Molnár Áron játssza decemberben a Fehér nyuszi, vörös nyuszit 16:25 | Deszkavízió - Fehér Molnár Áron Az iráni szerző, Nassim Soleimanpour világhírű darabjának különlegessége abban rejlik, hogy nem próbálják, nincs díszlete, jelmeze, sőt rendezője sem, és egy színész életében csak egyetlenegyszer játszhatja, hiszen a szöveget is csak ott helyben kapja meg. A Fehér nyuszi, vörös nyuszit úgy kell elképzelni, mint egy közös játékot az író, a színész és a közönség részvételével, […]
Nyuszifajta útmutató: Új-zélandi fehér nyúl Lépjen kapcsolatba a szerzővel Új-zélandi fehér nyulak Az új-zélandi fehérek népnyulak kedvtelésből tartott állatok, a kiállítási gyűrűben, és sajnos a laboratóriumban és a hús- / prémesfarmokban. Az új-zélandi fehér nyulakat könnyedén meg lehet különböztetni sűrű, fehér szőrben borított, viszonylag nagy és szilárd testükkel, kiemelkedő fehér füleikkel és vörös szemükkel. Az új-zélandi fehérek a húsvéti szezon poszter gyermekeivé váltak, és gyakran ábrázolják őket, mint húsvéti nyuszi. Az "Új-Zéland Fehér" név egy kissé félrevezető, mivel az új-zélandi fehérjét eredetileg Amerikában tenyésztették. Ezeket még a kezdetektől a hús- és prémeskereskedelemre szántak, és a sorsuk nem sokkal kedvezőbb a laboratóriumokban való széles körű alkalmazásuk miatt. Fehér nyuszi vörös nyuszi - HAON. Ugyanakkor, mint sok levágásra vagy tesztelésre szánt állat esetében, az Új-Zéland Fehér Nyúl vidám és barátságos hajlamú. Szeretetteljes, intelligens és az egyik könnyebb fajta trükköket tanítani.
49 A liberalizmus és a konzervativizmus 49 A nacionalizmus a 19. században 50 A szocializmus 51 Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért (6. ) 52 A szövetségi rendszerek kialakulása 52 Az ipari forradalom hullámai és hatásai (6. ) 53 Az iparosodás kezdetei: a könnyűipari fellendülés 53 A közlekedés átalakulásának következményei 54 Az iparosodás környezeti hatásai 55 Az iparosodás második szakasza 56 Az iparosodás újabb szakaszának jellemzői 57 A világháborúk kora (1914-1945) 60 Az első világháború és következményei (8. ) 60 Hadviselés az I. világháborúban 60 A Párizs környéki békék 61 A fasizmus és a nemzetiszocializmus (8. ) 62 A náci ideológia 62 A kommunista diktatúra (8. ) 63 A sztálini diktatúra 63 A második világháború (8. ) 64 A német-szovjet viszony 1939 és 1941 között 64 Fordulat a keleti fronton 65 A nagyhatalmi együttműködés 66 A holokauszt 67 A jelenkor 70 A kétpólusú világ kialakulása (10. ) 70 Az ENSZ legfontosabb szervei 70 Az ENSZ szervezetei és globális feladatai 71 A kétpólusú világ kialakulása 72 A kubai válság 73 Amerikai-vietnámi háború 74 A kétpólusú világrend megszűnése (10. )
(E2) Az Országház előtt a tömeg Nagy Imrét követelte, akinek a tüntetőkhöz intézett beszéde azonban csalódást keltett. (E4) Az esti órákban már fegyverek is ropogtak, a felkelők megostromolták, és hajnalra elfoglalták a rádió épületét (E4). Megkezdődött a fegyveres felkelés. A forradalmárok felkelési gócpontokat alakítottak ki (Corvin-köz, Széna tér, Baross tér stb. ) (T) és sikeresen szálltak szembe az ellenük forduló szovjet csapatokkal (K). A magyar pártvezetés Nagy Imrét ismét miniszterelnökké tette, de október 28-ig ő sem azonosult igazán az eseményekkel (F3). A budapesti forradalom híre eljutott a vidéki városokba, az egyetemi központokban és a kisebb településeken egyaránt tüntetésekre, fegyveres összecsapásokra került sor (T). Közben október 25-én a Parlament előtti tömegbe lőttek a szovjet és ÁVH-s alakulatok (F2), aminek következtében a békés tüntetők közül sokan az életüket veszítették (F2). A szörnyű mészárlás hírére megkezdődött az ÁVH-sok (K) üldözése. A forradalom átterjedt a társadalmi élet minden területére.