Az is kiderült, hogy a magyarok az európai átlagot öt százalékkal meghaladó mértékben (a válaszadók 74 százaléka) értenek egyet azzal, hogy az Európai Unió kulcsszerepet játszik abban, hogy hozzáférhessünk a koronavírus elleni vakcinákhoz.
Írországban viszont a nagy esés ellenére a fiatalok többsége még mindig az EU-támogatók közé tartozik: 86 százalékról 68 százalékra olvadt az arány. Magyarországon 2008-ban még a 15-30 évesek többsége (53 százalék) volt elégedett az EU-vezetéssel, 2013-ban viszont már csak 41 százalék, ami 12 százalékpontos esést jelent. A fiatalok körében 2011-ben volt egy nagyobb hullámvölgy, amikor 33 százalékra süllyedt a mutató.
A magyarokat a gazdasággal, az egészségüggyel, illetve a bevándorlással kapcsolatos problémák foglalkoztatják leginkább. A magyar válaszadók szerint az egészségügy a második legfontosabb olyan probléma, amivel Magyarországnak szembe kell néznie. Jelenleg a bevándorlás az Európai Unió legfontosabb problémája a magyarok szerint, és bár valamivel kevésbé súlyos, de szintén inkább EU-s problémának mondják a környezetvédelmet és klímaváltozást. Az európai zöld megállapodásban, amely környezetvédelmi és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedésekből áll, elsősorban a megújuló energia fejlesztésének kellene a leginkább prioritást adni a magyar lakosság szerint. Közös energiapolitikát a magyarok több mint háromnegyede (77%) szeretne, arányaiban egyezően a többi uniós polgár véleményével (75%). Az Európai Unió általános jövőjét a magyarok optimistábban látják, mint az uniós átlagpolgár. Az EU gazdaságát illetően azonban már nem ennyire optimisták, pedig a magyar lakosság többsége szerint az Európai Uniónak gazdasággal összefüggő felelőssége és feladatai is vannak.
Összességében, a felmérésben szereplő 27 tagállamból mindtegy 23-ban vannak kisebbségben az uniós vezetéssel elégedettek (Horvátország nem volt része a felmérésnek). Az EU elfogadottsága Görögországban (19 százalék), Cipruson (21 százalék) és Spanyolroszágban (27 százalék) a legalacsonyabb, de az Egyesült Királyságban (29 százalék), Svédországban (30 százalék) és a Cseh Köztársaságban (30 százalék) is kritikusan alacsony. Ezzel szemben az uniós vezetés elfogadottsága Luxembourgban a legnagyobb, 67 százalékos, de 50 százalék felett van még Németországban (59 százalék), Belgiumban (56 százalék) is - Dániában 50 százalékos ez az arány. Magyarországon a lakosság körében az uniós vezetéssel elégedettek aránya 2013-ban 37 százalékos volt a 2008-as 44-hez képest. A magyarok körében egy jelentős kiábrándulás 2010 és 2012 között mutatkozott, amikor is az elfogadottság aránya 40 százalékról zuhant be 26 százalékra, 2012 és 2013 között viszont jelentős, 11 százalékpontos javulást mért a Gallup. A fiataloknál még tartja magát az EU A 15-30 éves korosztály körében azonban - a rekord szintű munkanélküliségi ráták ellenére - az EU-vezetés támogatása továbbra is inkább jellemzőbb.
Az Eurobarométer 2021–22. téli kiadásának ma közzé tett magyarországi nemzeti jelentése szerint az Európai Unió megítélése mind az EU-ban, mind Magyarországon alapvetően pozitív. Magyarországon az emberek majdnem fele (47%) vélekedik róla pozitívan, és csak 13%-a negatívan. A Z-generáció, azaz a 15–24 évesek nagyobb arányban (65%) ítéli meg az EU-t pozitívnak, mint honfitársaik általában. A magyarok továbbra is bíznak az Európai Unióban (58%), és ez a bizalom felülmúlja az uniós átlagot (47%). A magyarországi válaszadók továbbra is bíznak az unió intézményeiben; ez a bizalom különösen magas az Európai Parlament (61%) és az Európai Bizottság (60%) tekintetében, és ezzel felülmúlják az uniós átlagot. Tízből hat magyar úgy gondolja, hogy az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi Magyarország érdekeit. A magyarok erősebben kötődnek Európai Unióhoz, mint az uniós átlagpolgárok. Szerintük az Európai Unió legnagyobb eredménye a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása az EU-n belül.
