Szádeczky-Kardoss Lajos: Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük 1916-1917 – Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2019 – 312 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-615-6016-44-7 "… a sok százéves együttélés emlékei nem enyészhetnek el nyomtalanul, s hisszük, hogy a történelmi tanulságok és szükségletek követelményei előbb-utóbb újra érvényre juttatják az oláh-magyar érdekközösséget. Ennek jelei az újabb időben örvendetesen mutatkoznak. " (291. Antik - dr. Szádeczky - Az oláhok Erdélybe törése és kiveretése I-II - XVIII. kerület, Budapest. oldal) Rendhagyó módon ezt a recenziót – a félreértések elkerülése végett – kénytelen vagyok a könyv utolsó bekezdésének idézésével kezdeni. Mert máskülönben ez az írás – ahogy a könyv és annak dicséretes újrakiadása is – könnyedén félremagyarázható volna. De itt, esetünkben tényleg szó nincsen uszításról, hergelésről, sebek feltépkedéséről… Sokkal inkább a tisztázó szándékú felelevenítésről. Még akkor is így van ez, ha Szádeczky-Kardoss Lajos (1859-1935) könyve nem mentes az indulatoktól, s nem szabadulhat a korban bevett retorikai fordulatoktól sem. Életeket mentett a szívrabló dizőz, Rácz Vali Elátkozták Seuso ezüst edényeit?
Az nem volt túl jó ötlet Gál és Naláczy zalándi szolgabíró uraktól, hogy Kuretyen elfogatták Criseanut, mert a feldühödött tömeg agyonverte őket. november elsejét írták akkor és elkezdődött a lázadás. Fő célpontjai a magyar urak, falvak és városok voltak, de az erdélyi szászokat sem kímélték. (Csak zárójelben: őket vajon hová akarták visszaküldeni? Rendben, a magyarokat Szkítiába, de a szászokat…? ) "Lehetetlen leírni, mily véghetetlen kegyetlenségeket visznek véghez, körüljárnak, mint az ordító oroszlánok, mondhatatlan gyilkos tettekkel dühöngenek a nemesek ellen; nem kímélik a magzatot sem az anya méhében, elégetik a nemesi lakokat és falvakat, és Zaránd megyében már fel is gyújtották Brádot, Kristyórt és Ribicét, úgy hogy e helyekről alig menekült meg három. Minthogy Zarándban nem találtak már nemesi lakot, azonnal átjöttek Hunyadba, ahol rögvest felégették Baranyicskát, Marosnémetit, Solymost és Dédácsot. Félek, ha ennek gyorsan nem vetik végét, ha nem is az egész országot, de nagyobb részét fölemésztik. "
Dr. szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos Külön erénye a könyvnek, hogy írója nem csak a sajtó-hadiszállás parancsnokság alatt tevékenykedő tudósítóként, megfigyelőként, hanem elsősorban világlátott és a kolozsvári egyetem oktatójaként, a Magyar Tudományos Akadémia kutatójaként elismert szakmai múlttal rendelkező történészként foglalta össze azt, amit a hadjárat során tapasztalt. A könyv mégis annyira friss, annyira erőteljesen mai, hogy az olvasó csak kapkodja a levegőt. Íme egy részlet a könyv előszavából, amelyben az 1919. őszi eseményeket és azok következményeit emlegeti fel a szerző: "A nemzeti eszmények kultusza helyét elfoglalta nálunk a nemzetköziség őrjöngése, s midőn a szomszédos nemzeteknél a legmagasabb fokra hágott a nemzeti sovinizmus, nálunk álpolgárfélék világpolgárságot hirdetve tétették le a fegyvereket. Az ezeréves Magyarország könnyű prédájává vált a befogadott nemzetiségeinket régóta bujtogató szomszéd népeknek. " És (hogy utaljak a cikknyitó kérdésemre) ez is lényeges megállapítás: "Mert az erdélyi hadjáratban a győzelmek oroszlánrésze a magyar ezredeket illeti.
