Talán soha nem írtam volna verset, hogyha egyszer kimondhatom: hazám. Ha úgy nő fájdalommá a hiány, hogy mindenséget bűvöl maga helyett, csak ahhoz tartozhatom, amit vesztek. Belülről óv egy tágas tartomány, ami a kisemmizettség jogán fölajánlja magát a végtelennek. Nem haza, csak szülőföld, vagy csak nemzet! Gál éva èmes rencontres. Torzóivá váltunk a részleteknek! a teljességhez egyetlen irány ami a nincsből világot teremtget. Talán soha nem írtam volna verset, Hogyha egyszer kimondhatom: hazám.
Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.
Színes időt kavar az űri szél, sodorja ezt a világ-mennyországot, amelynek nincs se kezdete, se vége, kis létünk mégis benne araszol utat, hazát, hogy leljen valahol egy talpalatnyi kiteljesedésre. De mi az, mondd, amit tehet az ember pereskedve a bűvös végtelennel, hiszen még föl se fogja, mit jelent? Mi is kerengünk, körívünkbe zárva, s próbáljuk, mint az Isten hasonmása, teremteni e tánchoz a jelent. 24 HITEL 4. Teremteni e tánchoz a jelent kálváriája minden létezésnek, a pillanat elpusztul, ahogy éled, de folytatódik általa a rend. Az életünk is csak egy pillanat, mire fölszítjuk magunkban a lángot, már belénk hamvadtak a délutánok, s az álomképből semmi sem maradt, csak az önvád, hogy mi vagyunk a gyengék, ha végigsöpör fölöttünk a nemlét s kisiklik, teret veszít az idő, bár az égboltot tovább patinázza csillagok időn túli ragyogása. Honnan van ez a végtelen erő? Gál Éva Emese - Karácsonyfa - Istenes versek. 5. Honnan van ez a végtelen erő? Mi tartja mozgásban ezt a világot? Mit hömpölygetnek a galaxis-álmok, és az álmokból mi lesz menthető?
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. (Születésének dátumát jelölték ki a magyar költészet napjának. ) 1937. december 3-án halt meg Balatonszárszón. Egy éppen elinduló tehervonat kerekei gázolták halálra a vagon alá hajló (bújó) embert. Vitatható, hogy véletlen baleset vagy szándékos öngyilkosság történt-e. Az önéletrajzzal mint műfajjal már megismerkedtetek. Most József Attila életrajza helyett közöljük saját önéletírását, a Curriculum vitae -t (kurrikulum víté), amelyet 1937-ben írt. 1905-ben születtem Budapesten, görögkeleti vallású vagyok. Apám – néhai József Áron – háromesztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hatéves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegény gyerekek – disznópásztorkodtam. Hétesztendős koromban anyám – néhai Pőcze Borbála – visszahozott Budapestre, s beíratott az elemi iskola II. osztályába. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet.
Kezdjük azokkal a házakkal, amelyeket József Attila, ha rövid ideig is, de otthonának tekinthetett. József Attila a Gát utca 3. számú házban született 1905. április 11-én. Szülőházában mindössze három hónapos koráig élt, az épület mégis szimbolikussá vált az elmúlt évtizedekben. 1964. április 11-én itt nyílt meg a József Attila Emlékszoba, amelyet Kassák Lajos avatott fel. A fél évszázadnyi idő alatt a kiállítás négyszer újult meg. Utoljára 2015. április 11-én adta át Ferencváros Önkormányzata a felújított épületet, és minden eddiginél nagyobb teret biztosított a költő emlékének ápolására. A Gát utca 3. udvara 1949-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 32838) 1905 júniusában a Szvetenay (Lenhossék) utca 18. szám alá költözött a család, Gerstl Sándor szappanfőzőmester telepére. Gerstl a munkaadója volt József Áronnak, az édesapának. Jó viszonyban voltak, ennek köszönhető, hogy majdnem két évig itt lakhattott a család. 1907-ben költöztek a Gát utca 8. szám alá, egy szoba-konyhás lakásba. Egy évre rá újra lakóhelyet váltottak, a közeli Gát utca 24.
"Olyan emlékhellyé válhat, ahova kedvünk lehet ellátogatni, közösségi élettér és színtér lehet, a befogadás és megértés személyessége révén élő kulturális tradícióként jelenik meg" – hangsúlyozta a miniszter. "Reméljük, hogy a hely zarándokhellyé válik, ahol mindenki megtalálhatja a maga József Attiláját" – mondta beszédében Bácskai János, Ferencváros polgármestere, aki rámutatott: a kerületet érintő városrehabilitációs folyamat elérkezett végre a költő szülőházához is, így európai uniós támogatással megvalósulhatott az emlékhely felújítása mintegy 52 millió forintból. A Petőfi Irodalmi Múzeum egy éve kapcsolódott be a ház felújításába és a kiállítótér kialakításába. "Itt, Ferencvárosban, a költő születésének helyszínén két részre osztottuk a teret, az egyik fél a költő életében fontos konkrét helyszínekkel foglalkozik, míg a másikban azt a szellemi utat igyekeztük megmutatni, végigjáratni a látogatókkal, ami József Attila sajátja volt" – mondta el az MTI-nek H. Bagó Ilona, a tárlat kurátora.
Április 11-én a szülők ferencvárosi, Gát utca 3. számú lakásában segítette őt világra Memczúr Elekné bába. A keresztszülők Kiss Kálmán és Hoffmann Adél voltak, akiknél később sokat időztek a József-testvérek. A keresztséget Hagymásy Gyula vallástanár szolgáltatta ki. Végezetül álljanak itt József Attila első, 11 évesen írott versének sorai. Mindennél kifejezőbben visszaadják gyermekkora viszontagságait. A megszólítás "Kedves Jocó! " szeretett Jolán nővérét jelenti. KEDVES JOCÓ! ső strófa De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. strófa Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának.
esperes Debrecenben nyugalomba vonulva ma is él. Érdemes itt megemlíteni azt a különös véletlent, hogy két nagy magyar költő lányát egy-egy Széll Kálmán vette nőül: Vörösmarty Ilonát Széll Kálmán az államférfi, Arany Juliskát egy másik Széll Kálmán, ki nagyszalontai esperes volt. Legyen szabad itt felemlítenem, amit Széll Kálmánról, a volt miniszterelnökről szóló egyik értekezésemben megírtam, hogy a vasmegyei régi nemesi Széll-családnak egy tagja, Széll István, költözött a 18-ik század második felében Bihar vármegyébe, Nagyszalontára. Ennek utódai - kik már reformátusok voltak - 1836-ban Vasvármegyétől kérték s meg is kapták a nemességüket igazoló okiratot. A Széll-család e Bihar megyébe szakadt ágának sarja volt az a Széll Kálmán, ki Arany János veje lett. A két Széll Kálmán, a miniszter és a református esperes, nemcsak tudomással bírt a köztük fennforgó rokonságról, de tartották is ezt s tudomásom szerint Széll Kálmán miniszterelnöksége idejében Budapesten érintkeztek is egymással. Széll Piroskának nem maradtak testvérei.