– Tudatosan készültem a labdarúgás utáni életemre. Már a húszas éveimben megfogalmazódott bennem, hogy a futball után nem az edzősködés, hanem a sportvezetői vonal foglalkoztat – mondta a Pécsi MFC honlapjának Elek Ákos, akinek a lehetséges baranyai szerepvállalásáról már korábban is írt a Nemzeti Sport Online. – Külföldi klubjaimnál, valamint a magyar válogatottnál is figyeltem a menedzsment működését. Több sportigazgatóval a mai napig tartom a kapcsolatot. A sportág iránti szenvedélyem és motivációm nem múlt el, végül idén nyáron jött el a pillanat, hogy a pályán már nem, sokkal inkább a háttérből szeretnék segíteni, mert nagy ambícióim vannak vezetőként. Szolnok helyi busz menetrend. Elek Ákos örül, hogy céljai eléréséhez bizalmat és lehetőséget kapott a PMFC-től, amelyet szakmai tanácsakódként segít a továbbiakban, a távlati célja pedig az, hogy sportigazgató legyen. – Ezt is ugyanolyan tudatosan szeretném felépíteni, mint tettem azt játékos karrieremmel. Attól még, hogy labdarúgóként elértem valamit, nem jár alanyi jogon a tudás, folyamatosan képezni akarom magam.
Ám számomra az igaz kuriózum például az IBUSZ hirdetése abból az évből, amikor összesen 94 nyugatra utazót regisztráltak a magyar határőrök. Vagy a Szolnoki 51. számú Autóközlekedési Vállalat felhívása, amelyben fuvarokat vállaltak, illetve az 56. számú, ugyancsak Autóközlekedési Vállalat hirdetése, akiknél pedig autóbusz különjáratokat, valamint taxi és túra-gépkocsikat lehetett bérelni. A legaranyosabb azonban a Ságvári Endre út 4-6. Főszezoni menetrend lépett életbe Siófokon (sonline.hu) - Hírnavigátor. szám alatt található 60-as totózó hirdetése, ahol totó kérdésekben tájékoztatást is adtak, sőt minden szerdán tanácsadást is tartottak. Merthogy akkoriban mindenki számára mese volt a 12 találatos - ez volt a telitalálat -, hiszen a lottó majd bő két évvel később jelenik csak meg. Citálhatnám még a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat (Mártírok út 9. ), a Terményforgalmi Vállalat, a harisnya szemfelszedéssel is foglalkozó Szolnoki Háziipari Termelőszövetkezet, a Kohászati Alapanyagellátó szolnoki telepének (Mártírok és Vöröshadsereg út sarok), a Zöldszöv és a Földművesszövetkezet hirdetéseit is.
Ahol egészen az 1960-as évek végéig a szolnoki hajóállomás is működött. Merthogy nagyjából addig a Tisza valódi hajózási útvonal volt, és jó száz éven keresztül nemcsak árut, de szervezetten, "menetrendszerű" járatokon embereket is fuvaroztak a folyón. Ami teljesen logikus, hiszen bár Szolnok a 19. század második felétől fontos vasúti csomópont volt, ahol néhány évtized alatt öt vasútvonal találkozott, pont a vonzáskörzetében lévő településeket nem lehetett vasparipán elérni. És mivel az időjárástól függetlenül járható, kövezett utak építése ezen a környéken majd csak a 20. században kezd elterjedni, a közeli falvakból is hajón volt a leggyorsabb és legbiztonságosabb Szolnokra és a szolnoki vasútállomásra eljutni. Ez utóbbi miatt sem véletlen, hogy a személyhajók is pont a kanyar közelében kötöttek ki. A szolnoki hajóállomás. Innen volt gyalogosan is legközelebb az állomás, illetve nagyjából ugyanolyan távolságra Szolnok központja, a helyi piactér. De innen lehetett a legkönnyebben elérni a kép készítésekor már vagy fél évszázada fejlődésnek indult déli ipartelepet, aminek egy-két "üzeme" a ponton és a gőzhajó fölött látható.
A jogszabály mai napon ( 2022. 07. 08. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) Bányaüzemi felelős műszaki vezetői vagy helyettesi (a továbbiakban együtt: bányaüzemi felelős műszaki vezető) tevékenység folytatásához a 4. §-ban meghatározott felsőfokú szakképzettség, valamint az 5. §-ban meghatározott szakmai gyakorlat szükséges. (2) Külszíni bányaüzemben bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet az a személy is végezhet, aki a 4. § (2) bekezdésében meghatározott középfokú végzettséggel és az 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Tisztelt Kollegina! Tisztelt Kollega! 2017. január 1-től a tervezők és szakértők mellett ismét előírás lett a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök, továbbá 2020. január 1-től az épületenergetikai tanúsítók évenkénti kötelező szakmai képzése (az öt évente egyszer teljesítendő kötelező jogi képzés mellett). A Magyar Mérnöki Kamara Továbbképzési Szabályzata alapján évente egy alkalommal kell részt venni a területi kamara által szervezett szakmai továbbképzésen. A Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara online kötelező szakmai továbbképzést tart elektrotechnika és épületvillamosság, energetika és épületgépészet szakterületeken "Robbanásbiztonság-technikai megfelelés" címmel a tervezők, szakértők, felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök, épületenergetikai tanúsítók részére. (Nyilvántartási szám: 11/13/2021-003) Időpont: 2021. március 10. 9 00 óra Az online közvetítés a KEM Mérnöki Kamara székhelyéről történik További információk, felhívás, jelentkezési lap az alábbiakban letölthető: Felhívás 2021.
