Szinte zseniális az, hogy a lány néhány mondatához írt 25 lábjegyzetből szinte teljességében kibontakoznak az október 23-i és rákövetkező napok legfontosabb eseményei, a legfontosabb nevek. Ótott Kovács Attila 2014-ben lapozta fel először édesanyja naplóját, majd a legnépszerűbb közösségi portálnak köszönhetően figyeltek fel rá a levéltári szakemberek. Ez a kiadvány épp azért érdekes, mert az akár átlagosnak is mondható naplót, egy kamaszlány feljegyzéseit, melyeket jó helyen, jó időben, többek között fontos dolgokról írt, szakértők "kaparintották" a kezükbe, egy olyan keretbe helyezték el, mely a lány mondatait egy kerek egésszé formált, a történész és a laikus számára egyaránt jelentéssel bíró, izgalmas művé alakította. Idézetek Az 1956 Os Forradalomról — Idézetek Az 1956 Os Forradalomrol. Margó naplója (Forrás: librarius) A rövid szerkesztői bevezető után, Ótott Kovács Attilának néhány személyes hangvételű bekezdése kapott helyet a családjáról, szüleiről és nagyszüleiről, a napló (újra)felfedezésének körülményeiről. Ez a rész egyfajta kalauz, bevezet a napló világába, segít, hogy az olvasó otthonosabban érezhesse magát.
A gyerekek itt szembesültek azzal, hogy az osztálytársaik és a tanáraik közül jó páran disszidáltak, vagy vidékre költöztek a veszélyessé vált fővárosból. A forradalmat követő oktatási reformok sem sokat várattak magukra. Már január végén elterjedt a hír, hogy a hittanítók "rendszer ellenes uszító" magatartása miatt megszűnik az iskolai hittanoktatás, a nyugati idegen nyelvek helyett pedig az orosz lesz a kötelező tárgy. Ez elsősorban a hagyományosan népszerű németoktatásnak jelentett nagy érvágást. A "Rákosi-Gerő klikk helytelen politikájú tankönyveit" sietve újakra cserélték és – biztos, ami biztos – megemelték a maradék pedagógusok fizetését. Március 15-re eltűntek a Kossuth-címerek az osztályokból és hamarosan újra indult az úttörőmozgalom is. A diákok ekkor még délelőtt és délután felváltva jártak iskolába. A Kádárkormány a különösen kegyetlen megtorlásokkal párhuzamosan jó érzékkel számos népszerűséget növelő intézkedést is hozott: a szétlőtt épületek felújítási munkálatai már novemberben elkezdődtek, 1957 első felében pedig útjára indult a lottó, megnyitották a vidámparkot, és 1957. május 1-én a felvonulás közvetítésével hivatalosan is megszületett a Magyar Televízió.
A halálos ítéletet, amelyet rám az igen tisztelt Népbírósági Tanács kirótt, én a magam részéről igazságtalannak tartom, indoklását nem tartom megalapozottnak, és ezért a magam részéről, bár tudom azt, hogy fellebbezésnek helye nincs, elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelynek következményeként nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell. Most, hogy elmesélted mindezt nekem, Büszkén tekintem meg a régi képeket. Tekints hát te is úgy rájuk, mint hazád dicső múltjára. Szép Magyarország, remélhetőleg, utolsó forradalmára! A gyerekek itt szembesültek azzal, hogy az osztálytársaik és a tanáraik közül jó páran disszidáltak, vagy vidékre költöztek a veszélyessé vált fővárosból. A forradalmat követő oktatási reformok sem sokat várattak magukra. Már január végén elterjedt a hír, hogy a hittanítók "rendszer ellenes uszító" magatartása miatt megszűnik az iskolai hittanoktatás, a nyugati idegen nyelvek helyett pedig az orosz lesz a kötelező tárgy.
Sajnos egy karcsú épület vagy árbóc minden irányból várhatja a szelet, ilyenkor ez a megoldás nem jöhet szóba. Ezért csavarfelület alakú bordát alkalmaznak (a hengerpaláston spirális irányú lemezeket), mely hatékonyan változtatja meg az áramlást aszimmetrikus térbeli áramlássá, így megakadályozza az ellenkező irányú örvények leválását. Kármán féle örvénysor. Különösen veszélyes helyzet alakulhat ki, ha beton hűtőtornyokból több épült sorban egymás mögött (erőművekben találhatók ilyen megoldások). 1968-ban a Ferrybridge erőmű három hűtőtornyának összeomlását okozta a nagy erősségű szélhatás miatt létrejött örvény. Kör keresztmetszetű hosszú testeknél az örvényleválás frekvenciája az alábbi empirikus képlettel számítható:, f = az örvényleválás frekvenciája, d = a körüláramolt henger átmérője, V = a megfúvás sebessége, Re = a Reynolds – szám A képlet 250 < Re < 2 x között érvényes. Az fd/V dimenziónélküli paramétert Strouhal-számnak hívják Vincenc Strouhal (1850-1922) cseh fizikus után, aki először tanulmányozta a távíróhuzalok zenélését 1878-ban.
