Ahogy megírtuk, Szabó Győző és Rezes Judit 17 év után összeházasodtak. A pár azonban nem titkolja, voltak nehéz időszakok a kapcsolatukban. "Már nagyon régóta megvolt a gyűrű, évekig vártam, mikor jön el az a pillanat" - idézi a Blikk Szabó Győzőt. A mindjárt mámora – Szabó Győző: Toxikoma – könyvkritika. "Az úgy történt, hogy ültünk a teraszon, picivel többet ittunk, röhögtünk, szóba került a házasság, majd egyszer csak Judit mondta, hogy úgysem fogsz eljegyezni soha, miről beszélgetünk, úgysem lesz ebből házasság, csak hitegetsz. Én erre felszívtam magam, bementem a gyűrűért, majd letettem elé, hogy nesze, b*szd meg, itt van. Ő pedig elkezdett zokogni, mert végre elhitte, hogy többek akarok ettől a kapcsolattól" – mesélte a lapnak a színész. Forrás: MTI/Zih Zsolt, Hámori Zsófia/ Győző azt sem titkolja, hogy később kapcsolatuk komoly válságba került, párterápiára is jártak. "Sok mindent történt, voltak csajozások, voltak olyan időszakok, amikor nem bírtam leállni" - nyilatkozta Győző és hozzátette, Judit mentette meg a kapcsolatukat. A napokban kerül mozikba Szabó Győző saját életéről írt Toxikoma című könyv filmes feldolgozása.
Szabó Győző első házasságából egy gyermek, Bori született, aki immáron kész nő, apja pedig méltán lehet büszke rá. Hálás szüleinek A Jászai Mari-díjas színész, Szabó Győző olyan karriert futott be Magyarországon, amiről sok pályatársa csak álmodik: Győző grafikusként végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd hat éven át a Lacht el Bahhtar nevű zenekar egyik énekese volt, színészetet azonban sosem tanult. Vajdai Vilmos színész ajánlására került a Tilos az Á-ba, ahol megalakítottak egy színházat, a Táp Színház elődjét, innen pedig egyenes út vezetett az országos ismertséghez. Győzőt 1993-tól az ország egyik legjobb társulata, a Katona József Színház foglalkoztatta, időközben pedig filmekben is játszani kezdett. Szabó győző kony 2012. Az emberek többsége a Valami Amerika című vígjátékban ismerkedett meg a nevével, de a Beugróban is nagy népszerűségnek örvendett – magánélete azonban közel sem alakult olyan szerencsésen, mint karrierje. Évekig drogfüggő volt, erről pedig könyvet is írt, amiből film is készült Herendi Gábor rendezésével Toxikoma címen.
Bárány Márton és Gergely Dorka forgatókönyvírók viszont mintha kicsit sokat akartak volna markolni, és ezért keveset fogtak: Szabóból és Csernusból is mutattak valamennyit, de egyikből sem eleget ahhoz, hogy a Toxikoma oda üssön, ahol a legjobban fájhatott volna. Ennek a történetnek az apropóján ugyanis rengeteget lehetett volna mesélni valódi szembenézésről, számvetésről, cserbenhagyásról (Szabó volt felesége és lánya itt inkább papírvékonyságú figurák, mint függő apával küzdő családtagok), arról, hogy min kattan át valakinek az agya arra, hogy most tényleg fel akarjon épülni, hogy milyen identitást alakít ki azután, hogy befejezte a szerhasználatot, és adott esetben (a legtöbb esetben) hogyan, milyen körülmények között esik vissza, majd kezdi újra az elejéről a folyamatot. Ezekről a kérdésekről egyáltalán nem, vagy nem beszél eleget a Toxikoma. Mivel a könyvnek csak az egyik szeletét dolgozták fel, Szabó szinte az utolsó percig a hárító, önfelmentő státuszban ragad, Herendi pedig nem pszichologizál, nem csupaszít le teljesen senkit, helyette beletuszkol a két narcisztikus karakter amúgy sem egyszerű viszonyába még egy fiktív szerelmi szálat is, több ütős szex- és néhány akciójelenetet.
Paks;veszély; 2018-10-19 08:30:00 Rekord alacsony a Duna vízállása, kisegítő szivattyúkra van szükség a hűtővíz biztosításához. Nehéz elképzelni, hogyan kezelnék a helyzetet, ha működnének az új blokkok. Hármasra emelték szerdán a Duna alacsony vízállása miatt életbe lépett intézkedési terv fokozatát a paksi atomerőműben, megkezdik a reaktorok hűtővízellátásához szükséges kisegítő szivattyúk telepítését. Mégsem bíznák Paks2 hűtését csak a Dunára - Greenfo. Utoljára 2011-ben volt szükség pótszivattyúk beállítására Pakson: akkor – a Népszabadság beszámolója szerint – egy vízügyi mérnök úgy fogalmazott, hogy "az ország összes nagy teljesítményű szivattyúja" a reaktorok hűtésén dolgozott. A jelenlegi vízszint alacsonyabb a 2011-esnél; ilyenkor a vízszintkülönbség miatt gravitációs úton nem jut annyi víz a hűtővízcsatornába, amennyi a biztonságos hűtéshez kell. Amúgy a Dunában lenne elég víz – az erőmű egy korábbi nyilatkozata szerint másodpercenként 100 köbméter vízre van szükség a négy reaktorblokkhoz, az eddigi legalacsonyabb paksi dunai vízhozam pedig 800 köbméter volt –, ám a folyómeder folyamatos mélyülése miatt nem ér föl a vízmagasság a hűtővízcsatorna torkolatáig.