És ez így is volt jó, jobb ettől távol tartani magunkat, lehet, hogy fertőző. Mindenesetre Szily kolléga egy röpke cikket engedett meg magának " A homofóbokat kinevető, vicces amerikai kórusműre épített homofób minikampányt a magyar kormánymédia " címmel. Átszűrődik a cikk címén az az izzadságszagú igyekezet, hogy valamiféle vicces felhangot adjanak a műnek, amiben egyébként semmi tréfás felhang sincs. A régi nóta: ha már nem tudsz mit tenni, akkor nevezd viccesnek a dolgot, mert abból nem lehet baj. Csakhogy ez konkrétan arról szól, hogy a gyerekeinket el fogják csábítani és – ezt már én teszem hozzá – mindent bevetve, filmektől a zeneművekig. Gyász: Sírok, sírok, nem tudok mást tenni – Genzwein Ferenc - NSO. Ezt pedig igen súlyos következmény. Zárójel. Szerintem senki nem okozott akkora kárt a normális emberek között, mint az ún. művészet. A filmek különösen. Elképzelni sem kell – ott van a szemünk előtt minden, csak hátra kell dőlni és már játszódik is le minden. A történelemhamisítástól a "szórakoztató" műsorokig az egész hamis, álságos hazugság sorozat.
Genzwein Ferenc, a Testnevelési Egyetem kancellárja a Nemzeti Sportnak elmondta, a legendás Piramis-énekes, Révész Sándor hívta: igaz a hír, Törő tényleg nincs többé? Kiss Sándor, korábbi kétszeres válogatott labdarúgó, 1979-86 között az Újpest játékosa is teljesen megrendült. Fotó: Getty Images "Sanyi is kórházban volt, Andris is – sóhajtott a kancellár. – Reménykedtem, imádkoztam, és amit tőlem, telt, megpróbáltam megtenni, hogy meggyógyuljanak mindketten. Nem tudok székelni e. Két hasonló egyéniség, két zseni a saját területén... Örök büszkeség számomra, hogy általam ragyogó barátságba kerültek ők ketten. Pénteken beszéltünk arról, hogy Törőt átszállítják a Honvédkórházba, hallottam, hogy lázas, de arra senki sem számított, hogy szombaton délelőtt csörög a telefon: Andris elment. " Sír a telefon: barátok, futballisták, edzők, szurkolók jelentkeztek egész nap, mindenki gyászol. A művészvilágot is megrendítette a hír: egy másik énekesgéniusz, Horváth Charlie is megosztotta a barátjával, mennyire lesújtotta a hír.
A tegnap egy beszelgetesben Orsival és Bírtával felvetődött egy érdekes állítás, amivel ők nem nagyon értettek egyet. Mindketten azt mondták, hogy úgy érzik, hogy igazán semmihez vagy kevés dologhoz értenek, én ezt egy pozitívumnak vélem, de ők nem értettek velem egyett. Elmagyarázom miért vélekedem erről a dologról pozitívan. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy specializálodtunk egy bizonyos dologra, akkor az esetek többségében ez azt jelenti, hogy életünk végéig ugyan azt a dolgot fogjuk csinalni. Például ha heggesztőnek specializálodtunk, akkor nagy a valoszínüsége, hogy heggesztőként is fogunk nyugdíjba vonulni. Nem Tudok Szeretni. Ha könyvelőnek, akkor nagy a valoszínüsége, hogy könyvelőként fogunk nyugdíjba vonulni. Na, most képzeljük el azt a szituációt, hogy nem specializálodtunk (nincs kizárva az az eset sem, hogy valaki specializálodott, de utána más irányba halad tovább), röviden, ahogty én mondom, hogy nem tudunk semmit. Ha helyes gondolkodás moddal közelítjük meg ezt az állítást, akkor rengeteg kapu fog kinyilni elöttünk.
Nem kell figyelni, nézni, belopja magát a szemünkbe, beleég a tudatunkba: a buzik jók, a buzik igazak, mert másképpen nem lehet. Szörnyű. Zárójel bezárva. Van aztán egy érdekes kérdés, melyet Szily mester megemlít. A fene sem tudja, hogy miért kell megemlíteni a valaha volt amerikai szépségkirálynőt? Valami bonyolult magyarázat van ugyan rá, amely azt tartalmazza, hogy a buzik nem rendelkeznek természetes utánpótlással, ezért toborzásra szorulnak; ez pedig nyilvánvaló és köztudott tény. Talán valami finom humor lehet? Nem tudok székelni online. " A homoszexuálisok nem tudnak szaporodni, ezért toborozniuk kell. " – ez nyilvánvaló és lehet, hogy ez " kiválóan alkalmasak a homofób tömegek adakozási kedvének " meghozására is, de újra kérdezem, ebben mi az újdonság? A szerző nem túl nagy fáradságot öl bele, hogy bizonyítsa a dolgok tarthatatlanságát. Tartalmaz ugyan az írás hivatkozásokat, melyek némileg átlátszóak, mintha a buziknak nem lenne elemi érdeke, hogy ifjakat rontsanak meg, másoknak ugyanis egyszerűen nem fűződik érdeke hozzá, kivéve a pedofilokat.