2. § (1) A bányászatról szóló 1993. törvény (a továbbiakban: Bt. ) 28. § (3) bekezdése szerinti bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) a) sújtólégveszélyes föld alatti, b) gázkitörés-veszélyes föld alatti, c) az a) és b) pont alá nem tartozó föld alatti, d) külszíni vagy e) szénhidrogén bányaüzem típusra lehet megtenni. (2) A szénhidrogént kitermelő bányaüzem magában foglalja a szén-dioxid gáz bányászatot és a föld alatti gáztárolást is. (3) A bányaüzemi felelős műszaki vezető csak olyan, az (1) bekezdésben meghatározott típusú bányaüzemben végezhet tevékenységet, amelyre bejelentést tett. (4) Bejelentés több típusú bányaüzemre is tehető, ha a bejelentésben megjelölt típusú bányaüzemre vonatkozóan a bejelentő eleget tesz a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeknek. A feltételeknek a megjelölt bányaüzemekre külön-külön kell fennállnia. 3. § (1) A bejelentés tartalmazza annak a 2. § (1) bekezdése szerinti bányaüzemnek a megnevezését, amelyben a bejelentő a tevékenységét végzi. (2) A bejelentéshez csatolni kell a) a végzettséget igazoló oklevél vagy bizonyítvány másolatát, b) a szakmai gyakorlatra vonatkozó igazolást és c) a bejelentő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nevének, címének, egyéb általa megadott elérhetőségének és a bányaüzem megnevezésének a bányafelügyelet honlapján való közzétételéhez hozzájárul-e. (3) A szakmai gyakorlatot közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
A továbbképzés díja 2021. október 4. 12. 00 óráig történő jelentkezés esetén tervező/szakértőknek 6000Ft+ÁFA/fő, azaz 7. 620 Ft. Műszaki ellenőr/felelős műszaki vezetőknek 10. 000Ft+ÁFA/fő, azaz 12. 700 Ft. A megadott határidőn túli jelentkezés esetén a részvételi díj tervező/szakértők esetében 8000Ft+ÁFA/fő, azaz 10. 160 Ft. műszaki ellenőr/felelős műszaki vezetők esetében 12. 000 Ft+ÁFA/fő azaz 15. 240 Ft. Debrecen, 2021. szeptember 8. Dr. Liska András elnök
Vállalkozási szerződések A Vállalkozási szerződések hatálybalépésének feltétele, hogy a magánszemély támogatási kérelméről pozitív támogatói döntés szülessen, majd kiállításra kerüljön a Támogatói Okirat. A támogatásban részesülő magánszemély kötelessége a vállalkozót haladéktalanul értesíteni a Támogatói Okirat kiállításáról és annak hatályba lépéséről, vagy a támogatási kérelme elutasításáról. A kiállított Támogatói Okiratban az érintett regisztrált kivitelező, vagy kivitelezők nevesítésre kerül(nek). A kivitelező vagy kivitelezők megváltoztatására tehát kizárólag a Támogatói Okirat módosításával van lehetőség. Amennyiben a választott, Vállalkozási szerződéssel rendelkező kivitelezővel a szerződés felbontásra kerül, ez csak kétoldalú nyilatkozattal tehető meg. Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.
Az építőiparban 2022. januárjától tervezik bevezetni az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszert, rövidebb nevén az Üvegkapu rendszert. Az Üvegkapu rendszert bevezető jogszabályi háttér a 2021. évi LXIII. törvény; 510/2021. (IX. 3. ) Korm. Rendelet. A bevezetés tervezett hatálybalépése 2022. január első napja. Az Üvegkapu Rendszernek nem csak a jogszerűtlen foglalkoztatás visszaszorítása szempontjából, hanem a felelősségi viszonyok átláthatósága, bizonyíthatósága szempontjából is, komoly jelentősége lehet. Az Üvegkapu használata alapvetően a nagyberuházásokra korlátozódik, melyek a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartoznak és a 700 000 000 millió forintot eléri vagy meghaladja a becsült érték. Kötelező felelősségbiztosítás és a közbeszerzés viszonya: A 322/2015. (X. 30. rendelet szabályozza az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részleteit. A kormányrendelet – mind a tervezési szakban, mind azt követően – kötelező jelleggel írja elő a felelősségbiztosítási szerződés megkötését és fenntartását, illetve a meglévő felelősségbiztosítás kiterjesztését a közbeszerzési eljárás keretében elnyert beruházásra.