Final Destination 3 - Végső Állomás 3 - YouTube
A negyedik epizód, amely (a mostanában dívó rendkívül ötletes címadások, lásd még: Halálos iram, jegyében) nemes egyszerűséggel A végső állomás címet kapta, az első, amit 3D-ben csodálhatunk meg. A 3D-mánia véleményezésére már inkább ki se térnék, az utóbbi időkben elég film került így a mozikba, hogy már csömört kapjunk tőle, én pedig nem egy cikkben kiveséztem már a témát. Tömören elég annyi, hogy egy gyorsan múló divathullámnál nem több, az esetek 90 százalékában sajnos teljességgel felesleges, öncélú, magamutogató csinnadratta, ha okosan használjuk, hozzáadhat az élményhez, de legtöbbször e helyett inkább csak elvesz belőle. Nem újkeletű dolog horrorfilmeknél háromdimenziós trükköket alkalmazni, hiszen ez a műfaj a legalkalmasabb, hogy az egyenesen a képünkbe repülő dolgok halálra rémísszenek? kár, hogy ez az olcsó és kiszámítható húzás az edzett nézőkből inkább csak röhögést, vagy rosszabb esetben ásítozást vált ki (vagy csak én vagyok ezzel így? ). A végső állomásnál meg kell, hogy valljam, legtöbbször működnek a háromdimenziós effektusok, az ilyen típusú filmnek egyszerűen előnyére válik a technika használata.
PPT - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás PowerPoint Presentation - ID:4081706 Download Skip this Video Loading SlideShow in 5 Seconds.. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás PowerPoint Presentation Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Speciális esete: Szabadesés. A szabadon eső test mozgása. A testek olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező hatása érvényesül, minden más hatás elhanyagolható szabadesés nek nevezzük. Uploaded on Sep 08, 2014 Download Presentation - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás • Speciális esete: Szabadesés A szabadon eső test mozgása • A testek olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező hatása érvényesül, minden más hatás elhanyagolható szabadesésnek nevezzük A XVII. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás fogalma. Század egyik legnagyobb itáliai tudósa, Galileo Galilei (1564-1642) többek között a szabadon eső testek kísérleti vizsgálatával írta be nevét a fizika történetébe.
A közegellenállási erő nagysága függ a test sebességre merőleges keresztmetszetétől, a test sebességének nagyságától, a levegő sűrűségétől és a test alakjától is. A nyugvó levegő a mozgás során folyamatosan fékezi a testet, ezért a sebesség és az elmozdulás is eltér a közegellenállás elhanyagolásával kiszámított értéktől. Ennek a következménye az is, hogy vízszintes vagy ferde hajításnál a pálya nem parabola, hanem ballisztikus görbe. Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás. A gyorsulás nagysága, iránya, irányítása - YouTube. A szél hatása ugyancsak közegellenállásnak tekinthető, amely a széliránytól függően fékezheti, gyorsíthatja vagy oldalra is eltérítheti a testet. A test alakja a közegellenállás miatt befolyásolja az elhajított test mozgását. Például a bumerángnál és a frizbinél, de a lövedékek röppályájának kiszámítása során is figyelembe kell venni a lövedék alakját. A síugrás közben a sportoló a testtartásának (és így saját alakjának) megváltoztatásával szintén jelentősen módosíthatja a pályát és ezzel a "hajítás" távolságát. A forgó testek gázokban vagy folyadékban történő mozgását a Magnus-effektus is befolyásolja.
(Emiatt a Z koordinátával a továbbiakban nem foglalkozunk. ) A kezdősebességnek az X tengellyel bezárt szögét a továbbiakban α jelöli. Gyorsulás [ szerkesztés] Mivel a test vízszintesen nem gyorsul, a g nehézségi gyorsulás pedig függőlegesen lefelé mutat, ezért a gyorsulás X, illetve Y koordinátája: Sebesség [ szerkesztés] A kezdősebesség felbontható egy vízszintes és egy függőleges összetevőre ( v 0x és v 0y). Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás grafikonja. A test vízszintesen állandó v 0x = v 0 · cos α sebességgel mozog.
Ez akkor következik be, ha az α szög 45°. Adott kezdősebesség és nehézségi gyorsulás mellett tehát a hajítás távolsága 45°-os kezdősebességnél a legnagyobb. A ferde hajítás magassága A hajítás magassága a kiindulási szint és a pálya tetőpontja közti h szintkülönbség. A test emelkedése addig tart, amíg a sebesség függőleges összetevője 0 nem lesz. Ha az emelkedés időtartamát t e jelöli, akkor a (2) alapján: Ebből az emelkedés időtartama: Ezt az (4) egyenletbe helyettesítve a hajítás magassága: Ferde hajítás lefelé [ szerkesztés] A ferde hajítás távolsága lefelé történő hajításnál Ha -90° < α < 0°, akkor a test mindaddig süllyed, amíg el nem éri a talajt (vagy bele nem ütközik valamibe). Emiatt a test folyamatosan a kiindulási szint alatt halad, azaz az Y koordinátája negatív. Ha a test a vízszintes talaj feletti pontból indul, akkor a hajítás távolsága az a d távolság, amelyet a test vízszintesen megtesz a talajra érkezésig. Egyenesvonalu egyenletesen valtozo mozgas. Ha az indulási hely h magasságban van a talaj felett, akkor a talajra érkezéskor y = – h, így az (5) alapján: Ennek a másodfokú egyenletnek egyetlen pozitív megoldása [3] van: Megjegyzés: Az előző gondolatmenetben az α szögre semmiféle feltétel sem szerepel, ezért a hajítás d távolságára kapott fenti összefüggés a felfelé történő ferde hajításra, sőt a vízszintes hajításra is érvényes.