Mintául szolgálhat hazai vélemények szerint a nemrég bevezetett magyar gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az egész Európai Unió számára ahhoz, hogy naprakészen nyomon lehessen követni a tagállamokban lévő árumennyiségeket, illetve azok országok közötti mozgását. Brüsszel az orosz-ukrán háború miatti piaci krízishelyzetben azt fontolgatja, hogy a biztonságos élelmiszerellátás garantálása érdekében kötelező bejelentésen alapuló információs rendszert léptet életbe az egész EU gabonakereskedelmében. Bejelentési kötelezettséggel járó, új uniós információs rendszer létrehozását tervezi az Európai Bizottság a gabonakereskedelemben, hogy tisztábban lehessen látni, milyen árumozgások zajlanak a tagállamok között, illetve az egyes tagországok egy-egy időpillanatban mekkora terménykészletekkel rendelkeznek. Az orosz-ukrán háború miatt kirobbant piaci pánik és áruhiánnyal fenyegető krízishelyzet ugyanis rávilágított arra, hogy az EU-ban nincsenek olyan naprakész információk, amelyek megmutatnák, hogy az egységes belső piacon a kereskedők aktuálisan mekkora terménymennyiségeket szállítanak.
Az uniós statisztikai hivatal nemcsak általánosságban követi a háztartások fogyasztását, hanem termékcsoportokra lebontva is. A tagállamok közt elég nagy eltérések figyelhetők meg az egyes termékcsoportokat illetően, volt, ahol mondjuk az alkoholos italokra jutó fogyasztási kiadások jelentősen nőttek (például Írországban és Spanyolországban), máshol jelentősen csökkentek (Horvátországban kiemelkedően). Emögött persze megint csak az egyes országban eltérő intézkedések, szabályozások, általános gazdasági helyzet húzódik meg, nem beszélve társadalmi tényezőkről. Magyarországon egyébként 3, 7 százalékkal nőtt az alkoholos italok fogyasztási kiadása, ami egyáltalán nem kiugró adat. © Reviczky Zsolt Összességében a termékfőcsoportokat elnézve a magyar háztartások fogyasztási kiadásainak változása jórészt az uniós átlagnak volt megfelelő. És nem mellesleg az adatok azt a képet igazolják, ami a járvány kitörése után szubjektíven és részadatokból látható volt. Különösen drasztikus volt a vendéglátási és szálláshely-szolgáltatási fogyasztás visszaesése.
Azaz a gyermek gondozása miatt otthon lévő anyukák esetén ez a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja, s majd ha visszatérnek a fizetés nélküli szabadságról, a szabadságok kiadásának ideje és természetesen utána a munkában töltött idő. Meddig illet meg téged a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság? A törvény ezt is egyértelműen meghatározza: amíg a magasabb összegű családi pótlékot folyósítják, de legkésőbb abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti a gyermek.
Mt. § (3) bekezdés: A pótszabadságra való jogosultság szempontjából: – a gyermeket először a születésének évében, – utoljára, pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A családok támogatásáról szóló 1998. törvény értelmében az emelt összegű családi pótlék folyósításának szabályai eltérnek az delkezésétől A hivatkozott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával – véleményem szerint – megállapítható, hogy az Mt. Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság sag kerelem. § (2) bekezdése szerinti emelt mértékű pótszabadság a fogyatékos gyermek esetében is abban az évben jár utoljára, amikor 16. életévét betölti. A családok támogatásáról szóló 1998. törvénynek az emelt összegű családi pótlék folyósításának szabályai eltérnek az delkezéseitől. Gyermek utáni pótszabadság akkor is jár-e ha a gyermek külföldön él? Érdekes kérdés!
Tisztelt Kérdezők! Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri. Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre! Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság dsag igenyles. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak. Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk. Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet.
Az Mt. a "szülő" fogalmát egyébiránt szintén tágan értelmezi. A törvény hatálya alatt szülőnek – így pl. az apákra, anyákra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor – nemcsak a vérszerinti és az örökbefogadó szülő számít, hanem az együttélő házastárs, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő is. Továbbá az a személy is, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. A fentiek alapján tehát, ha a szülők különváltan élnek, és a gyermek az édesanyjával lakik, akkor az anya és annak velük együtt élő, új férje (vagyis a gyermek "mostohaapja" vagy "nevelőapja") is jogosult a gyermek utáni pótszabadságra, de a különélő vérszerinti édesapa nem. A törvény nyilvánvaló célja e konstrukcióval, hogy azok részesülhessenek a gyermek nevelésére tekintettel további szabadságban, akik napi szinten részt vesznek a gyermek körüli feladatokban. Pótszabadság gyerek után – Jogi Fórum. A "fogyatékos gyermek" fogalmát szintén a Cst. rendelkezéseire hivatkozza határozza meg a Munka Törvénykönyve.
