Nyitókép: A felújított Erzsébet-kilátó napjainkban (Fotó: Both Balázs/)
blog Facebook-oldalán, sőt kövesd a blogot, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Forrás: Téli túra Európa legalacsonyabb magashegyén 2022. 02. 04. Szakadó hó, tomboló szél, támadó mínuszok – ezek a téli magashegyi túrák veszélyes velejárói. A szlovákiai Nagy-Fátra 1500-as csúcsain mindebbe bele lehet kóstolni az átlag túrázónak is, viszonylag veszélytelenül. → Tovább Zöldmáli delta: Budapest ismeretlen zöldfolyosója 2021. 11. 24. Kétféle hétvégi fáradtság van. Az egyik a punnyadt fáradtság. 3D épített környezet. Ezt fotelben üldögélve lehet elérni. A másik a kellemes fáradtság. Ezt pedig ezzel a túraúttal kaphatjuk meg, ami ki se megy a városból, mégis tele van kilátókkal, meredek sziklákkal, barlangokkal. Sőt, egy élő remetével is összefuthatunk. → Tovább Budapest rejtett ösvényein: a Sas-út 2021. 10. Kevesen ismerik ezt az utat, pedig van itt minden: panorámák, orom, barlang, szakadék, sőt bunker és labirintus is. A Széchenyi-hegyről induló, az Ördög-orom panorámagerincén és a Sas-hegy rezervátumán át a BAH-csomópontig tartó útvonal az egyik leglátványosabb fővárosi sétaút, ideális egy őszi napra.
Végül, de nem utolsósorban Glück Frigyes is mondott egy mondatot: "Édes magyar hazámnak kívánom, hogy minden munkáját bölcsesség vezesse, erő végezze, szépség díszítse és Isten adja rá áldását. Úgy legyen! " Az Erzsébet-kilátó az ünnepélyes átadón (Forrás: Élet, 1910. ) Az ünneplő közönség a harmadik erkélyről nézve az átadás napján (Forrás: Élet, 1910. ) A kormány, a főváros és a hadsereg képviselői az átadón (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1910. Erzsébet-kilátó - Budapest. ) Az ünneplő tömeg megtekinti az átadott kilátót (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1910. ) Az ünnepélyes megnyitó után a kilátó környékét fokozatosan szépítették, és a közeli Jánoshegyi vendéglő miatt is sok előkelőség kereste fel a kilátót és környékét. A közeli étteremben és a kilátónál megfordult többek között IV. Károly és felesége, Zita királyné, Trefort Ágoston, gr. Bethlen István, Wekerle Sándor, gróf Apponyi Albert, de még a walesi herceg is. Eleinte a kilátóban élt egy toronyőr, akinek 1923-ban a kilátó mellett egy külön erdőőri lakot építettek. A költöztetés oka eléggé furcsa volt, mivel állítólag zavarta a kilátó látogatóit, hogy állandóan ételszag keringett a kilátóban ebédidőben, amikor az őr ebédelt.
A légtükrözés az egymás felett elhelyezkedő különböző sűrűségű légrétegekben létrejövő fényjelenség. Fotó: Élet című újság, 1910 július-december 3 / 5 Fotó: Élet című újság, 1910 július-december Egy-egy (hidegfront) zivatar után az alsó hideg sűrű és a felső meleg, ritkább levegő között egy teljesen visszaverő, tükröző határfelület alakul ki. Az alulról felfelé csökkenő légsűrűség esetében a sugártörés lefelé irányul és a tükörkép a tárgy képe felett válik láthatóvá. Így volt látható a János-hegyről a pozsonyi vár, írta Zách Alfréd. Fotó: Gulyás Attila 5 / 5 Fotó: Gulyás Attila A poszt végén természetesen nem hagyhatom elvarratlanul azt a szálat sem, hogy akkor miért hívják ma János-hegynek az egykori Pozsonyi-hegyet. Szent Erzsébet-kilátó - Öttömös. Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtam, a csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. A János nevet vagy erről az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta. Ha bejött a poszt, nyomj egy lájkot a Szép kilátás!
