Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. Szent iván éj nepszokasok. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is. Szt. Iván-napi máglya Dániában Finnországban vízen úszó máglyákat készítenek Eredete [ szerkesztés] Az 5. századtól említik a Szent Iván éjszaka együttes megünneplését Keresztelő János ünnepével, az egyház pedig erre a napra helyezte a szent születésének időpontját, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett.
A falusiak egy bizonyos fajta mérges gombát dobáltak a lángok közé, hogy megtörjék a manók és más természetfeletti lények hatalmát, amelyek a néphit szerint ezen az éjszakán a legaktívabbak. A régi svédek ugyanis azt tartották, hogy a nyári napforduló éjszakáján megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói elözönlik a fenti világot. Az angolok Szent Iván éjszakáját William Shakespeare-nek köszönhetően talán a legtöbben ismerik világszerte. Szent Iván éjszakája vagy nyári napforduló?. A népszokás szerint az emberek itt a szentivánéji máglyáról hozott fáklyával gyújtottak tüzet házaikban az ünnep alkalmából. Az ország egyes részein az emberek úgy hitték, hogy az almatermés tönkremegy, ha nem gyújtanak tüzet Szent Iván napján. Az ünnep tetőpontja az a szertartás volt, mikor fiatalok és idősek egyaránt lobogó diszkoszkorongot hajítottak az ég felé, valamint lobogó kerekeket gurítottak a dombokról. Ezekkel az égő kör alakú formákkal köszöntötték a Napot. Napjainkban Szent Iván napja sokszor összekapcsolódik náluk a szerelmesek fesztiváljával, úgy hiszik, ilyenkor nagyobb esélye van az álmok megvalósulásának.
Megjelent: -0001. november 30. MEGHÍVÓ A Biatorbágyi Faluház tisztelettel meghívja Önt a 2009. június 24-én, holnapután 20. 30-kor a Csík zenekar - Lovasi András közreműködésével rendezett - koncertjére; valamint a táncház, az örömzene és a tűzugrás jegyében szervezett ezt követő programsorozatra. Helyszín: 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 1. (18 km-re Budapesttől, az M0-ás körgyűrű végénél) Regisztráció: Holub Katalin 06 20 922 6431 holubkatalin at Faluház: Szent Iván Nap - s Éj - a sínekre épült Biatorbágyi Faluház kertjében 2009-06-24 Szent Iván-napi népszokások - pl. tűzugrás - felelevenítésével, gyermek-táncházzal, Lovasi András, a Csík- és a Szeret zenekar örömzenéjével készül a Biatorbágyi Faluház 2009. június 24-ére, egyszerre kínálva alternatívát a tradicionális és a mainstream stílus kedvelőinek. Szent Iván éj | Hagyományok Háza. A Biatorbágyi Faluház, mint kulturális központ komoly metamorfózison ment át. A '70-es évek közepén a vasúti nyomvonalat távolabb helyezték a lakott övezetektől, s a nem sokkal később készült rendezési terv az elhagyott állomás területén művelődési ház, iskola helyét jelölte ki.
Virágvasárnaphoz kötődik a kiszehajtás és a villőzés szokása. Ezek nem vallási eredetűek, hanem a természet újjáéledéséhez kapcsolódó népszokások. Egy hosszú rúd végére szalmabábut tettek, azt leányruhába öltöztették – ez volt a kiszebáb – és kivitték a faluból. Ott levetkőztették, majd elégették vagy vízbe dobták, ezzel kivitték a faluból a telet, a betegséget. Ezt követte a villőzés vagy zöldág-hordás, melynek dunántúli változata a zöldágazás. A leányok feldíszített fűzfaágat vettek a kezükbe és énekszóval hozták be a faluba a tavaszt, jártak házról házra. Szent Iván Éj Népszokások. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált. " A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el! " E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.
A Margitszigeti Színházban igazi csemegeként, eddig még soha nem látott, felejthetetlennek ígérkező előadói gárdával, címszerepben a Kossuth-díjas Sümegi Eszterrel csendülnek fel az immár 135 éve komponált dallamok, akit Scarpiaként, erőteljes bariton hangjával a szintén Kossuth-díjas Kálmándy Mihály, Cavaradossiként pedig a világ valaha volt egyik legkeresettebb tenorja, Francesco Meli kísérnek majd. Francesco Meli Európa és az Egyesült Államok legrangosabb intézményeinek, többek között a New York-i Metropolitan Opera, a milánói La Scala, a Veronai Aréna, a Zürichi Operaház, a Bécsi Operaház, valamint a londoni Királyi Operaház visszatérő vendége, az operatörténelem legjelentősebb főszerepeit énekelte már a nagymúltú színpadokon. Most végre Magyarországra is ellátogat, Budapesten a Margitszigeti Színházban lép először hazai közönség elé, a számára különösen kedves szerep, a hányatott sorsú festő, Mario Cavaradossi megtestesítőjeként. "Még sosem jártam Budapesten, és nagyon várom már, hogy megismerhessem ezt a történelemmel átitatott, ősi várost, s a margitszigeti színpad történetét, adottságait!