1914 végén jelentkeztek a Mama betegségének első jelei; kiderült, hogy méhrákja van. Az 1916-1917-es tanévben Attila az Üllői úti polgári iskolába iratkozott be. 1919 nyarától a Mama már nem kelt föl az ágyból, ősszel fölvették a Telep utcai szükségkórházba, itt töltötte utolsó napjait. József Attilát Szabadszálláson érte a hír, hogy édesanyja meghalt. Az árván maradt testvérek Makai Ödön és felesége lakásába költöztek. 1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön lett József Attila gyámja. 1920 nyarán hajósinas az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevű vontatógőzösein. 1920 júliusában magánvizsgát tett a polgári iskola IV. osztályából. Gyámja beíratta a makói magyar királyi állami főgimnáziumba, itt indult költői pályája. József attila életrajz sulinet. 1922 decemberében megjelenik első önálló verseskötete, a Szépség koldusa. 1923. január 10-én kilépett a gimnáziumból, kizárólag a költészetnek akar élni. 1924 májusában már újabb verseskötet kiadását tervezi, méghozzá Lázadó Krisztus címmel. Bekapcsolódik a főváros irodalmi életébe.
1969-ben születtem Budapesten. 1987-ben a Veres Pálné Gimnáziumban érettségiztem a fővárosban. Diplomámat 1993-ban szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem – összehasonlító irodalomtörténet szakokon. 1993-tól akadémiai TMB ösztöndíjasként dolgoztam ugyanott a Magyar Irodalomtörténeti Intézetben. 1996. szeptember 1-jétől tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2000. szeptember 1-jétől docensi beosztásban. Elsősorban a 18. századi és a reformkori magyarországi irodalomtörténetet valamint kortárs irodalmunkat tanítom, de motívumtörténeti, műelemző és filológiaelméleti kurzusokat is vezetek. A XXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián Kiemelt-díjat nyertem Gyárfás István A eneis-fordításáról szóló dolgozatommal. Diákköri munkám elismeréseként és a diákköri konferencián elért eredményemért 1993-ban Pro Scientia éremmel tüntettek ki. 1997. december 5-én védtem meg disszertációmat ( Révai Miklós és az irodalom- és tudományszervezés 1777–1791), és megszereztem az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot.
Vincze Ottó installációja a Park Galériában Balkon 2010. szeptember Fölnevelni magunkban az igazságot Szemjon Frank társadalomfilozófiája és Florenszkij művészetelmélete Műértő 2010. június Az én mint a lét arca - Az éngond című kiállítás kritikája Új művészet 2010. február Az átutazó szemével – Ortega Velazquez tanulmányai Műértő 2009. december V. I. T. R. O. L. U. M. – A művészet értelmezésétől az értelmezés művészetéig. Műértő 2009. szeptember. (Hozzászólás a Műértő kritika-vitájához. A Mélyi József vitaindító írása a lap áprilisi számában, a diskurzus záró reflexiója pedig a novemberiben olvasható. ) Az embere helye Tanulmány Vincze Ottó Emlékstallumok című művéről Új művészet 2009/3 A festmény ideje In. A festmény ideje, MNG, Budapest 2007. A helyén lévő ember. Gondolatok Varga Ferenc könyve kapcsán Műértő 2007 január Az Egyetlen és a megsokszorozódás Diplomadolgozat. Kézirat. (Mintegy 50 oldal terjedelem) 2000. Hiány Allegró 1995 tavaszi szám A nevezetes névtelen Vajda Lajos művészete Allegró 1994 őszi szám
1933 nyarán magánélete is válságba jut. Június közepén részt vesz az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi íróhetén, ahol megismerkedik Marton Márta művészettörténésszel, s a fiatalasszony szépsége szerelemre lobbantja. Szántó Judittal kapcsolata 1934-re teljesen megromlott. A sors még egy utolsó ajándékban részesítette: megismerkedett Ignotus Pállal, akivel együtt megalapították a Szép Szó című folyóiratot, melynek 1936 februárjában jelent meg első száma. A Szép Szó szerkesztése igazi szívügye volt, s a folyóirat belső köre egyszerre volt számára baráti társaság, irodalmi műhely és eszmei közösség. 1935 őszén kerültek össze ismét Vágó Mártával (akinek lakásán tartotta a szerkesztőség megbeszéléseit). 1936 decemberében megjelent következő verseskötete, a Nagyon Fáj. Ekkoriban már egyre kevésbé volt ura magának, s egyre embertelenebb erőfeszítést követelt tőle a szerkesztői és költői hivatás teljesítése. Kiegyensúlyozatlan lélekállapota, gyakori indulatkitörései miatt állandó aggodalomban éltek barátai.
