Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. február 16-án (360. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7218 […] adásvétel során). A másik az, hogy a haszonélvezeti jog tartalmát csak a dolog (az ingatlan) tulajdonosa (jelen esetben a vevő) tudja biztosítani a jogosultnak (jelen esetben az eladónak). Az ingatlan tulajdonosát a haszonélvezet átengedése miatt viszont kár éri, elmarad költségeinek a fedezete. Ezt kompenzálhatja a haszonélvezeti jog átengedéséért fizetett ellenérték, még akkor is, ha azt "külön" nem alapították. (Bár a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése - szerintünk - akár alapításnak is tekinthető! )Az igaz, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan piaci értéke kevesebb, mint a szabad rendelkezésűé. Az adott esetben az adásvétel tárgyát jelentő ingatlan - az előbbiek szerint - azonban még nem volt haszonélvezeti joggal terhelt, nem tekinthette ilyennek azt az "A" társaság. Ebből következően helytelenül történt az adásvételi szerződésben az ingatlan eladási árának 26 millió forintban való meghatározása akkor, amikor annak a piaci értéke 100 millió forint.
Folytatódik a haszonélvezeti jogról szóló minisorozat. Az előző részt – amiben arra adtam választ, hogy valóban erősebb-e a haszonélvezeti jog, mint a tulajdonjog- a haszonélvező jogaival fejeztük be. Ebben a bejegyzésben pedig a haszonélvező kötelezettségeiről, a haszonélvezet időtartamáról, a megszűnés eseteiről, valamint arról lesz szó, ha az ingatlanon a haszonélvezeti jog több személyt is megillet. Tartson velem. A haszonélvező kötelezettségei: A haszonélvező köteles a dolgot rendeltetésszerűen használni, a haszonélvezeti jogával a rendes gazdálkodás szabályai szerint élhet. A haszonélvező köteles viselni a dologgal kapcsolatos terheket, kivéve a rendkívüli javítások és helyreállítások költségét. A haszonélvezet tárgyával kapcsolatosan felmerülő költségeken, terheken a használattal felmerülő költségeket, közüzemi számlákat, javítási, karbantartási költségeket értjük. A rendkívüli kiadások és a helyreállítás költsége a tulajdonost terheli. A haszonélvezeti jog időtartama: A haszonélvezeti jog korlátozott időre, legfeljebb a jogosult haláláig tart.
A tulajdonosváltáskor nem ritka, hogy a haszonélvezeti jogról szívesen lemond annak birtokosa, ha ezért a számára megfelelő ellenértéket kapja. Azaz tulajdonképpen másodszor is elad, immár nem a tulajdonjogát, hanem a haszonélvezetét értékesíti. Ez járhat újabb jelentős anyagi haszonnal, és hogy mennyi a haszonélvezeti jog ellenértéke? ( mennyi a haszonélvezeti jog értéke) című cinkünkben tudhatjuk meg, de bármilyen más előnnyel is. A lényeg, hogy a haszonélvező kezében lesz a döntés, így saját akaratából változtathat a helyzetén, ha úgy kívánja. Ha nincs ilyen szándéka, akkor viszont nem lehet erre kötelezni. 5. Haszonélvezőként is elérhető a rendszeres bevétel A haszonélvező számára további bevételi forrást jelenthet, hogy javarészt ő rendelkezik az ingatlannal, így szedheti annak hasznait is. Mindez azt jelenti, hogy ha például egy haszonélvezeti jog kiterjed egy házra és annak kertjére is, ebből bevételi forrás generálható. A ház felső szintjét, vagy akár az egyik szobáját ki lehet adni albérlet céljára, ilyenkor a lakbér teljes egészében a haszonélvezőt illeti meg.
(Bár befektetésként megvenni nem rossz, mert olcsón meg lehet venni, és a haszonélvezet megszűnte után az ingatlan értéke akár többszörösére emelkedhet. ) 2016. 20:23 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: 68% Érdekes egy felállás ez, de az van amit előttem írtak. 20:47 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 acelsziv válasza: 86% Így igaz. A haszonélvező akár ki is adhatja bérletbe az ingatlant saját hasznára. A tulaj ebbe sem szólhat bele. Természetesen csak annyi százalékán rendelkezik az ingatlannak, amennyin haszonélvezete van. 20:50 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 A kérdező kommentje: A földhivatali bejegyzésről a tulajdonosok is kapnak értesítést? 8/11 anonim válasza: 0% 1-es vagyok és a válaszom szóról-szóra igaz, nem értem miért kell lepontozni, illetve van benne egy "szerintem" szó is, talán ezt sem ártana figyelembe venni. Nincs ilyen kategória a jogban ebben az esetben, hogy "erősebb", így csak találgatni lehet. 22:53 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: 88% Nem erősebb jog, hanem más.
