Még táborozásra is alkalmas ez a romantikus helyszín, amit néhány tűzrakóhely nyoma is bizonyít. Szerencsére szemetet, illetve egyéb nem odaillőt nem fedeztünk fel az egyébként sűrűn látogatott helyszínen. 24 / 27 Fotó: Lánczi Péter Az Ördög-gát hatalmas sziklatömbje Továbbra is sziklák és patakátkelések váltakozásában haladtunk a völgy mélyén északi irányban. Kezdőoldal - www.bakonymania.hu. Gáborral megbeszéltük, hogy jókor voltunk jó helyen, hiszen az ilyen fantasztikus helyszíneknek, mint az Ördög-gát, a csapadékos időjárás áll a legjobban. Mire kiértünk a szurdokból, kezdtünk eltelni az élménnyel. Kezeink elkezdtek fázni, a nyirkosság pedig észrevétlenül bekúszott az esőkabátok alá. Gyorsabb léptekkel kimelegítettük magunkat, és a piros jeleket követve a Töbör-hegy oldalában haladtunk cseszneki kiindulópontunk felé. Utolsó kilométerünket nyílt terepen tettük meg, amit a kabátunkon kopogó jégeső kísért, majd mire a biztonságot jelentő autóhoz értünk, már hatalmas pelyhekben esett a hó. A táj még nem hasonlított a Delta című műsor főcíméhez, de mi már kezdtük magunkat úgy érezni, mint a benne szereplő havat törő kutatók.
"Az Ördög-árok, a víz és tán földrengések borzasztó emekműve... vihartól felizgatott kőtenger. Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak - itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik. " (Rómer Flóris: A Bakony, 1860). A Bakony talán legszebb szurdokának északi bejárata Bakonyoszloptól délre található. Csesznekről a piros kereszt jelzésen indulva, majd a piros jelzésre térve jutunk az Ördög-árokhoz. videó: Ördög-gát 2010. május 18. esőzés után, déli (felső) oldal videó: Ördög-gát 2010. Idén először és utoljára megy vonat az Ördög-árok szurdokhoz | Startlap Utazás. május 18, esőzés után, északi (alsó) oldal Azert nem kell megijedni, a videón egy ritka extrém helyzet látható, ami sok évenként egyszer fordul elő. Az Ördög-gát általában száraz, valamint 2011-ben a Csesznek és Környéke Egyesület megépített egy elkerülő tereplépcsőt, amely rossz időben is biztonságosan járható.
Az év nagy részében annyira kevés víz csordogál erre, amennyi még nem okozhat nehézséget. A vadregényes völgy szurdokjellege akkor csúcsosodik ki, amikor a patakot mindkét oldalról közrezárják a sziklafalak, köztük pedig leszakadt, autónyi kőtömbök hevernek a víz útjában. Keresztben heverő fatörzsek vadítják a látványt, de az árok fénypontja kicsit följebb, kb. féltávnál következik. Két roppant sziklaorom közé óriás kőtömb szorult, lábánál az örvénylő víz kimélyített medencéjében tavat formál. Ösvénytaposó túrák. A pusztuló mészkőfalak között mindenütt leszakadt sziklaóriások villantják fel a táj formálódásának egy-egy epizódját. A vadregényes katlanból jobbra, a 2021-ben felújított lépcsőn vezet ki a turistaút, hogy a torlaszt megkerülve, a zúgó fölé, az akadály mögé hatoljon. A bátrabbak pedig választhatják a baloldalon épített, drótsodronnyal és tálcákkal biztosított "mini-ferratát". Ehhez nagy lépésbiztonság és magabiztos mozgás szükséges, az előrejutás egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnhet.
Hát, nem tudom, nagymama válogatja, de nagyi legyen a talpán, aki végigjárja ezt a sziklákon ugrálós, kapaszkodós, néhol meredek sziklaoldalon csúszkálós túrát. Én 7 év alatti gyerekkel és 70 pluszos nagyival nem biztos, hogy belevágnék az Ördög-árok-túrába, főleg, nagyobb esőzések idején és után, amikor a patak megduzzad a szurdokban. Az árok fő attrakciója látványban tagadhatatlanul az Ördög-gát vagy más néven Gizella-átjáró. A lapos völgytalp sűrű bokrai közül hirtelen bukkan elénk a gigantikus kőszikla, amely meredek falak közé szorulva torlaszolja el a szorost. Ezt kell ügyesen megkerülni, sziklafalon mászva, drótkötél, fellépők és vaslépcsők segítségével, miközben alattunk az időszakos patak vízesése csobog. Az Ördög-gát tövében ugyanis a patak szintje megsüppedve kis medencét formál, amelyből aztán a szűkületen keresztül zubog tovább a vízfolyam. 8 / 45 Fotó: Joó Annamária Az Ördög-gát első látásra egy áthatolhatatlan sziklatorlasz 9 / 45 Fotó: Joó Annamária Viszonylag kis szakaszon található víz a szurdokban, ám az annál megkapóbb részeken csordogál keresztül A "mini vasalt út" segítségével biztonságosan átjuthatunk a túloldalra.