Az első év, mikor már élhetünk a gyermek után járó pótszabadsággal, amikor megszületik a kicsi, s az az utolsó pótszabis esztendő, amikor a gyerek betölti a 16. életévét. Gyerek után járó pótszabadság: mennyi jár és meddig? (Fotó: Getty Images) Hogy vehető ki a szabadság? Munkajogi segítség a gyermeket nevelőknek – a gyermekek után járó pótszabadság szabályai - Jogászvilág. Mikor lehet megváltani? Hét nappal a munkavállaló rendelkezik (kivéve munkába állásának első 3 hónapjában), a többi felől - a munkatörvénykönyv szerint - a munkaadó dönt. Mindkét félnél van 15 nap bejelentési kötelezettség, azaz ennyivel előtte kötelesek vagyunk szólni a szabadság tervezett kezdési időpontja előtt a másik félnek. Személyes, családi okok miatt el lehet térni a bejelentési kötelezettségtől és a rendelkezési jogtól is. A törvénykönyv szerint 14 napot egyben kell kiadnia a munkaadónak, természetesen ez rugalmasan kezelhető a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezésével. A munkatörvénykönyv szerint az adott évről csak maximum 5 nap szabi vihető át a következőre évre, az is csak akkor, ha folyamatos, tehát az előző évben megkezdett szabadság folytatásáról van szó.
Eddigi munkánk konkrét eredményei egy munkaközi térképvázlat, egy honlap, egy zöldutas megjelenés a Budakeszi Vadasparkban, és egy pozitív visszhangra talált tájékoztató megtartása térségünk polgármesterei és önkormányzati képviselői számára. De leszáll mégis, elfáradt a teste s a szobába lassan bekúszik az este. Álomból valóság, valóságból álom, a fele sem igaz, mind csak kitalálom. Szent Ferenc nélkül ülök a sötétben, nem fogja senki kezemet kezében. Csak játszom a képekkel, ringatom a lelkem, szeretném ha valaki meglátna most engem. Szeretnék az asztalra tiszta abroszt tenni, szeretnék újra kisgyerek lenni. Szeretném ha az út végén valaki várna, szeretnék lenni valaki álma. lépcsőházban találtam rá. kapott cukros vizet, pihent kicsit a kezemen, majd elszállt. Olyan vagy nekem, mint lepkének a hold az éjszaka egén... Pótszabadság 2021 - hány napot kapunk a gyerek után és az életkorunk szerint?. Folyton felé röpül, de el nem érheti. :( Amikor sikerül lefényképezni aztán még azt is megengedi, hogy megfogjam. Napom egyik fénypontja volt. Gyönyörű. 😊 Oldalunk cookie-kat használ, amik nem tárolnak személyes információkat.
Ahogy önelégült ügyvéd sem. Azt hittem azért van fórum, hogy kérdezni lehessen. 2012. 15:57 Csopi: a szülőnek jár - másnak (mostohának, szomszédnak, postásnak, házmesternek etc. ) nem. Ebben mi az, ami olyan nehezen érthető? 2012. 15:55 Mit is kérdeztél, Devus? (Efivel ne törődj! ) 2012. 15:39 Sziasztok! Az a kérdésem van, hogy házasságban élve házastárs előző házasságából született, de közösen nevelt gyermeke után is jár a pótszabadság, vagy csak a közös gyermek után? Mt-ben nem találtam erre utalást. Válaszokat előre is köszönöm. Devus85 2012. 14:30 szeretnék pontos válszt kapni, a kérdést azért tettem fel, mert sajnos nem vagyok vele tisztában. A gyermek anyukával él, apukával van minden második nap. pl. köszönöm szépen! 2012. 14:10 Miért, elvált szülőnek amúgy minek a pótszabi? Az egyik fél nem is lakik a gyerekkel, éli életét, aztán meg 2/4/7 napot ellébecol otthon a semmiért? 2012. 13:39 Gondolod, hogy az elvált szülő másképp megy szabadságra? 2012. 10:48 Igen, jár mindkét szülőnek.