A János-hegy a Budai-hegység tagja, 528 méteres magasságával Budapest legmagasabb pontja és egyben legszebb kilátóhelye. Az Erzsébet-kilátó 1910 óta mindig hozzátartozott Budapest turisztikai látnivalóihoz, és szerves részét képzi napjainkig a Budai-hegyek Várból látszó panorámájának. A János-hegy a kilátó megépülése előtt is kedvelt kirándulóhely volt, a legenda szerint a hegy csúcsáról tiszta időben a Magas-Tátra csúcsait is meg lehetett pillantani. Nevének eredete egy népmonda alapján a törökverő Hunyadi Jánoshoz köthető, akinek itt Márta, egy szép görög leány megmentette az életét. Megközelítési információk: Többféleképpen juthatunk el a kilátóig, amelynek közelében vezet gyalogösvény, libegő. A gyermekvasút is a közelben található. Ez utóbbinak a János-hegy vagy Virágvölgy állomásától rövid erdei sétával közelíthető meg a kilátó. A városból a leggyorsabb lehetőség a Moszkva térről induló 21A jelzésű busz. Ennek Normafa végállomásától kényelmes, félórás erdei sétával juthatunk el a kilátóig.
REQUEST TO REMOVE Magyar Judo Szövetség Joomla! - a dinamikus portálmotor és tartalomkezelő rendszer... A Magyar Judo Szövetség támogatói. Figyelem, új időpontban a serdülő diákolimpia!... REQUEST TO REMOVE... Szakszövetségként létrehozott Magyar Judo Szövetség Alapszabályának figyelembe... (4) A Szövetség működési területének judo szakággal foglalkozó,... REQUEST TO REMOVE Budapesti Regionális Judo Szövetség A Budapesti Regionális Judo Szövetség alapszabálya. A BRJSZ tagjai... REGIONÁLIS RANGSORVERSENY. 2005. 02. 05. A Magyar Sport Közhasznú Egyesület Jogi közleménye... REQUEST TO REMOVE A Magyar Judo Szövetség hírei Joomla! - a dinamikus portálmotor és tartalomkezelő rendszer... Magyar Judo Szövetség. 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. (Magyar Sport Háza)... REQUEST TO REMOVE Judo: Judot magyarul cseégáncsnak vagy dzsűdónak mondják. Judo... Magyar Regiomális Judo Szövetségek Magyar judo sport (H) Budapesti Regionális Judo Szövetség... REQUEST TO REMOVE Magyar Judo Szövetség - Weboldal részletei - A Judo Sport Szövetség Hivatalos Honlapja.... Magyar Judo Szövetség - Google PageRank: 4.
Magyar Judo Szövetség - YouTube
Sajnos a kezdeményezés hamar véget ért. 1999-ben a Magyar Judo Szövetség delegálta Biró Norbertet a Rómában megrendezett edzői konferenciára, ahol a vakok sportja is a tematika részét képezte. Ezen a fórumon sikerült gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani az IBSA (Nemzetközi Vaksport Szövetség) judo albizottságának vezetőivel, ennek eredményeként nevezhette be az MJSZ a határidő lejárta után két sportolóját a kvalifikációs kontinensbajnokságra. A Paralimpiai kvótákért zajló versenyen a magyar judokák meglepték a világot és Vincze Gábor ezüst- illetve Biró Norbert aranyérme azt jelentette, hogy mindketten kivívták a következő Paralimpián való indulás jogát. A dicséretes nemzetközi eredményekkel egy időben a hazai utánpótlás nevelés is újra elindult. Biró Norbert a Vakok Iskolájában, Budapesten kezdett oktatni vak fiatalokat a sportág alapjaira. A következő esztendő meghozta hazánk első paralimpiai érmét: Vincze Gábor bronzérmet szerzett, míg Biró Norbert az ötödik helyig jutott Sydney-ben.