Paks2 megépültével két, egymás mellett álló atomerőművet kell majd hűtenie a Dunának. Azonos szakaszon szivattyúzzák be, és jut vissza a folyóba a két erőmű reaktorain felforrósodott víz. Paks 2 eredeti tervein még szerepelt két óriási hűtőtorony, de végül nem fértek bele a több ezer milliárdos projektbe, így az évtizedek óta csökkenő vízhozamú és vízmélységű folyó vizével kell megoldani a hűtést. A hűtőtornyok csökkentették volna az erőmű hatásfokát…. a Duna meg kit érdekel. Kapcsolódó anyagok: Paksi atom: irányított szerencse Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Hajszálon múlt, hogy nem kellett leállítani a paksi atomerőművet | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Ehhez képest napközben 1, 2-1, 5 fokot melegszik még a Duna, azaz a legforróbb délutáni órákban már a hűtésre begyűjtött víz hőmérséklete is meghaladhatta a 28 fokot. Korábbi kutatások szerint az erőmű az 500 méteres mérési pontig ezen még 3-4 fokot tud melegíteni * Ez természetesen lehet kevesebb, ha jobban visszahűtik a vizet, márpedig 25 fokos alap vízhőmérséklet felett folyamatosan ellenőrzik a folyamatokat, így vélhetően ilyenkor erre sor kerül., amiből már 30 fok feletti érték adódik. A Vízügyi Főigazgatóság a Paks utáni első mérési ponton regisztrált is augusztus elején ilyet: Domborinál a délutáni órákban hat egymást követő napon is huzamosabb ideig 30 és 30, 2 fok közötti hőmérsékletet rögzítettek. Volt egy kis probléma a paksi atomerőműben, de a védelem megfelelően működött - PestiSrácok. Pakson állítólag ezt a szintet nem érték el, de igencsak megközelítették. Kovács Antal lapunknak azt mondta, hogy 29, 8 fok volt a legmagasabb, amit mértek. A 30 fok elérése egyébként hasonló következményekkel járt volna, mint Német- és Franciaországban a 26 fok átlépése: vagy visszaterhelik az erőművet, vagy leállítják a blokkokat.
A generátorok után helyezkednek el az ún. gerjesztőgépek, amelyek hajtása a generátor-tengelyvégről történik egy fordulatszám-csökkentőn keresztül, hiszen ezek a berendezések már csak ezres percenkénti fordulatszámon dolgoznak, regulex kapcsolásban. A gerjesztőgépek szerepe a generátorok kapocsfeszültségének szabályozásában áll. A generátorok kapocsfeszültsége 15, 75 kV, az áram erőssége 9900 A, s 50 Hz frekvenciájú váltakozó áram lép ki ebből a termelési egységből. A gerjesztő berendezésekben előállított egyenárammal a generátor kapocsfeszültségét lehet befolyásolni. Ezen túlmenően, a gerjesztés megfelelő szabályozásával a szükséges meddő energia is biztosítható, tehát a hálózatban jelen lévő motorok és egyéb induktív fogyasztók meddő teljesítményigényét is ezekkel a gépekkel lehet kielégíteni, hiszen a gerjesztés által szabályozni lehet a generátorok ilyen irányú termelését is. Meg kell említeni, hogy az elmúlt időszakban a 4-es és az 5-ös gépek fejlesztésen estek át: ezeknél a generátoroknál már statikus gerjesztők működnek.
Ez így elég. Franciaországban vannak 40-60%-os vízfelhasználásra tervezett erőművek is a folyók mellett. A paksi erőmű hűtése átlagban egy fokkal emeli a Duna vizének hőmérsékletét a kifolyó alatt ötszáz méterrel lévő mérőhelyen. Pár éve valóban megtörtént, hogy elértük az engedélyezett határértéket (30 celsius fok a mérőhelyen), de kidolgoztunk egy eljárást esetleges újabb ilyen esetekre. Az atomerőművek egyébként gondos telepítési hely kiválasztása esetén pontosan azért is nagyon fontosak az energiaellátásban, mert szélsőséges időjárási körülmények mellett is stabilan működnek. Pakson akkor kellett teljesítményt csökkentenünk, amikor két és fél hónapig nem volt eső Berlintől egészen Pestig, de a teljesítménykiesés ekkor sem volt egy százalékos nagyságrendű éves viszonylatban. Az USÁ-ban tavaly a nagy fagyban is a nukleáris erőművek bizonyultak a legmegbízhatóbb energiatermelőknek. Mit jelent a paksi erőmű és általában az atomerőművek számára a megújulók európai térhódítása? Nyugat-Európában a jelenleg tapasztalható energiagondokat nagy részben az időszakosan termelő, nehezen tervezhető teljesítményű megújuló energiára alapozott termelés egyre nagyobb aránya okozza.