Kármán-féle örvénysorok a természetben Szerkesztés A Landsat 7 műhold felvétele a Chile partjainál fekvő Juan Fernández-szigetek felett létrejött Kármán-féle örvénysorról. Az örvényes légköri áramlást az áramlási vonalak mentén elhelyezkedő felhők teszik láthatóvá. A Kármán-féle örvényjelenségnek számos megnyilvánulását figyelhetjük meg a természetben. Nagy szélben a zászlók lobogását a széleken leszakadó örvények hozzák létre. Könnyen elvégezhető hidrodinamikai kísérlet, amikor pálcát vagy vonalzót próbálunk egyenletes, de nagy sebességgel vízben végighúzni. Megfigyelhető, hogy a pálcát és így a kezünket is oldalirányú rezgések akadályozzák az egyenletes haladásban. Az előzőhöz hasonlóan, könnyen kivitelezhető aerodinamikai kísérlet, amikor vékony papírlapot húzunk nagy sebességgel a levegőben, a lappal párhuzamos irányban. Mi az a Kármán-féle örvénysor?. Ekkor a papírlap berezeg és zizegő hangot ad. Szélben oszlopok és rudak zúgó hangját is az okozza, hogy a mögöttük leszakadó örvények rúdon létrehozott rezgésszáma megegyezik a hallható hang rezgésszámával.
A híd tervezői nem számoltak a jelenséggel, azóta viszont – nagyrészt Kármán munkásságának köszönhetően – az áramló közegekkel érintkező tárgyak és építmények tervezésekor figyelembe veszik a hatást, és olyan formákat alkalmaznak, amelyek mögött nem jön létre káros, rezonanciát okozó örvénysor.
Ugyan léteznek vertikális szélgenerátorok is, amelyek nem okoznak ilyen gondokat, de ezek kevésbé hatékonyak energiatermelés szempontjából. A lapát nélküli technológia ötletét az úgynevezett örvényleválás jelensége adta, amelyet Kármán Tódor, rakétatechnológiával foglalkozó világhírű fizikus foglalt egyenletbe először. Örvényleválás akkor következik be, amikor egy áramló folyadékba, vagy légáramba helyezett test mögött az áramlás sebessége elér egy bizonyos pontra, ekkor mindkét oldalán egymással ellentétes irányú örvények keletkeznek, majd ezek egyszer csak leválnak és önállóan haladnak tovább. Ez a Kármán-féle örvénysor. Ezek aztán a testre két oldalra hatva rezgést váltanak ki, ha pedig az így keltett oszcilláció frekvenciája megegyezik az objektum saját frekvenciájával, akkor akár katasztrofális helyzet is kialakulhat a nagy kilengések miatt. Magyar elmék (Hungarian minds): Kármán-féle örvénysor. Az egyik leghíresebb ilyen eset a Tacoma híd (melynek később a Gallopping Gertie becenevet adták) pusztulása volt 1940-ben, amikor az alig négy hónapja megnyitott híd a 70 km/h-ás szélben veszélyesen berezonált.
Ez a gerjesztett rezgés okozza egy meghatározott frekvencián a kifeszített telefonhuzalok vagy villanyvezetékek zenélését, ez okozza az autó antennájának erős rezgését egy bizonyos sebességnél, és ez felelős a reluxa redőnyök zörgéséért is, amikor szélhatásnak vannak kitéve. Kármán-féle örvénysorok a természetben A Landsat–7 műhold felvétele aChile partjainál fekvő Juan Fernández-szigetek felett létrejött Kármán-féle örvénysorról. Az örvényes légköri áramlást az áramlási vonalak mentén elhelyezkedő felhők teszik láthatóvá. A Kármán-féle örvényjelenségnek számos megnyilvánulását figyelhetjük meg a természetben. Nagy szélben a zászlók lobogását a széleken leszakadó örvények hozzák létre. Könnyen elvégezhető hidrodinamikai kísérlet, amikor pálcát vagy vonalzót próbálunk egyenletes, de nagy sebességgel vízben végighúzni. Megfigyelhető, hogy a pálcát és így a kezünket is oldalirányú rezgések akadályozzák az egyenletes haladásban. Az előzőhöz hasonlóan, könnyen kivitelezhető aerodinamikai kísérlet, amikor vékony papírlapot húzunk nagy sebességgel a levegőben, a lappal párhuzamos irányban.