» Vissza az ügyvéd lista oldalra Elérhetőségek 1115 Budapest Jogi területek - Büntető jog - Ingatlan jog - Pénzügy - Társadalombiztosítási jog Amennyiben nem találja a keresett ügyvéd elérhetőségét (email, telefon), abban az esetben nem Ügyvédbróker partner. Közvetlen elérhetőségét a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Hivatalos Nyilvántartásában találja meg, a weboldal elérhető a Kapcsolat oldalunkon. Abban az esetben, ha Ön adatot szeretne módosítani, vagy nem kíván az ügyvédnévsorban a jövőben szerepelni, kérjük ez irányú kérelmét a Kapcsolat oldalunkon jelezni! Miért az Ügyvédbróker? Diszkréció Az ajánlatkérés során az Ön személyes adatai mindvégig titokban maradnak. Nincs kötelezettség Szolgáltatásunk igénybevétele nem jár semmilyen kötelezettséggel. Dr tóth zoltán ügyvéd nyilvántartás. Hitelesség Rendszerünkhöz csak érvényes ügyvédi igazolvánnyal rendelkező ügyvédek csatlakozhatnak. Információ Az Ügyvédbrókeren keresztül megfelelő információhoz juthat a megalapozott ügyvédválasztáshoz. Függetlenség Az Ügyvédbróker független szolgáltató.
Arany Oldalak a Facebookon Arany Oldalak a LinkedIn-en Copyright © 1992-2021 Arany Oldalak - MTT Media Kft. Minden jog fenntartva.
A gyakorlatban nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy mit jelent a kifizetés alaptalanságának felismerése. A bírósági gyakorlat szerint a kifizetés alaptalanságának felismerésével kapcsolatos döntés a munkavállaló jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg. Meghatározó szempont lehet, hogy olyan jelentős volt-e a különbség a szokásosan és a jogalap nélkül kifizetett munkabér között, hogy a munkavállalónak azt fel kellett ismernie. Ugyanakkor annak is jelentősége van, hogy a munkáltató eleget tesz-e annak a kötelezettségének, hogy a kifizetett munkabérről részletes írásbeli elszámolást ad. Ennek hiányában ugyanis a munkavállaló a kiszámítás helyességét ellenőrizni nem tudja, különösen olyan esetben, ha a munkáltató több jogcímen járó juttatást egy összegben utal át a munkavállaló részére. A munkáltató a munkabért visszakövetelheti, s ezen igényét fizetési felszólítással (feltéve, hogy az nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát), vagy munkaügyi jogvita keretében - tehát peres úton - érvényesítheti.
A munkabér védelméről maga a Munka Törvénykönyv (Mt. ) rendelkezik, ahol egyértelműen rögzíti a 161. §-ban, hogy a munkáltató levonhatja a munkavállalóval szemben fennálló saját követelését, de kizárólag a munkavállaló hozzájárulása alapján [Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont]. Hozzájáruló nyilatkozat nélkül csak a munkavállaló részére kifizetett bérelőleget (amit egyébként szintén írásban rögzíteni kell) lehet levonni. Ugyanezen fejezet rendelkezik egyébként a jogalap nélkül kifizetett munkabérről is. Itt felhívom a figyelmet arra, hogy nagyon méltányosan -véleményem szerint- a törvény nem levonás, hanem visszakövetelés lehetőségét biztosítja csak a munkáltatónak. A követelés érvényesítése pedig a Ptk. szabályai szerint egy egyoldalú jognyilatkozattal történik, amely – ha végrehajthatóvá válik-, akkor kerülhet sor a levonásra. A törvényben rögzített hatvan napos jogvesztő határidő is a követelés érvényesítésére vonatkozik, nem magára a levonásra. Harmadrészt az Mt. a jognyilatkozatok című fejezetében egyértelműen rögzíti, hogy a Ptk.
a bevezető rendelkezések között, a 12. § (2) bekezdésében határozza meg, mi minősül munkabérnek. Ennek értelmében munkabér minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Abban az esetben amennyiben bármely oknál fogva a munkáltató tévedésből munkabérként többletkifizetést eszközölt (pl. : teljesítménybér helytelen elszámolása, kétszeres utalás stb. ), úgy jogszerűen kérheti a munkavállalótól a túlfizetett munkabér visszatérítését. 164. § alapján a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkáltató 60 napon túl abban az esetben követelheti vissza, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállaló maga idézte elő vagy a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn, úgy a 60 napos határidő a munkáltatóra nézve jogvesztő. Annak bizonyítása, hogy a téves kifizetést a munkavállalónak fel kellett volna ismernie, vagy azt a munkavállaló maga idézte elő, a munkáltatót terheli. A bírói gyakorlat szerint, amennyiben a munkáltató részletes írásbeli elszámolást nem adott a munkabér kifizetésekor, úgy a munkavállalótól nem elvárható, hogy a több jogcímen, egy összegben átutalt munkabér esetében a túlfizetést felismerje.
50. ). A visszakövetelés eszköze - a fizetési felszólítás Ha a munkáltatónak nincs lehetősége az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállaló díjazásából levonni, az Mt. 285. § (2) bekezdése szerint a kötelező legkisebb munkabér (2013-ban 98. 000. Ft. ) háromszorosának összegét meg nem haladó igényét (294. ) fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Az ezt meghaladó összegű követelés bíróság előtt érvényesíthető. Ugyanakkor az Mt. 290. §-a alapján a kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja. Azaz, a kollektív szerződésben kiköthető, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabérrel kapcsolatos igényét a munkáltató - összeghatártól függetlenül - fizetési felszólítással érvényesítheti. A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is.
Az ítélkezési gyakorlat elutasította a tartozás bíróság előtti érvényesíthetőségének lehetőségét. A jogegységi határozat ugyanakkor leszögezi: a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igényét - választása szerint - munkaügyi jogvitában is érvényesítheti. A fizetési felszólítás, mint a tartozás érvényesítésének eszköze ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkáltató csak ennek kibocsátásával járhat el a munkavállalóval szemben. A munkáltató nem köteles élni a fizetési felszólítás lehetőségével, hanem igényét keresettel (fizetési meghagyással is) érvényesítheti. Indokolatlan lenne a munkáltatót a fizetési felszólítás kibocsátására kötelezni akkor, ha az eset körülményeiből eleve nyilvánvaló, hogy az nem vezet eredményre, az ellen a munkavállaló keresettel fog élni. /Az írás teljes terjedelémben az Önadózó 2013. márciusi számában olvasható! / FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA! Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!