"Régen németőrület volt, mindenki német egyenruhát, fegyvert, sisakot, tőrt akart, mára ez lecsengett. Egyébként minden megvásárolható, Amerikából be lehet szerezni bármit, egymillió euróból pedig már igen komoly gyűjteményt lehet összerakni" - mondta. "Egy eredeti SS-sisak akár hétezer euróba is kerülhet, mégis az internetes árverési oldalakon már pár ezer forintért is lehet találni ilyeneket" - mondta. A férfi szerint egy átlagos magyar gyűjtőnek mintegy 4-5 millió forintot érő gyűjteménye van. "Az igazi nagyágyúk viszont ennél sokkal többet is befektettek a gyűjteményeikbe" - részletezte. "Előfordult már, hogy padlásról került elő eredeti SS-zubbony, amelyet rongyok között találtak, de ez ritka, mint a fehér holló" - mondta, hozzátéve, hogy egy ilyen zubbony 2-3 ezer euróba (6-900 ezer forint) kerül. A harmadik birodalmi relikviák piaca az egyik ezzel foglalkozó webáruház vezetője szerint több százmillió forintot tesz ki Magyarországon, a fegyverek, egyenruhák, jelvények között az egykori náci Németország vezetőinek tárgyai a legkeresettebbek.
És úgy hívják, hogy Cseh–Morva Protektorátus. Tehát Csehország és Morvaország a németeké lesz. Ez történik 1939-ben. Tehát az 1939-ig eltelt 4 év alatt több alkalommal láthatjuk megismétlődni, hogy a náci Németország felrúgja a versailles-i béke feltételeit, az újra fegyverkezéssel, a Rajna-vidék elfoglalásával, az Ausztriával történő egyesüléssel. Most pedig terjeszkedni kezd. Megengedik neki, hogy elfoglalja Csehszlovákia német ajkú területeit, a müncheni egyezmény értelmében. Végül pedig elfoglalhatja Csehországot és Morvaországot, mindazt a területet, amit most Csehországként ismerünk. Ezt a hozzáállást, ahol a németek agresszív külpolitikai lépései felett szemet hunynak Európa nagyhatalmai, és lényegében mindent rájuk hagynak – főleg Anglia nem kíván közbeavatkozni – a "megbékélés politikájának" nevezik. Már maga a "megbékélés" szó azt fejezi ki, hogy ha van valaki, aki már eleve dühös, és nem akarjuk még jobban felingerelni, akkor legjobb, ha ráhagyjuk, csináljon, amit akar. Itt is pontosan ez történt.
A kudarcos megbékélési politikát folytató nyugati nagyhatalmakat, Angliát és Franciaországot, valamint az európai közvéleményt is szabályosan sokkolta a két egymással szembenálló diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió között létrejött, addig mindenki által elképzelhetetlennnek... Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor 1953. március 5. -én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy "Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni. " Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet. Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása 1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg.
Arthur király Király tigris Király udvar Vitamin király Gabor király A terv a két fiatal összeházasítása. Ám mielőtt az esküvőre sor kerülne, Hadad, Edóm utolsó királyának a fia ront elő a tömegből, és esküt tesz, hogy apja bűnéért, Edóm lerombolásáért, bosszút áll Salamonon. Bosszújához megidéz egy démont, Salamon pedig a sivatag közepén találja magát, távol az országától. A királyfi és Tobi útnak indulnak, hogy visszaszerezzék a trónt, ám útjuk során számtalan kaland vár rájuk. A Salamon király kalandjai a József Attila-díjas Böszörményi Gyula forgatókönyvíró közreműködésével készült, Temple Réka producer vezetésével, és a Cinemon Stúdió részvételével. A szeptember 28-án, csütörtökön mozikba került Salamon király kalandjai rendezője a belga származású Albert Hanan Kaminski, aki több népszerű animációs filmet, köztük a Babar: Az elefántok királya és a Pettson és Findusz t is jegyzi. Az animációs film magyar hangjait a magyar színjátszás jeles képviselői adják. Kiemelt kép: Vertigo Média Mielőtt bölcs királlyá lett volna Salamon, bohó kamaszként csupán úgy csinált, mintha uralkodna.
