mondtuk: ötvözni kell a két rendszert. Szükség van a makrogazdasági célokat felügyelő központi állami szervezetre, ám a szakpolitikáért a minisztériumok legyenek felelősek. – Amit helyettes államtitkár úr mond, logikusan hangzik ugyan, mégsem értek vele egyet – vitatkozik Heil Péter, az NFÜ egykori elnökhelyettese. – Az uniós országokban a minisztériumok közötti koordinációt kétféle modellben szokás megoldani. Az egyik szemlélet szerint a fejlesztéspolitika az ágazati szakpolitikák része, és a szakminisztériumok általános ágazati felelősségébe tartozik. Így volt ez nálunk is 2004 és 2006 között. Sok lúd disznót győz közmondás. A másik megközelítés szerint a fejlesztéspolitika kiemelt kormányprioritásként szigorú koordinációt igényel, sok szektor összehangolt erőfeszítése szükséges hozzá, ezért központi szervezetből kell menedzselni. Mi ez utóbbi rendszert 2006-ban azért vezettük be, mert egyértelművé vált: a minisztériumok ágazati felelősségére alapozott fejlesztéspolitika nálunk nem működik. A helyettes államtitkár úr által emlegetett hibrid megoldás csupán visszatér a minisztériumokra alapozott, decentralizált rendszerhez.
– Kritikusaink azt mondják, hogy a 2004 és 2006 közötti bukott struktúrát hoztuk vissza, miközben erről szó sincs – jegyzi meg Csepreghy. – Egy példa: mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma felel az egészségügyi fejlesztésekért, kapja meg hozzá a pénzeket is. A Miniszterelnökség pedig ellátja az ellenőrző szerepet, figyelemmel kíséri, időarányosan hol tartunk, és csak probléma esetén kap vétójogot a szakmapolitikával szemben. – Ha a kormány eldöntötte, milyen célokra és milyen feltételekkel ad támogatást a vállalkozóknak, önkormányzatoknak, civileknek, akkor a pályázatok technikai lebonyolításához semmi szükség a minisztériumokra – véli Heil. – A tárcák ugyanis stratégiai, szabályozó, felügyelő szervezetek, nem több ezer pályázat kezelésére találták ki őket. Sok lúd disznót győz? - Napi.hu. Ráadásul a minisztériumokban a létszámgazdálkodás és a humánerőforrás-politika merev, kormányhatározatokban rögzített felső határokkal működik. A pályázók ezernyi gondját egy rugalmasabb, "civil" struktúra hatékonyabban képes gondozni.
Egy minisztériumokon kívüli közreműködő szervezet sokkal könnyebben is motiválható a feladatok eredményes teljesítéséhez kötött finanszírozási rendszerrel. A fejlesztéspolitika pedig össznemzeti feladat. Több tízezer projekt kigondolásához, végrehajtásához az egész országra szükség van. Az államigazgatás, a minisztériumok erre önmagukban képtelenek. A kormány szándéka – a piaci alapon dolgozó szakértő cégek, mérnökök, tanácsadók, civilek és független emberek kiszorítása – öngyilkos politika. Visszatérve a norvég ügyre: a norvég kormány tehát ragaszkodik ahhoz, hogy az általa adott támogatásokat a központi államszervezeten belül lévő szervezet felügyelje, amilyen az NFÜ is volt. Mondván, szükség van politikai súlyra, beágyazottságra, ami egy háttérintézmény vagy nonprofit kft. esetében nem garantált. – Mi ezen nem vitatkozunk – slusszol Csepreghy. – A Norvég Alap átkerül a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkárságához. Sok lúd disznót győz online filmek. Ez a norvégoknak is megfelel. Ők ugyanis központi államigazgatásnak a minisztériumi struktúrát tekintik.
Jukebox - citromzene Hallgass bele abba, amiket mi is szoktunk hallgatni: zenedoboz