Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Tompa Mihály LÍRAI KÖLTEMÉNYEK 1852 A MADÁR, FIAIHOZ. Teljes szövegű keresés Száraz ágon, hallgató ajakkal Meddig ültök, csüggedt madarak? Nincs talán még elfeledve a dal, Melyre egykor tanitottalak?! Vagy ha elmult s többé vissza nem jő A vig ének s régi kedvetek: Legyen a dal fájdalmas, merengő, Fiaim, csak énekeljetek! Nagy vihar volt. Feldult berkeinken Enyhe, árnyas rejtek nem fogad: S ti hallgattok? elkészültök innen? Itt hagynátok bús anyátokat?! Más berekben máskép szól az ének, Ott nem értik a ti nyelvetek... Puszta bár, az otthonos vidéknek, Hozzatok dalt emlékül, a hajdan Lomb- s virággal gazdag tájirúl; Zengjétek meg a jövőt, ha majdan E kopár föld ujra felvirúl. Dalotokra könnyebben derül fény, Hamarabb kihajt a holt berek; A jelennek búját édesitvén: A bokorban itt az ősi fészek, Mely növelte könnyü szárnyatok; Megpihenni most is abba tértek, Bár a fellegek közt járjatok! S most, hogy a szél összevissza tépte: Ugy tennétek, mint az emberek?
A bokorban itt az ősi fészek, Mely növelte könnyü szárnyatok; Megpihenni most is abba tértek, Bár a fellegek közt járjatok! S most, hogy a szél összevissza tépte: Ugy tennétek, mint az emberek? Itthagynátok, idegent cserélve... - Fiaim, csak énekeljetek! 1852 Tompa művének is két jelentése van. A kép szerinti értelmezés a következő. A madáranya arra kéri, buzdítja csüggedt fiókáit, hogy ne hallgassanak némán, hanem énekeljenek továbbra is. Ha víg énekre nincs már kedvük, erejük, legyen a dal fájdalmas, merengő! Igaz, hogy nagy vihar dúlta fel a hegyekben otthonukat, mégse hagyják el anyjukat, ősi fészküket! Ne menjenek idegen hazába, hiszen ott senki sem érti szavukat! Ne tegyenek úgy, mint az emberek! A négyszer elhangzó refrénben sűrűsödik össze – ismételten – a lelkesítő ösztönzés lényege: "Fiaim, csak énekeljetek! " Daloljanak a múlt szép emlékeiről, zengjenek a jövő reményeiről, így édesítsék, enyhítsék "a jelennek búját". A részletezett képsor mélyén "elrejtett" gondolat könnyen kibontható, "megfejthető".
BR MG... EMLKLAPOK PUSZTUL ERD. 1860 A PIPISHEZ. GRF MIK IMRHEZ. VLEGNY EMLKKNYVBE. ZVEGY GLYA. LRNTFI ZSUZSNNA EMLKEZETE. Bocskai utcai buszmegálló. Nagyhegyesi Ifi Klub Tompa Mihály Száraz ágon, hallgató ajakkal Meddig ültök, csüggedt madarak? Nincs talán még elfeledve a dal, Melyre egykor tanitottalak?! Vagy ha elmult s többé vissza nem jő A vig ének s régi kedvetek: Legyen a dal fájdalmas, merengő, Fiaim, csak énekeljetek! Nagy vihar volt. Feldult berkeinken Enyhe, árnyas rejtek nem fogad: S ti hallgattok? elkészültök innen? Itt hagynátok bús anyátokat?! Más berekben máskép szól az ének, Ott nem értik a ti nyelvetek… Puszta bár, az otthonos vidéknek, Fiaim, csak énekeljetek! Hozzatok dalt emlékül, a hajdan Lomb- s virággal gazdag tájirúl; Zengjétek meg a jövőt, ha majdan E kopár föld ujra felvirúl. Dalotokra könnyebben derül fény, Hamarabb kihajt a holt berek; A jelennek búját édesitvén: Fiaim, csak énekeljetek! A bokorban itt az ősi fészek, Mely növelte könnyü szárnyatok; Megpihenni most is abba tértek, Bár a fellegek közt járjatok!