A forgatókönyvet pedig az a Böszörményi Gyula írta, aki napjaink közkedvelt szépírójaként olyan könyvsikereket tudhat maga mögött, mint a Gergő és az álomfogók ifjúsági sorozat, vagy az 1900-as évek elejei Magyarországon játszódó krimijei, amelyek főhőse a magándetektívként tevékenykedő Ambrózy báró. A film szereplőinek a magyar színjátszás jeles képviselői kölcsönözték a hangjukat. Salamont a közelmúlt hazai sikerfilmjének, a Kincsemnek a főszereplője, Nagy Ervin szinkronizálta, hű társát, Tobit Csöre Gábor, illetve a többi szereplőt is olyan népszerű művészek szólaltatták meg, mint Schneider Zoltán, Csankó Zoltán, Szacsvay László, Harsányi Gábor, vagy Esztergályos Cecília. A Salamon király kalandjai producere, Temple Réka már több mint húsz éve van a filmszakmában, ahol eredetileg tolmácsként kezdte tevékenységét. Bölcsész végzettséggel sok területen fordított, egyszer egy rajzfilmrendezőhöz, a belga származású Albert Hanan Kaminskihoz hívták, akivel akkor az Áron és a csodák könyvén (1994) dolgoztak együtt.
Szeptember 28-tól látható a hazai mozikban a közel 700 millió forintból megvalósított, új magyar családi rajzfilm, a Salamon király kalandjai. A film forgatókönyvét a Gergő és az álomfogók ifjúsági sorozat megalkotója, Böszörményi Gyula írta, a rendező pedig a belga származású Albert Hanan Kaminski, akit a Babar: Az elefántok királya vagy a Pettson és Findusz-filmek miatt lehet ismerni. A történet főhőse a 17 éves, az uralkodásra éretlen Salamon király, aki éppen esküvőre készül Balkisszal, Sába királynőjével. De Hadad, Edóm utolsó királyának a fia bosszút áll Salamonon apja bűnéért, Edóm lerombolásáért. Bosszújához megidéz egy démont, Salamon pedig máris a sivatag közepén találja magát, távol az országától. A királyfi és hű társa, Tobi, a sivatagi róka útnak indulnak, hogy visszaszerezzék a trónt. Salamon király kalandjai - előzetes A családi rajzfilm ötlete – olvasható az előzetesről szóló közleményben – már több mint tíz éve megfogalmazódott az alkotókban. A nagyszerű Lengemeséket is jegyző magyar Cinemon Stúdió az első tervekkel még a Magyar Mozgókép Közalapítványnál pályázott, majd annak megszűnése után a Magyar Nemzeti Filmalaphoz jelentkeztek, ahonnan 2011-ben 200 millió forintot nyertek gyártási támogatásként.