Miért probléma, ha a magyar kormány a gyermekek védelmében szigorít egy törvényt? Mi közük van a gyermekeinkhez…? Miért kell már kicsi koruktól érzékenyíteni őket, miért ömlik rájuk, miért is kellene egy ovisnak a szexualitásról tudnia? Nem tudok szöveges üzeneteket küldeni vagy fogadni (SMS/MMS) - Manuals+. Baloldali védelem a pedofil bűnözőknek Gondolom, ezek a kérdések nemcsak bennem fogalmazódtak meg, és nyilván nemcsak engem borzaszt el, ha egy kilencéves kisfiút lát menő sztriptíztáncosként vonaglani felnőtt férfiak/nők/valamilyen neműek előtt. Magyarország ismét haragra gerjesztette a haladó nyugatot azzal, hogy a magyar társadalom felsorakozott a kabinet törvényszigorító terve mögött. Persze a baloldal nem volt hajlandó erre; a propagandasajtójuk és a baloldali hátország védelmébe vette a pedofil bűnözőket, tüntetést is szerveztek. Az ellenzéki agymosáson átesettek egyébként olyan dolog miatt demonstráltak, ami nem is létezik, mivel annak nincs valóságalapja. Az igazság az, hogy a törvény nem homofób; aki ezt állítja, valószínűleg el sem olvasta a jogszabályt.
Sajnos, ahogy idősödünk, annál nagyobb az aranyér kockázata. De hogyan jön a képbe a WC-n való telefonozás? Nem javasolt telefonozni a vécén ülve, mert a nem megfelelő testtartás is komoly gondokhoz vezethet. A felsőtestnek és a lábaknak ideális esetben 35 fokos szöget kellene bezárniuk, nem véletlen, hogy az állatvilág bizonyos tagjai, a gyermekek és egyes kultúrák is a guggolást tartják természetesnek, mint ahogy az sem, hogy a hasfájás esetén is a lábak felhúzása jelent megkönnyebbülést. Nem tudok székelni de. Ez a szög nem jelent beszűkülést, a salakanyagok teljesebb mértékű távozása révén pedig csökkentheti a bélrendszeri problémák, a szorulás vagy akár a bélrendszeri rákos megbetegedések kockázatát is. Ehhez elég megemelni a lábainkat, azaz trónolás közben egy 15-20 cm magas sámlira vagy bármilyen támasztékra helyezni őket. Ha mindeközben még egy kicsit előre is dőlünk, szinte tökéletes "guggoló" pózt tudunk felvenni, bármilyen toaletten ülünk is. A guggolásnál nincs szükség se préselésre, se erőlködésre.
Manapság az emberek állandóan a mobiltelefonjukat szorongatják. Sőt, akkor sem mondanak le róla, ha a mellékhelyiségbe mennek, hiszen az ott eltöltött idő sokkal kellemesebb, ha közben játszhatnak, esetleg e-mailt írhatnak vagy elintézhetik a bevásárlást. Az orvosok azonban ezt nem javasolják, ugyanis komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – mint például az aranyér kialakulásához. Az aranyér rengeteg embert érint. Kialakulhat terhes nőknél, egészségtelenül táplálkozóknál, túlsúlyosaknál, de ami most ezeknél fontosabb: azoknál is, akik túl sok időt töltenek a WC-n. Ha sokáig maradunk a mellékhelyiségben, abban a pozícióban, amiben székelni szoktunk, akkor az drasztikusan növeli az aranyér kockázatát. Az aranyér tünetei: Élénkvörös színű vérzés székletürítés után, viszkető végbélnyílás, ürítési inger, székletürítés után, csomók a végbélnyílás körül, fájdalom a végbélnyílás körül. Amennyiben a fent említett panaszokat tapasztaljuk magunkon, és ezek az otthoni, hét napig tartó kezelés során sem múlnak el, vagy állandóan kiújulnak, akkor mindenképp keressünk fel egy orvost!