Ez a monumentális adattár minden bizonnyal a mű legfontosabb és legidőtállóbb része, ami a jövő kutatói számára megkerülhetetlenné teszi ezt a könyvet, ha bármilyen megállapítást akarnak tenni a késő középkori székesfehérvári bazilikáról. Soóky Andrea, a Balassi Kiadó Kft. igazgatója örömét fejezte ki a könyv megjelenése kapcsán, amely nemcsak az építész szemével láttatja az egykori bazilikát, hanem áttekintést ad a kor művészetéről, kultúrtörténetéről. Királyi házak - ekultura.hu. Az eseményen rövid bemutatót tartott az Alba Innovár által meghirdetett Minecraft építőverseny városi különdíjas, arany kategóriás csapata, az Alapítók. Salamon Kristóf, Tiber Barna, Kasó Panna Zoé, Kasó Péter Gergő a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikát építette fel a virtuális térben.
Ünnepélyes keretek között mutatták be a Balassi Kiadó gondozásában megjelent Ecclesia Beatae Mariae Virginis Albaeregalis sorozat legújabb kötetét. Szabó Zoltán A székesfehérvári királyi bazilika építéstörténete II/3 cím könyvét Buzás Gergely régész-művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a Hiemer-ház báltermében rendezett eseményen. A székesfehérvári királyi bazilika történetét bemutató sorozat, az Ecclesia Beatae Mariae Virginis Albaeregalis újabb kötettel bővült. A sorozat harmadik kötetében Mátyás király korától az 1800-as évekig tekinti át a bazilika építéstörténetét Szabó Zoltán, aki élete nagy részét a székesfehérvári bazilika maradványainak dokumentálására és építésztörténeti kutatására szentelte. Szépirodalomi művek Vas megyében - Jófogás. A kötet ünnepélyes bemutatóján Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Dr. Cser-Palkovics András kiemelte, Szabó Zoltán építészettörténész sorozata is hozzájárul ahhoz, hogy a város és a nemzet méltóképpen készüljön fel 2038-ra, az államalapító halálának ezeréves évfordulójára.
(2019. ápr. 10. ) (Hozzáférés: 2020. okt. 16. ) Baranyi Katalin: Franz Baumer: Artúr király és a Kerekasztal lovagjai. (2015. 17. ) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magyar könyvsorozatok listája
+ + 20 * Sorozatértékelés írása GABO kiadói sorozat.
Piarista központ Korábbi nevek: Kegyestanítórend társháza és gimnáziuma Település Budapest V. kerülete Cím 1052 Budapest, Piarista köz 1. Építési adatok Építés éve 1913 – 1917 Megnyitás 1917 Rekonstrukciók évei 2001 – 2011 Építési stílus neobarokk Tervező Hültl Dezső Hasznosítása Felhasználási terület épület Tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya Egyéb jellemzők Liftek száma 6 Világörökség-azonosító 400bis Elhelyezkedése Piarista központ Pozíció Budapest térképén é. Menetrend ide: Piarista köz 1. itt: Budapest Autóbusz, Vasút, Villamos vagy Metró-al?. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 08″ Koordináták: é. 19° 03′ 08″ A budapesti piarista központ a piarista rend központi háza Budapesten, a Piarista utca, Váci utca, Szabadsajtó út és Március 15. tér által határolt területen, amely több intézménynek ad otthont: a Kalazanci Szent József tiszteletére szentelt kápolnának, a Piarista Gimnáziumnak, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolának, a Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnökségének, Központi Könyvtárának, Központi Levéltárának, a piarista rendháznak és a Kalazantinum növendékháznak.
Előtörténete [ szerkesztés] A piaristák Pest városában 1717. november 7-én nyitották meg iskolájukat, miután az egy héttel korábban október 30-án kiállított alapítólevélben a városi tanács megígérte, hogy évente 600 forintot fordít a rendtagok ellátására, valamint iskolát és rendházat épít számukra. A piaristák első pesti háza közvetlenül az akkori városháza mellett, a belvárosi plébániatemplom szentélye mögött (a mai Sapientia főiskola helyén) állt. 1718-ban azonban Lenner János bíró megvásárolta számukra a jezsuiták félig kész pesti rezidenciáját a Kis utcában (az 1820-as évektől Galamb utca) és a Rondella utca (az 1830-as évektől Régiposta utca) sarkán. Piarista köz 1.0. Ott nyílt meg 1718 őszén a gimnázium két fölső osztálya. Mivel a diákság létszáma az 1750-es évekre már 500 fölé emelkedett, 1755-ben a piaristák megvásárolták az akkori Városház téren álló Eszterházy palotát, amelyet eredetileg Johann Heinrich Dietrich (bárói előnevén "von Glöckelsberg") ezredes építtetett 1697 és 1703 között. A palota a mai gimnáziumi épületrész Duna felőli szárnyának helyén állt, telke pedig a mai Március 15. tér helyén, egészen a folyóig húzódott.
Alternatív, helyi címek: A Piarista Gimnázium kápolnájának bejárata fölötti angyal-szobrok Ez a műlap a kapcsolt lap "pandant"-ja lehet, nem jött volna létre, ha nem keresem a Váci utcai homlokzat lánykáinak alkotóját és szerencsének tartom, hogy azonos napon fotózom őket, ill. az itteni kapu feletti angyalpárt. Az Hültl Dezső tervei alapján épült [1] épülettömb híres és ismert. A Váci utca felé eső homlokzat központi eleme Kalazanci Szent Józsefet mutatja diákjai között. A homlokzatot ebben a magasságban lazán, de szabályosan elrendezett koszorúk díszítik. Felette vázák között tűnnek fel a két leány szobrai. Utcakereso.hu Budapest - Piarista köz térkép. Dolguk nem több, a komoly, de szép és kiegyensúlyozott épület felső szintjén megidézni az építés korára inkább jellemző, könnyedebb díszítményeket. Alkotójuk keresése közben kizártam, hogy ugyanaz a művész készítette őket, mint a Kalazanci-szoborcsoportét, a gimnázium honlapján lévő épülettörténet sem támasztja alá. [1] Másrészt kicsit bizonytalan és nem kellően alátámasztott megállapítást találtam Déry Attila könyvében, ahol Bezerédi épületdíszítő munkásságához kapcsolódóan említi a rendház Váci utcai homlokzatán lévő két angyalszobrot – hivatkozva Medvey Szoborkalauzára, ahol így szerepel.