Galéria (Összesen: 37) ➡
GPS koordináták: N: 47°920' E: 17°342' Az Ördög-árok Bakonyoszlop település határában húzódik NyDNy-i irányban. Fenséges szurdokvölgy alakult itt ki, a víz mélyítő-romboló hatásának, valamint barlangjáratai beszakadásának eredményeképp. A völgyoldalt barlangok, fülkék tarkítják, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, a sűrű-hegyi Ördög-lik, széles szája az Ördög-gát felett 32 m magasságban tátong. Környékén mindkét oldalán kisebb barlangok, kőodúk, fülkék, hasadékok sorakoznak. Bakonyoszlopról a piros pluszt követve jutunk le a szurdokvölgybe. Rómer Flóris 1860-ban így fogalmazta meg a látványt: "Az Ördög-árok, a víz és tán a földrengések borzasztó remekműve… vihartól felizgatott kőtenger. Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak – itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik. "
A falu helyét és határát hosszú lakatlansága idején benőtte az erdő. Az 1714-ben érkezett új telepesek hamarosan továbbálltak és 1719-ben katolikus vallású német ajkúak (sziléziaiak, osztrákok stb. ) telepedtek le. Az erdő egy részét kiirtották, s ezzel két nyomásra való szántót Az első szőlőt az 1770-es években telepítették, de nagyobb gyümölcsöseik már korábban is voltak. A lakosság egy része szénégetéssel és szerszámkészítéssel foglalkozott. Bőséges faanyagot nyújtottak az erdők. Fakészítményeiket a győri, veszprémi, pápai és komáromi vásárokon értékesítették. Szabadmenetelű jobbágyok a falu telepesei. Egyetlen terhük 1747-ben a robot. Jogszolgáltató hatóságuk az Esterházy család cseszneki úriszéke. Római katolikus anyaegyháza 1746-ban létesült. Templomát ugyanekkor kezdték építeni. Iskolájában 1771-ben olvasást és írást oktatott a rektor. A XVIII. század végén 600 lakosa volt a községnek. A XX. században -elsősorban az Esterházyak betelepítései következtében - a lélekszám ezer főre növekedett.
külső A vadméhek szállodáit napos helyen kell kialakítani, a tojócsövek dél felé néznek. Fontos, hogy a szálloda ne rezegjen. Egy kis lombkorona tartja az esőt. Más rovarokkal való közös menedékhelyek használata nem ajánlott, mivel más rovarok táplálkoznak a vadméhek karmai között. A madarak is veszélyt jelentenek. A vékony, függőlegesen kifeszített vezetékek (körülbelül három centiméternyire a fától és egymás után) távol tartják a tollas barátokat. A velőt tartalmazó szárak a befőttes méhek fészkelő segédanyagaként Ha nem túl sok mindent megtesz, de mégis szeretne segíteni, a befőttes méhek fészkelő segédeszközt kínálnak nádból, velőt tartalmazó gallyakból, vagy csalán vagy öblös üreges szárból. Megmenthetnénk a méheket, ha több virágzó növényt vetnénk be. A szeder szár vagy a fiatal bodza hajtás különösen alkalmas. Ezeket 10-20 centiméter hosszú darabokra vágjuk, és függőlegesen, lehetőleg egyenként helyezzük el, például az erkély virágládájában vagy a kerítés kerítéséhez rögzítve. A szabadkőműves méhek inkább függőleges szárakba fúrják tenyészcsatornáikat.
Forrás: Jeremy T. Kerr A csapadékosabb térségekben a paradicsomtermés megduplázódott, a padlizsán 250 százalékkal nőtt. A hegyvidékeken a cukkinitermés háromszoros lett, a töké megduplázódott.
Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban. Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel - fűszerekkel, takarmánynövényekkel - való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is. A termőföldek menthetik meg a méheket. Az ENSZ-konferencián már folyik a vita a méhek és egyéb beporzókra vonatkozó új irányelvekről, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése, fokozatos kivezetése. Christmann tanulmánya szerint ezt meg lehet valósítani oly módon, hogy a gazdák ne szenvedjenek anyagi károsodást és terméskiesést. A változás szükségessége nyilvánvaló: az élelmiszernövények több mint 80 százalékának szüksége van a beporzásra, ám az elmúlt években jelentős hanyatlásnak indultak a beporzó-populációk világszerte.
Vigyázat! A hazai jogszabályok szerint a felsorolásban nemcsak gyümölcsök védelmére engedélyezett szerek vannak. Forrás: Fruit Grower