Egyszerre születtek, hogy a női és a férfi lélek gyermekeként forrasszák együvé a magyarságot. Azon a reggelen kevesen voltak a Pilvaxban. Mégis innen indult minden. Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. Mire végzett, megtelt a Pilvax. Lángoló tekintetű ifjakkal. Közösen indultak el az Egyetem utcába, a jogász hallgatókhoz. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc - Hello Book Websh. Az egyetem udvarán már várták a hallgatók. Mert szélvészként terjedt a hír. Petőfinek széket hoztak, hogy arra álljon, s úgy szavalja el a Nemzeti dalt. És mindenki együtt kiáltotta vele: " Esküszünk, esküszünk! " És a tömeg nőttön nőtt. Az orvosi egyetem Újvilág utcai épületében is félbeszakadt a tanítás, épp úgy, mint a mérnöki és a bölcseleti karnál. Az Egyetem téren már ötezren lehetettek. Itt határozták el, hogy a közelben lévő Landerer és Heckenast könyvnyomda Hatvani utcai központjához vonulnak és kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A szabad sajtó elsõ nyomtatványainak kiosztása 1848 márczius 15-én Pesten.
A kormány elhatározta a bel- és az igazságügy-minisztériumba külön horvát államtitkárok kinevezését. A horvát követek kívánságának megfelelően a hivatalos levelezés nyelve a horvát főhatóságokkal a latin maradt. A törvényeket párhuzamosan magyar-latin szöveggel és horvát fordítás mellékelésével juttatták el hozzájuk. Hivatalosan felszólították a horvátokat, ne csak belügyeikben, hanem a velük való érintkezésben is szabadon használják az anyanyelvüket. Magyar forradalom 1848 ingyen. A magyar kormány tehát megpróbálta tompítani az ellentéteket. Kossuthék azonban már nem tudták kifogni a szelet a horvát mozgalom vitorlájából, amely Bécs nyílt támogatásával végül a Jellasics bán vezette seregek Magyarországi betöréséhez vezetett. A horvátok Ljudevít Gaj kezdeményezésére már március 25-én petíciót fogadtak el Zágrábban. Elsőrendű követelésük volt, hogy Horvátországot egyesítsék Dalmáciával és Szlavóniával, s az így létrehozandó "három-egy királyság" szerves részének ismerjék el az akkor katonai kormányzat alatt álló horvátországi és szlavóniai határőrvidéket is.
Kérték nemzeti függetlenségük elismerését, vajdájuk meg választását, a szerb nemzeti kongresszust: azaz Magyarországtól történő el szakadásukat. Budán a németek körében is nagy volt a lelkesedés 1848 márciusában. Döbrentei Gábor javaslatára a budai hegyvidék német neveit átkeresztelték magyarra. A Pesti Divatlap akkori tudósítása szerint az egyik német származású, pohárköszöntőt mondó tanár szerint: "Magyarország polgárai közt nincs német; vannak német ajkúak, ezek is mind magyarok. " Ellentétben a nyugati városok óvatos német polgárságával, a szepesi szászok tömegével siettek Kossuth zászlaja alá. A szepességi polgárság - nem úgy, mint király földi társaik - nem hódolt be a dinasztiának. A szabadságharc idején a magyar honvédseregnek három, hazai németekből álló légiója harcolt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc - Budapest Történet. Tá bornoki és katonai vezérkarában is akadtak németek. Hogy mennyire nem esett jól a Habsburg-udvarnak a hazai németek felsorakozása a magyar ügy mellett, mutatja Haynau 1849. évi kiáltványa, amelyben többek között ez áll: "gyetlen csalódás volt, hogy azok, akik nyelvükben, szokásaikban németek, ugyancsak részt vettek a magyar köztársaság agyrémszerű épületének megalkotásában".