Tallián Mariann színművész szavalja Tompa Mihály gyönyörű, az 1848-49-es szabadságharc leverését követően írt versét… Egy magyar költőnő a vers,, erejét" úgy illusztrálta, hogy ha kitennénk a határokon egy oszlopra, s a hazát váltani készülők elolvasnák, utána könnyeiket törölgetve vissza is fordulnának… (Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre. ) Kapcsolódó videók: Arany János: Szondi két apródja Tallián Mariann előadásában IDE KATTINTVA Gondolatok a kőkönyvtárban – Tompa Mihály: A vándor könyvébe IDE KATTINTVA Darabokra tépve – Tallián Mariann és Lázár Balázs trianoni műsora ITT Post navigation
Vallásos érzése, mely sokszor bibliai hangon szól hozzánk, természetszeretete és hazafi-érzése tették a legerősebb hatást a közönségre s az ezeken végigrezgő mély elégikus hang. A növényi, állati élet s a hegyi táj költészetét egy magyar költő sem magyarázta nála érzőbb lélekkel. Híresek voltak reflexiói és leírásai, többek közt síri képei. Az általános emberi érzések sajátos kifejezésével s a magyar népszellem rajzával alapította meg kedveltségét, de legnagyobb költői hivatását az 1850-es években teljesítette, amikor az elnyomott nemzet hangulatát lírikusaink közt ő fejezte ki leghívebben. Sokáig Petőfi és Arany egyenrangú társaként élt a nemzet irodalmi tudatában. Először Petőfi hirdette, hogy ők hárman együtt képviselik a népi költészetet. Idővel eldőlt, hogy Tompa csak a szegényebb harmadik a két nagy költőbarát mellett. Néhány szép verse mégis jelentőssé vált az utókor számára: megmutatja a költő küzdelmét a nemzetért, szabadságért és az igazmondás jogáért. Némelyik tájversében, elégiájában méltó társa egészében véve nagyobb horderejű pályatársainak.
MAGYAR DALNOK 1891. 156. oldal Száraz ágon, hallgató ajakkal Meddig ültök, csüggedt madarak? Nincs talán még elfeledve a dal, Melyre egykor tanitottalak?! Vagy ha elmult s többé vissza nem jő A vig ének s régi kedvetek: Legyen a dal fájdalmas, merengő... Fiaim, csak énekeljetek! Zivatar volt;─ feldult berkeinken Enyhe, árnyas rejtek nem fogad; S ti hallgattok? elkészültök innen, Itt hagynátok bús anyátokat?! Más berekben máskép szól az ének, Ott nem értik a ti nyelvetek.... Puszta bár, az otthonos vidéknek, Hozzatok dalt emlékül, a hajdan Lomb- s virággal gazdag tájirúl; Zengjétek meg a jövőt, ha majdan E kopár föld ujra felvirul. Dalotokra könnyebben derül fény, Hamarabb kihajt a holt berek! A jelennek búját édesitvén: A bokorban itt az ősi fészek, Mely növelte könnyü szárnyatok; Megpihenni most is abba tértek, Bár a fellegek közt járjatok! S most, hogy a szél összevissza tépte: Ugy tennétek, mint az emberek: Itt hagynátok, idegent cserélve...? Fiaim, csak énekeljetek!
Cikk elküldése Küldd el e-mailben a(z) Diószegi Sámuel, a magyar botanika megalapítója című cikket ismerősödnek! A levelet sikeresen elküldtük! Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket! 260 éve, 1760. december 29-én született Debrecenben Diószegi Sámuel botanikus, a magyar rendszeres növénytan megalapítója. Munkásságát a magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany János is méltatta. Diószegi Sámuel 1760. december 29-én született Debrecenben. A debreceni református kollégiumban folytatott teológiai tanulmányai után Hajdúböszörményben és Kecskeméten tanított, majd 1787-től a göttingeni egyetemen gyarapította teológiai és természettudományi ismereteit. Ez utóbbiak közül különösképpen a botanika érdekelte. Göttingenben ismerkedett meg Carl von Linné rendszerével, s határozta el átültetését magyar nyelvre. Debrecen diószegi sámuel. 1789-ben hazatért, s Hajdúnánáson, majd Hajdúböszörményben, 1803-tól pedig Debrecenben volt református lelkész. 1809-től a debreceni református egyházmegye espereseként és a tiszántúli református egyházkerület főjegyzőjeként tevékenykedett.
Vizsgaközpont címe 4027 Debrecen, Böszörményi út 23-27. Telefon +36-52-532-084 Fax szám +36-52-532-121 Email cím Honlap cím Kapcsolattartó(k) Csekéné Molnár Erika Vizsgaközpontot működtető intézmény adatai Diószegi Sámuel Baptista Technikum és Szakképző Iskola Intézmény postacíme 4027 Debrecen, Böszörményi út 23-27. Diószegi sámuel debrecen. Telefon +36-52-532-083 Földrajzi hely 4027 Debrecen, Böszörményi út 23-27. Címke vizsgaközpont
Étel & Ital a közelben 1 Krúdy Étterem - Villa Hotel A debreceni Krúdy Étterem különleges környezetben, a magyar és a nemzetközi konyha remek... 2 Leveles Csárda Ha igazi magyaros, házias ízekre vágyik egy jó kis cigányzene kíséretében, akkor látog... Szállás a közelben 1 Villa Hotel Debrecen Különleges világ egy csepp természetben…. Debrecen központjától nem messze, a N... 2 Nádix Panzió Debrecen A Nádix Panzió Debrecennek, az ország második legnagyobb városának kiemelt övezetében t... 3 Kossuth Kollégiumok Debrecen Kossuth Lajos Kollégiumok PPP konstrukció alapján teljesen megújultak. Diószegi sámuel szakközépiskola debrecen. Az I. számú é...