Ha azt tapasztaljuk, hogy a telefonunk akkumulátora túlmelegszik, az valószínűleg valamilyen komoly meghibásodást jelez. Fontos a hő forrását egyértelműen meghatározni, mert természetesen a telefonunk processzora is képes terhelés alatt hőt termelni. Felületi sérülés, kidudorodás az akkumulátoron Gyakran a cellák meghibásodása miatt kidudorodás jelenik meg az akkumulátor felületén, amelyet tapintással könnyedén megtalálhatunk. A felületi sérülések, elváltozások egyértelműen a meghibásodás jelei. Hozzászólások hozzászólás érkezett eddig. A webhely Google-cookie-k segítségével nyújtja a szolgáltatásokat, szabja személyre a hirdetéseket és elemzi a forgalmat. Totalcar - Magazin - Technika: akkumulátor ellenőrzése. Emellett a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet. A webhely használatával elfogadod a cookie-k használatát. bővebben..
Folytassa a cikk olvasását a címmel " Az auto akkumulátor meghibásodásának fő jelei ". Ugyanabból a kategóriából származó cikkek: Bejegyzés navigáció
Mitől csíp a paprika? ( ha valaki nem tudná) A Scoville-skála a paprikafajták csípősségét méri. A Capsicum nemzetség tagjai (paprikafélék) csípősségét a kapszaicin nevű anyag okozza. Ez a bőr hőérzékelő idegvégződéseit ingerli, különösen a nyálkahártyákon. A Scoville-féle csípősségi egység (Scoville heat unit, SHU) a kapszaicin relatív mennyiségét jelzi. Sok csípős szósz használja reklámaiban a Scoville-skálát. A kapszaicin mérésére először Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki használható eljárást (1912-ben), ezért az egységet róla nevezték el. Mitől csíp a paprika chicken. A csípősség Scoville által kidolgozott eredeti módszere a Scoville organoleptikus tesztje. Az eredeti eljárásban a paprikából készült oldatot cukros vízzel hígították addig, amíg a "csípést" a tesztelők (eredetileg öt kóstoló) már nem tudták érzékelni; a csípősséget a Scoville-skálán a hígítás mértéke adja meg. Ennek alapján a kapszaicint egyáltalán nem tartalmazó édes paprikák (például a zöldpaprika) Scoville-értéke nulla, mivel oldatuk hígítatlanul sem csípős.
Nagyságrendeket azért nem szokott tévedni. Csípőstörténelem Miután Kolumbusz elhozta a paprikát Amerikából, és az az egész világon elterjedt, közel ötszáz éven keresztül senki nem hajtott igazán arra, hogy extrém csípős példányokat nemesítsen, mondta el a Wall Street Journalnek a világ egyetlen csilikutató tudományos intézete, az új-mexikói egyetemen működő Chile Pepper Institute vezetője, Paul Bosland. A speciális helyi viszonyok ettől még kitermeltek brutális, méregerős példányokat. A kilencvenes évek eleje, és a csípőspaprika-mánia kezdete előtt a világ legerősebbjének a jellegzetes narancssárga mexikói habanero, és a csak nevében skót, valójában a karibi szigeteken honos scotch bonnet számítottak (és itt eloszlatunk egy tévhitet: a habanero szóban az n tényleg n, és nem az ny-nek ejtett ñ, vagyis a tökéletes kiejtése n-nel és néma h-val kb. Miért csíp a paprika?. "abanéro"). Ez a két paprika 100 és 350 ezer közötti értékű a Scoville-skálán, összehasonlításképpen az Erős Pista krém nagyjából 2000-et tud, az itthon mexikói csiliként ismert jalapeño 3500 körül, a klasszikus Tabasco szósz extra csípős változata 5000-et, a serrano paprika 10-20 ezret, míg a délkelet-ázsiai konyha által használt thai csili 50 ezer fölé is mehet.
A kapott érték azt jelenti, hogy hányszorosára kellett hígítani az oldatot a csípősség eltűnéséhez. A módszer hátránya, hogy kissé szubjektív, hiszen kóstoláson alapul, ezért manapság műszeresen is megállapítják az alkaloid tartalmat, ha pontos mérés szükséges.