dr. Réder Ügyvédi Iroda Főoldal Bemutatkozás Ingatlan ügyek Gazdasági ügyek Szakmai cikkek Kontakt Adatvédelem és Jogi Nyilatkozat Impresszum
5:147. § (1) bekezdés]. Az irányadó tényállásból sem tűnik, hogy a X. rendű terhelt haszonélvezeti joga tényleges biztosít-e a számára anyagi hasznot. A haszonélvezeti jog csak akkor jelenthet megfelelő vagyont, ha ténylegesen releváns anyagi haszonszerzést biztosít. A rendkívüli jogorvoslatra szolgáló felülvizsgálat rendeltetése a törvénysértések kiküszöbölése. Amennyiben a törvényben meghatározott feltétek fennállta mellett a törvény kötelező rendelkezése ellenére maradt el a pénzbüntetés kiszabása, az nyilvánvaló törvénysértés. A másodfokú bíróság, mivel nem a törvényi feltételek hiányával érvelt, pénzbüntetést mellőző érvelése eredendően téves. A büntetéskiszabás követelményrendszere minden esetben az adott terhelt tekintetében vizsgálandó. Ennélfogva a törvény értelmében kötelezően kiszabandó pénzbüntetés kiszabása nem mellőzhető azzal, hogy más terheltek esetében arra nem került sor. Azt, hogy a további terheltek esetében miért maradt el a pénzbüntetés kiszabása, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett terhelteket érintően nem vizsgálhatta.
Tájékoztató a Kúria Bfv. I. 1. 236/2019. számú jelentős ügyben 2020. január 21-én hozott határozatáról: A járásbíróság a 2018. október 29. napján kihirdetett ítéletével a X. rendű terheltet társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont] miatt 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre és 400 napi tétel, napi tételenként 5. 000 forint, összesen 2. 000. 000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá pártfogó felügyelet elrendeléséről, a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a lefoglalt bűnjelekről. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján a X. rendű terhelt nőtlen, kiskorú gyermeke nincs, havi jövedelme 200. 000 forint, haszonélvezeti joga van az édesapja tulajdonában álló épülő családi házon és tartozása nincs.
A haszonélvező jogai [ szerkesztés] A haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a haszonélvezeti jog gyakorlásának más részére való átengedésére – ellenérték fejében a jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára nem tart igényt – és a birtokvédelemre – a tulajdonossal szemben is. A haszonélvező felszólíthatja a tulajdonost rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok elvégzésére, és elvégezheti ezeket a munkálatokat, ha a tulajdonos azokat nem végzi el.
A haszonélvezet tárgyával kapcsolatos költségeket ki viseli: a haszonélvező vagy a tulajdonos? Attól függ, hogy milyen költségek merülnek fel. Az úgynevezett rendes gazdálkodás körébe eső költségek, ilyen például gépkocsi esetén a tankolás költsége, ingatlannál a közüzemi költségek, vagy egy beázó tető kisebb javításának költsége. Ezeket a haszonélvező köteles viselni. A kiadás azonban lehet rendkívüli is, ilyen lehet például a tetőszerkezet cseréje. Ennek viselésére sem a tulajdonos, sem a haszonélvező nem köteles, ám amennyiben a haszonélvező mégis elvégezteti saját költségén a munkát, amely az ingatlan értékét növeli, akkor a haszonélvezeti jog megszűnésekor ezzel a felek elszámolnak: a tulajdonosnak az értéknövekedést meg kell térítenie a haszonélvezőnek. Ha a tulajdonos azt látja, hogy a haszonélvező "lelakja" az ingatlant, vagy közüzemi tartozást halmoz fel, mit tehet? A tulajdonost ellenőrzési jog illeti, ami azt jelenti, hogy például az ingatlant jogosult megtekinteni, abban minden rendben van-e, nem végez-e a haszonélvező olyan tevékenységet, amivel károsíthatja az ingatlant.
A tulajdonos jogai [ szerkesztés] A tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha a haszonélvező ellenérték fejében kívánja átengedni a haszonélvezeti jog gyakorlását, akkor a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára igényt tarthat. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonos ellenőrzési jogosultsága és a biztosíték követelésének joga azzal szemben is megilleti, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte. Elszámolás javítás-helyreállítás esetén [ szerkesztés] A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha értesítése és felszólítása után a tulajdonos nem végzi el.