A magyar sportdiplomata beszédében kiemelte a hagyományok ápolását, megemlékezett az EJU korábbi elnökeiről és két tizedik danos mesteréről, majd hangsúlyozta, fontosnak tartja feleleveníteni az EJU alapszabályában megfogalmazott alapelveket. "A világunk nagyon gyorsan változik, erős alapokra van szükségünk a folyamatos fejlődésünkhöz, és ez az erős alap a hagyományainkból ered. Az EJU 1948-ban alapított szövetség, szervezetünk célja a dzsúdó népszerűsítése Európában, feladatunk az IJF és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság politikájának végrehajtása a kontinensen. Az EJU egyesíti az összes európai judokát, elősegíti a nemzeti tagszövetségek közötti kapcsolatokat és védi a sportág érdekeit egész Európában. A dzsúdó több mint sport, a dzsúdó életforma" – fogalmazott az új elnök. A 62 esztendős Tóth László több mint 24 éve vezeti a Magyar Cselgáncs Szövetséget, 2002 óta volt az EJU főkincstárnoka, egyben a végrehajtó bizottság tagja. Sportolóként a Győri Dózsa, majd az Újpesti Dózsa versenyzőjeként kétszer szerzett felnőtt magyar bajnoki címet a 86 kilogrammos súlycsoportban, az 1985-ös, kobei Universiadén érte el legnagyobb sikerét, ahol az open kategóriában ötödik lett.
Az elkövetkező években több oldalról igyekeztek a bázist szélesíteni a sportban munkálkodók. Keserű József szövetségi kapitány elsősorban az egykori eredményes judokák közül igyekezett felkutatni azokat, akiknek szemészeti státusza nem tette többé lehetővé az épek versenyein való részvételt. Biró Norbert folytatta tanító munkáját a 8-14 éves korosztályban, míg Vincze Gábor a középiskolás és fiatal felnőtt látássérültek képzésébe kapcsolódott be. Már 2003-ban kezdett megmutatkozni a sportágfejlesztési program hatása, hiszen Szabó Nikolett személyében újabb egykori judós kezdte el az edzéseket. A hatékony munka eredményeként a judo a magyar paralimpiai mozgalom egyik zászlóshajójává vált, mind létszámában, mind eredményeiben. Az eddigi legeredményesebb esztendőnek 2004 bizonyult, amikor sportolóink három paralimpiai bronzéremmel gyarapították az éremgyűjteményüket Szabó Nikolett, Vincze Gábor és Biró Norbert révén. A sikeres paralimpiai szereplést követően ismét gyarapodott az élversenyzők csoportja, Papp Gábor már az Európa-bajnokságon is megmutatta oroszlánkörmeit, hiszen élete első világversenyén bronzérmet akasztottak a nyakába.
Szövetségi kapitány: Biró Norbert elérhetősége: A judo 1988-ban került be a paralimpiai versenyszámok közé. Egészen a Sydney-i Játékokig csak férfiak számára rendeztek küzdelmeket, míg 2004-től már a hölgyek is tatamira léphetnek. Ma már az épek kvalifikációs rendszeréhez nagyon hasonló módon lehet indulási jogot szerezni a paralimpiai judo versenyekre is. A kezdeti néhány országból ma már világméretű népszerűségnek örvendő sportággá vált a judo a látássérült sportolók táborában is. Az épek versenyrendszeréhez nagyon hasonló felépítésben rendeznek Világ- és kontinentális bajnokságokat. A legeredményesebb országokban a látássérült judokák az épekkel együtt, teljesen integráltan készülnek a sporteseményeikre. A nemzetközileg eredményes sportolók edzettségének színvonala megközelíti az ép élsportolókét. Szinte bármilyen fogyatékossággal élő személy gyakorolhatja a judo mozgásanyagát, azonban a Paralimpiákon kizárólag vak és gyengénlátó versenyzők mérhetik össze erejüket. Látássérültek judo sportjának hazai története Magyarországon először a kilencvenes években Koczka Béla irányításával kezdődött vak fiatalok judo oktatása.