A 17 éves Salamon megörökli a trónt, de még egyáltalán nem való királynak. Szertelen, mindenből tréfát űz és idős tanácsadójára sem hallgat. Rendelkezik azzal a különleges képességgel, hogy ért az állatok és növények nyelvén, de ezt is csak a tréfákhoz használja. Tobi, a sivatagi róka Salamon legjobb barátja, ketten együtt viszik véghez a csínyeket. Közben Jeruzsálemben Sába királynőjét várják, akit össze akarnak házasítani Salamonnal. Ám a tervet keresztülhúzza Hadad, Edóm utolsó királyának fia, aki apja bűnéért, Edóm lerombolásáért akarja megbüntetni Salamont. Életre hív egy démont, Salamont pedig a sivatag kellős közepére kerül, távol hazájától. Tobival együtt elindul hazafelé, hogy visszaszerezze a trónt, de sok váratlan esemény vár még rájuk… Salamon király kalandjai mese, 4. 3 out of 6 based on 3 ratings
És egy olyan film, ami ilyesmiket próbál megtanítani az iskolás gyerekeknek, minden tiszteletet megérdemel. Ráadásul még ezen kívül is elfér benne pár kedvesen és visszafogottan népnevelő motívum arról, hogy abban érdemes igazán bízni, aki akkor is mellettünk áll, ha nem számít ellenszolgáltatásra, meg hogy a különféle emberi erények mennyivel fontosabbak, mint a szép kinézet. Ami lehet, hogy elsőre kicsit távol állónak tűnik a filmtől, de pont az a jó, hogy Böszörményi Gyula forgatókönyvíró (Gergő és az álomfogók) és Albert Hanan Kaminski rendező (Pettson és Findusz-rajzfilmek) minden történetszálat teljesen harmonikusan be tudnak illeszteni a nagy egészbe; ezt éppen a megrendezett és a szerelmi házasság közül választani kényszerülő Salamon történetébe. 9 Galéria: Salamon király kalandjai Fotó: A történet pedig feltűnően következetes és jól kidolgozott, egy percig sem nézi hülyének a nézőit csak azért, mert azok gyerekek. Jó a dramaturgia, a film végig izgalmas, az újabb és újabb küldetések, feladatok, kalandok egymásból következnek, soha nem érezni az izzadtságszagot meg a papírízt.
A humorosnak szánt, szójátékban dúskáló párbeszédek, az autentikus zene és a kortárs hangütés meglehet, közelebb hozzák a nézőhöz a bibliai történetet – de erre nincs semmi biztosíték, hiszen az alkotók sem ragaszkodtak különösebben hozzá. Értékelés: 13 szavazatból A 17 éves, meglehetősen szertelen Salamon király nemrég örökölte meg a trónt apjától, Dávidtól, azonban még nem érett meg az uralkodása, mindenből viccet csinál, és idős tanácsadójára is csak ritkán hallgat. Különleges képességét (ért az állatok és növények nyelvén) is csak csínytevésre használja. Legjobb barátja Tobi, a sivatagi róka, aki minden mókában hű társa. Mindeközben Jeruzsálem városa rendkívüli eseményre készül: Balkis, Sába királynőjének érkezésére. A terv a két fiatal összeházasítása. Ám mielőtt az esküvőre sor kerülne, Hadad, Edóm utolsó királyának a fia ront elő a tömegből, és esküt tesz, hogy apja bűnéért, Edóm lerombolásáért, bosszút áll Salamonon. Bosszújához megidéz egy démont, Salamon pedig a sivatag közepén találja magát, távol az országától.
Hogy a Salamon király kalandjai látványvilága, grafikája is a gyenge pontok közé sorolható-e, azt nem könnyű eldönteni. Az biztos, hogy nincs szó igazán esztétikus rajzokról, de ez nem is feltétlenül kell, hogy cél legyen. A látvány valahol félúton van a régimódi, Disney-s, festmény-szerű rajzok és a nagyon látványosan számítógépes animáció között annak ellenére is, hogy rajzolt képekről van szó. De ebből a középutasságból nem igazán rajzolódik ki egységes, emlékezetes világ – ahogy már az animációs rendező Pálfi Zsolt amúgy igazán remek saját filmje, a Lengemesék esetében is így volt. A szépen megmunkált esztétizáláshoz képest nem elég kidolgozottak sem a figurák, sem a hátterek, a számítógépes profizmushoz képest meg sok a könnyebb megoldás, a tárgyak például valójában sosem érintkeznek egymással, inkább olyan, mintha egyszerűen két réteget csúsztatnának egymásra, az egyiken mondjuk a lehulló kövekkel, a másikon meg az ettől még érintetlenül maradó földdel. A Salamon király kalandjai ezzel együtt is megérdemelné a nagy figyelmet: a mögötte lévő szándék, a közlésvágy olyan olyan jellegű igényességről árulkodnak, ami sokkal fontosabb még a felszín, a megvalósítás igényességénél is.